Ha a múlt héten a sertéspiac válsága verses kommentárra sarkalt, a háború még inkább azt teszi. József Attila Hazám című versének sorai sajnos éppen ide illenek:

„Fortélyos félelem igazgat minket s nem csalóka remény.”

Szorongva figyeljük a híreket, az árak, árfolyamok görbéit. Mindent újra kell számolni, de nincs mibe kapaszkodni. Annyiban talán tudok segíteni a gazdáknak, hogy helyére teszem Ukrajna szerepét néhány adattal:

• Agrár külkereskedelmünk 0,7-1,7 százaléka bonyolódott Ukrajnával mindkét irányban. Ebben nincs olyan tétel, ami jelentős ellátási gondokat okozhatna Magyarországon. A külkereskedelmi egyenleg erős pozitívumot mutat számukra. Főleg élelmiszer-készítményeket és növényi termékeket szállítunk, illetve hozunk be Ukrajnából.

Agrárkülkereskedelmünk szerkezete 2020, százalék

Forrás: KSH

• Ukrajna területének 70 százaléka mezőgazdasági terület, 42,2 millió hektár. Rendkívül jó földrajzi adottságokkal rendelkezik: könnyedén eléri az EU-t, a Közel-Keletet, a volt szovjet tagköztársaságokat, Észak-Afrikát. Meghatározó gabona és olajosmag exportőr, de a szója, méz, alma piacon is egyre jelentősebb szereplő a világpiacon.
• Aránya a világpiaci exportban: napraforgódara 60, napraforgóolaj 50, rozs 40, repce 20, árpa 18, kukorica 17, búza 12 százalék.
• Az ukrán GDP 10 százaléka agrár (ezzel 3. helyezett az ipar /23 százalék/ és a kereskedelem /15 százalék/ után). Az export 44, a foglalkoztatottak 18 százaléka köthető az agráriumhoz.
• A birtokméretek egészen szélsőségesek, az egészen kis üzemektől a 600 ezer hektárosig terjednek. A háztáji termelés az állattartásban még mindig meghatározó.
• A hatalmas és jó minőségű földterületek – a kedvező földrajzi adottságokkal karöltve – a világ meghatározó agrárországává és exportőrévé teszik Ukrajnát. A potenciál kihasználásában még jelentősek a tartalékok.
• Ne feledjük, (i) Ukrajna a Szovjetunió összeomlása óta legalább két forradalmat élt már meg. (ii) A nemzeti valuta leértékelése élénkíti az exportot, de a szállítások akadályokba ütközhetnek. A kikötőt katonák ellenőrzik, de jelenleg még akadálytalanul működik.
• Ukrajna az EU negyedik legnagyobb élelmiszerbeszállítója, de egy időszakos kiesés nem okozna komoly ellátási gondokat, legfeljebb néhány termék esetében: az európai napraforgóolaj 88, a repce 41 és a méz 26 százaléka Ukrajnából származik. Én ehhez hozzáteszem, hogy a kukoricaimport átrendezése is időbe telhet, de mindenképpen hátrányosan érinti azokat a tagállamokat, akik takarmánygyártása importra épül.

A háború hatásai között több potenciális és már valóra vált tényezővel kell számolni.

Oroszország a nitrogén-, hamuzsír- és foszforműtrágyák jelentős exportőre. Ugyanakkor, ennek hatásai még csak körvonalazódnak. Több globális agrár nagyhatalom szembesül műtrágya ellátási nehézségekkel és a költségelőnyök elolvadásával a magas műtrágyaárak miatt. A következmények még nehezen beláthatók, de a termelés csökkenését és a terményárak magasan maradását mindenképpen előre kell vetíteni. Ehhez szorosan hozzátartozik, hogy eközben a kínálat-keresleti viszonyok nem változtak érdemben, de az abnormális piaci körülmények ezek hatását nem hagyják érvényesülni. A félelem az úr! Ismét fontos téma lett az élelmiszer-önellátás.

Mit tegyen a gazda?

• Legyen az euró, termény, vagy inputanyag, a készletek felértékelődnek. Ehhez kapcsolódóan a tárolási képesség, a raktározással kapcsolatos szaktudás is.
• Még inkább felértékelődik az egészséges talaj, a tápanyagutánpótlás hagyományos és alternatív lehetőségei.
• Ne kapkodjunk! Ne a csúcsokat és mélypontokat keressük, hanem a számunkra optimális árszinteket!
• Az agrártermékeket a válsághelyzetek felértékelik. A válság pedig – úgy tűnik – állandósul.
• A hatékonyság növelése, az innovációs képesség fejlesztése egyre fontosabb életképességi tényezővé válik.
• Mint minden rosszban, ebben is van valami lehetőség. A kieső import helyére belső piaci termékek léphetnek, de csak akkor, ha időben útra kelnek!

Szerző: Fórián Zoltán vezető agrárszakértő, Erste Agrár Kompetencia Központ