Milyen költségei lesznek a gazdaságátadásnak?

Fotó: Török János / Délmagyarország
Sok gazdálkodó került, illetve kerül hamarosan döntési helyzetbe azzal kapcsolatban, hogy kinek és milyen módon adta át gazdaságát. Dr. Cseh Tibor András, a Magosz megbízott főtitkára cikkében a gazdaságátadás során felmerülő költségeket mutatja be.

Egy teljes élet munkáját adjuk át a generációváltás során, mindent, amiért évtizedeken keresztül dolgoztunk. Minden apró részletre figyelni kell tehát, így komoly megfontolást igényel például, hogy kinek adjuk át a gazdaságot, ha ő veszi át, akkor ingyenesen vagy ellenérték fejében történjen mindez, nem mellesleg, hogy vajon milyen költségek merülhetnek fel egyik vagy másik esetben. Ebben az írásomban a költségek mellett szó lesz arról is, hogy milyen speciális szabályai vannak a termőföld átadásának és vajon ki kell-e függeszteni ilyenkor a szerződést.

Nem mindegy a rokonsági fok

Elsőként azt kell megemlíteni, hogy a gazdaságátadási szerződést – a benne foglalt értéktől függetlenül – közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni, az ügyvédi vagy közjegyzői díjjal tehát mindenképp számolnunk kell.

Azt pedig, hogy kell-e illetéket fizetni az átadás után, jelenleg a rokonsági fok határozza meg.

Egyenesági rokonok között ugyanis sem ajándékozás, sem adásvétel esetén nem kell illetéket fizetni (egyenesági a rokonság azok között, akik közül az egyik a másiktól származik, így apa-fia, nagyapa-unoka stb.). Fontos, hogy gazdaságátadási szerződést például az após is köthet a vejével, de mivel ők nem egyenesági rokonok egymással, ezért ilyenkor már meg kell fizetni a vagyonszerzési illetéket (megjegyzem, tudnánk támogatni azt a javaslatot, hogy a gazdaságátadás minden esetben illetékmentes legyen).

Szja és áfa

Az Szja tekintetében az általános szabályok az irányadók, tehát termőföld tulajdonjogának vagy használatának átengedése esetén – amennyiben az Szja törvényben foglalt feltételeknek megfelelünk – akkor nem kell személyi jövedelemadót fizetni, míg az egyéb ingatlanok és a gépek átadása után csak akkor merülhet fel adófizetési kötelezettség, ha ellenérték fejében adjuk át azokat, ajándékozás esetén semmiképp nem. Az áfa esetében is az általános szabályokat kell alkalmazni, tehát termőföld átadása esetén nincs adófizetési kötelezettségünk, az egyéb ingatlanoknál pedig csak akkor kell áfát fizetni, ha az egyébként új ingatlannak minősül. A gépek átadásánál már felmerülhet áfa-fizetési kötelezettség, ezzel kapcsolatban érdemes konzultálni a könyvelőnkkel.

Ezekre figyeljünk a termőföld átadása esetén

A legtöbb esetben a gazdaságátadás magában foglalja a termőföldek tulajdonjogának vagy használati jogának átadását is. Ne feledjük, hogy a gazdaságátadási szerződésnek is tartalmaznia kell az adásvételnél már megszokott nyilatkozatokat, arról, hogy a szerző fél a föld használatát másnak nem engedi át, azt maga használja és 5 évig más célra nem hasznosítja.

A tulajdoni maximumot is be kell tartani, tehát az átvevő a gazdaságátadás esetén sem lépheti túl a 300 hektárt.

Ha ilyen problémával szembesülünk, akkor van lehetőség arra is, hogy a földeknek csak a használati jogát engedjük át, hiszen ott már 1200 vagy 1800 hektár a birtokmaximum (erről itt olvasható egy korábbi cikkem). Ha pedig a használat átengedéséről beszélünk, akkor tudni kell, hogy a használatot főszabály szerint legfeljebb 20 évre engedhetjük át (közeli hozzátartozók között ingyenesen is sor kerülhet a használat átengedésére, sőt akár határozatlan időtartamra is, de hátránya, hogy ez bármikor, bármelyik fél által felmondható).

Ki kell-e függeszteni a szerződést?

Jól ismert, hogy termőföld adásvételénél főszabály szerint ki kell függeszteni a szerződést. Gazdaságátadási szerződés esetén azonban nem kell kifüggeszteni, íhogy mások sem tudnak rájelentkezni a földre, sőt a kormányhivatali jóváhagyás is egyszerűsített formában történik majd.

A gazdaságátadási szerződést a kormányhivatal ugyanis csak akkor tagadhatja meg, ha

  1. a) a felek nem felelnek meg a törvényben foglalt feltételeknek (például a felek nem minősülnek hozzátartozónak, vagy nem őstermelők/egyéni vállalkozók)
  2. b) az átvevő nem jogosult megszerezni a föld tulajdonjogát vagy használati jogát,
  3. c) a használat átengedése nem felel meg a földforgalmi szabályoknak, vagy
  4. d) a felek megállapodása nem felel meg a jogszabályban előírt feltételeknek.

A kormányhivatal tehát nem vizsgálja majd a földszerzésnél már jól ismert szempontokat (például az elővásárlási jogcímet vagy a haszonbérleti díj esetleges aránytalanságát).

A cikksorozat záró részében arról lesz szó, hogy miként adható át egy támogatási jogosultság vagy egy hatósági engedély, szükséges lesz-e a tulajdonos beleegyezése egy haszonbérlet átadásánál és vajon élhetünk-e majd az elővásárlási jogainkkal a gazdaságátadás lezárulta után.

Szerző: Dr. Cseh Tibor András, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének megbízott főtitkára

Cikk felhasználási feltételek:

Amennyiben a Felhasználó a saját weboldalára, közösségi oldalára tartalmat kíván átvenni a honlapról, azt kizárólag oly módon teheti meg, hogy a cikk címét és tartalmának rövid összefoglalóját (leadet) a képi elemek nélkül, változatlan tartalommal és hiánytalanul átveszi a Honlapról, és a forrást megjelölve a cikk teljes tartalmára mutató hiperhivatkozást (közvetlen linket) helyez el a címben vagy a lead alá. A felhasználási feltételekről itt olvashat.

 

Ezek is érdekelhetnek

Ajánlataink