Mivel a fiataloknak kevesebb felhalmozott tőkéjük van, a fiatal gazdák számára induló támogatást is terveznek, és kedvezőbb feltételekkel hirdetik meg az alaptámogatás feletti kiegészítő támogatást – mondta Nagy István agrárminiszter a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) Ifjú Gazda Tagozatának kongresszusán. A miniszter szerint az év elején hatályba lépett gazdaságátadási törvény gördülékenyebbé teszi az ilyen ügyek adminisztratív végigvitelét. Anyagilag is támogatják a feltételeknek megfelelő – vagyis családon belüli – átadó és átvevő feleket: az előbbieket 50–70 ezer euró, utóbbiakat pedig 40–100 ezer euró vissza nem térítendő dotációval. Ezzel a magyar agráriumban kulcsszerepet játszó családi gazdaságok helyzetét is megerősítik.
A miniszter megfogalmazása szerint az első generáció, amelyik a földet a rendszerváltás után visszakapta, érzelmi alapon gazdálkodik, míg a következő nemzedék már racionálisan, gazdasági számítások alapján működteti gazdaságát. Az új generációt pedig arra kell biztatni, hogy akarja a termelői együttműködéseket, mert azzal lehet elsimítani a kisebbek és nagyobbak közti egyenlőtlen helyzetet – fogalmazott a Világgazdaság szerint.
Az agrártárca és a miniszter személyesen is ellenzi a földadó bevezetésének minden formáját, ezért írta alá a Hódmezővásárhelyen bevezetett adó elleni tiltakozást – mondta. Fontos, hogy a gazdálkodók fektessenek be az ágazatba, és ne hozzák hátrányos helyzetbe őket. A miniszter szerint
a földadó mindenki számára hátrányos, hiszen az élelmiszerek árát is növeli.
A termőföld nem képezheti adó alapját, és ennek jogszabályban is nyomatékot kell adni – tette hozzá. A kongresszuson Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke, valamint Jakab István, a Magosz elnöke átadta a közösen gyűjtött 120 ezer aláírást, amelyet a földadó elleni tiltakozásul indított petíciójukkal gyűjtöttek.
Az ifjúgazda-tagozat első kongresszusa megkoronázása annak a munkának, amely eredményeként mind a 19 vármegyében létrehozták és működtetik szervezeteiket – mondta a kongresszuson Győrffy Balázs, a NAK elnöke. A fiatalok szerepét növeli, hogy a generációváltás időszerűvé vált, az ágazat korfája nagyon kedvezőtlen képet mutat, hiszen minden harmadik gazdálkodó nyugdíjaskorú.
A magyar agrárium szomjazza a fiatalokat, hogy átvegyék a földet és a tudást, és magasabb szintre emeljék a hazai élelmiszergazdaságot
– hangsúlyozta.
Most sok kihívással kell szembenézniük a gazdálkodóknak, de a történelmi tapasztalatok azt mutatják, hogy a nehéz időkben a mezőgazdaság felértékelődik. Az új támogatási rendszerben sok – alapvetően pénzügyi – lehetőség nyílik, köszönhetően annak, hogy a kormány a vidékfejlesztési programhoz nyújtott nemzeti kiegészítést 17,5-ről 80 százalékra emelte. Az ebben a keretben rendelkezésre álló 2900 milliárd forint, kiegészülve az első pilléres 2400 milliárd forinttal, a korábbiaknál lényegesen bőkezűbb hozzájárulás a magyar vidék fejlesztéséhez – hangsúlyozta a NAK-elnök. Ezekre a forrásokra az élelmiszer-gazdaság digitalizációjához, valamint az adatalapú döntéshozatal elterjesztéséhez is nagy szükség lesz – tette hozzá.
A fiatal gazdák részére a támogatási rendszer – ahogyan az előző ciklusban is – többlettámogatást biztosít, amelyre 18 és 41 éves kor közötti, agrárvégzettséggel rendelkező gazdálkodók pályázhatnak. Az előző támogatási rendszerben biztosított forrásokhoz képest azonban most kedvezőbb feltételekkel és több forráshoz juthatnak a fiatal gazdák: 90-ről 300 hektárra emelkedik a többlettámogatásban részesíthető terület nagysága, hektáronként pedig a korábbi 2-2,5-szeresére, 60-63 ezer forintra nő a juttatás.
