Leginkább otthon főzött párlatot iszunk

2020. december 3. – Szent Miklós a pálinkafőzők védőszentje, december 6. pedig a magyar pálinka napja, érdemes tehát ezekben a napokban megemlékeznünk erről a hungarikumról, ha másképp nem, egy koccintással. Tölthetjük a poharunkba a jól megszokott szilvát, barackot vagy éppen körtét, de ma már egészen különleges alapanyagokból is készítenek pálinkát, és párlatot még sütőtökből vagy éppen répából is. De mit mutatnak a trendek, melyiket isszuk a legszívesebben?

Barabás Attila, a Pannonhalmi Pálinkáriumot működtető Győri Likőrgyár Zrt. vezérigazgatója reálisan válaszol erre a kérdésre: ha a pálinkafogyasztási trendeket nézzük, akkor a prémium termékeken belül igazából elhanyagolható volument képviselnek a nem tipikus „pálinka gyümölcsből” készült tételek. Lehet tendenciákat nézni, és következtetéseket levonni abból, hogy a tölgyfahordós birsből fogy-e több, vagy az ágyas körtéből, illetve hogy melyek azok az új, szokatlan ízek, amelyekre kezdenek rákapni a magyarok, de ez a szegmens a piacból olyan kis szeletet – mindössze néhány ezer palack – ragad csak ki, hogy amikor a pálinka és párlat fogyasztási trendeket nézzük, akkor nem ebből kell kiindulnunk- vélekedett.

Csökkent a pálinka presztízse

A Magyar Pálinka Lovagrend nagymesteri címét is magának tudó Barabás Attila rámutatott, a fogyasztás alakulását nem a divatirányzatok határozzák meg az elmúlt tíz évben, hanem sokkal inkább adótechnikai intézkedések. Példaként említette a népegészségügyi termékadót, ami miatt drágult a bolti forgalomba hozott minőségi pálinka, ez pedig a fogyasztás csökkenéséhez vezetett a leginkább árérzékenynek mondható magyar vásárlók körében.
Egy kicsit távolabbra visszatekintve azt mondta, 2004 és 2010 között nőtt a pálinka presztízse és rangja, ami együtt járt a fogyasztás növekedésével is. 2010-ben azonban az otthoni párlatfőzés engedélyezésével, és a hozzákapcsolódó adómentességgel átíródott a piac. Egyrészt nőtt a feketekereskedelem, másrészt a háznál főzött, petpalackban tárolt, ám könnyen hozzáférhető pálinka gyengébb minősége miatt csökkent a pálinka presztízse.

A fiataloknál a gin a divat

A hungarikum ital presztízscsökkenése miatt a hasonló égetett szeszekhez viszonyítva megfordult az a tíz évvel ezelőtti trend, mely szerint a whisky vagy a vodka helyett egyre többen és többen ittak pálinkát a vendéglátóhelyeken. Ma a fiatalok körében a gin a divatital, amiből óriási kínálat van: fehér, rózsaszín, kék stb. – tette hozzá.
Barabás Attila ezzel kapcsolatban kitért arra is, két csoportba lehet az italokat sorolni, az egyik a játékos, fiatalos, változékony italok csoportja, mint például a gin és a vodka, a másik a konzervatív, tradicionális irányvonalat képviselő italok, mint a whisky, a pálinka vagy a grappa. Ez utóbbiakra nemzeti törvényi szabályozások vonatkoznak, ezért ezek nem lehetnek színezettek, látványosak. – A pálinka nem egy variábilis termék, legfeljebb annyit tehetek, hogy szélesíthetem a repertoárt új gyümölcsök bevonásával, illetve kitörési pontot jelenthetnek a pálinka alapú likőrök – fogalmazott.

Jobban fogy az otthoni

Barabás Attila szerint egyébként az olcsó kategóriában a vegyesből, közepes árfekvésű kategóriában pedig a szilva pálinkából adnak el a legtöbbet, míg a prémium kategóriában nagyon kiegyensúlyozott a verseny, a különlegességeket kedvelőknél kiegyenlítettek az ízek: egyszer ezt kóstolnak, másszor azt.
A szakember a magyar pálinkapiac legnagyobb problémájának azt látja, hogy az otthon főzött párlatok volumene körülbelül tízszerese a zárjeggyel ellátott pálinka mennyiségének.
A számokról szólva megjegyezte azt is, az össz-töményitalon belül a zárjegyes pálinka az összmagyar fogyasztás 2-4 százalékát teszi ki, míg ha a bér-, illetve az otthonfőzést is hozzátesszük ehhez, akkor a pálinkafogyasztás 33-35 százalékot hasít ki az égetett szeszes italok piacából. Egy átlag magyar hét liter – napi két cent – 40 fokosnak megfelelő töményet iszik meg évente, ennek az egyharmada otthon főzött pálinka. (Wurmbrandt András)