Pepó Péter: Ez volt az elmúlt tíz év legjobb döntése

Forrás: MW-arhív
Letették záróvizsgájukat a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar osztatlan, ötéves mesterszakon végzett agrármérnök-hallgatói. A kar előremutató képzésfejlesztése révén 2004 óta ők az elsők, akik a klasszikus 5 éves szakon végeznek.

Az ötéves osztatlan agrármérnöki képzést a Bolognai rendszer bevezetését követően 2000-ben váltotta fel a mezőgazdasági mérnöki BSc- és a specifikus MSc-képzés a Debreceni Egyetem (DE) Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karán (MÉK). A mezőgazdasági vállalatok munkaerőpiaci igényeit figyelembe véve a MÉK 2017-ben indította újra a szakot, amelyen idén huszonketten végeztek – mutat rá közleményében a Debreceni Egyetem.

– Az osztatlan agrármérnök képzést nevezhetjük klasszikusnak, de ma már inkább multifunkcionalitását emelném ki. Az öt év alatt a hallgatók megtanulnak mindent, ami egy közepes- vagy akár egy nagyméretű gazdaság működtetéséhez szükséges. Az itt megszerzett tudással egy ember át tudja látni egy több lábon álló mezőgazdasági vállalkozásban a biológiai alapokat, a technológiai, az üzemgazdasági folyamatokat, a munkaszervezést, a pénzügyeket és a gépi szükségleteket. Emellett a most végzett hallgatóink nagy hangsúlyt fektettek tanulmányaik alatt az új precíziós technológiák megismerésére – közlte a hirek.unideb.hu-nak Stündl László, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar dékánja.

Az oktatási rendszer frissítése és fejlesztése tovább folytatódik. Elképzeléseik szerint a jelenlegi portfólióban szereplő precíziós mezőgazdasági szakmérnöki képzésből előbb alap- (BSc), majd mester- (MSc) szakot indítanak. Az új állategészségügyi mérnökképzéssel egyebek mellett az állat szaporodásbiológia területén kíván továbbfejlődni a kar. Emellett a MÉK képzési kínálata az élelmiszerhigiéniai mérnök MSc-vel is bővül várhatóan 2023 szeptemberétől – sorolta a kari vezető.

A folyamat eredményességét mutatja az ötéves osztatlan agrármérnök képzés sikere is, az elmúlt években folyamatosan nőtt a szakra jelentkezők száma. A most végzett 19 hallgató helyét 2022 szeptemberében már 60-an veszik át.

Az elmúlt 10 év legfontosabb és legjobb döntése volt a képzés újraindítása. A munkaerőpiac felől hatalmas volt a nyomás, valamint az igény az osztatlan 5 éves mesterszakra visszavezetésére. A BSc-én végzett hallgatók közül sajnos kevesen folytatják tanulmányaikat a mesterképzésben. Az osztatlan szakot azok választják, akik mélyebben szeretnék megismerni az agrárium folyamataival, tanulmányaikat követően képesek lesznek bekapcsolódni a technológiai fejlesztésekbe és az oktatásba, valamint a kutatásban, arról nem is beszélve, hogy erről a szakról egyenes út vezet a doktori képzésbe is

– fejtette ki Pepó Péter, a DE MÉK Agrártudományi Doktori Tanács elnöke, szakfelelős.

A képzési rendszer megújításának részeként 15 év után, 2021 szeptemberében indította újra halgazdálkodási szakirányú továbbképzési szakát (halászati szakmérnök) az agrárkar. Az egy éves képzés végén 15 fő tett most záróvizsgát.

– A szakirányú diplomával rendelkezőknek szóló képzés a jövőben másfél évesre, azaz három félévesre bővül. A diákjaink az első két félévben természettudományi és biológiai alapismereti tárgyakon túl műszaki és technológiai, valamint gazdálkodási és üzemvezetési ismereteket szereznek. A harmadik félévben üzemlátogatásokat szervezünk a hallgatóknak, és ekkor készítik el a szakdolgozatukat is – fejtette ki Szűcs István, a DE GTK Gazdálkodástudományi Intézetének vezetője, a szak vezető oktatója.