Immár az egész Európai Unió gazdatüntetésekkel van tele. Ezek okai között előkelő helyen van az ukrajnai mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek beáramlása az egységes belső piacra. Ez azonban mit sem változtat azon, hogy az EU kiterjeszti az általános hozzáférést Ukrajna számára az EU egységes piacához. Annyi történt mindössze, hogy nemzeti korlátozásokat is engedélyez bizonyos mezőgazdasági termékekre, például a gabonára és a búzára. A másik oldalon pedig Ukrajna dolgozik erősen nyugati határán az átrakó kapacitások bővítésén. Ez utóbbiól hozom az elérhető legfrissebb adatokat. A jövő tehát nem kétséges, az alkalmazkodási kényszer tényleges.

A graintrade.com.ua ír arról, hogy az Orosz Föderáció teljes körű inváziójának kezdete és Ukrajna tengeri kikötőinek blokkolása óta a szárazföldi logisztikai csomópontok segítettek alternatív exportútvonalak kialakításában és jelentős mennyiségű mezőgazdasági termék szállításában. 2022 márciusától 2023 decemberéig 36 millió tonna mezőgazdasági terméket exportáltak vasúton. Ehhez a vállalkozóknak növelniük kellett az átrakó terminálok számát az ország nyugati régióiban.

• Az elmúlt két évben mintegy 30 cég kapott engedélyt vasúti infrastruktúra létrehozására a határ közelében átrakóterminálok építéséhez. 7 pontot már üzembe helyeztek, és további 12 pont elkészül. Az EU-ba vezető vasútvonalak szinte mindegyikén 2-3, helyenként 4 terminál is található, amelyek 70 százaléka 2022 februárja után épült.
• Az Ukrzaliznicja szerint jelenleg 16 terminál működik Ukrajnában, amelyek napi 1186 vagon gabona átrakodását teszik lehetővé. Az ukrán határ közelében Lengyelországban 13, Romániában 9, Magyarországon 11, Szlovákiában 7 logisztikai csomópont, valamint összesen 56 terminál van, ahol gabonarakományokat kezelnek.
• Jelentős beruházások zajlanak a határmenti infrastruktúrában annak érdekében, hogy a maximális kapacitást elérjék. A határ közelében épül mindkét egyszerű, 100-150 ezer dollárba kerülő, tárolókonténerek nélküli átrakó csomópont, amelyek havonta 15-25 ezer tonna terméket kezelnek, valamint nagy terminálok, amelyek óránként több mint 500 tonna gabonát tudnak majd szállítani.
• A határon a vasút kapacitása azonban még nem teljesen kihasznált, mivel az átkelőhelyek terhelése egyenetlen. Csúcsidőszakban a Yagodin és Mostyskán keresztül történő gabonaszállítás eléri maximális kapacitását, de ezek a mennyiségek megduplázhatók, ha javítják az ellenőrző szolgálatok és a szállítók munkáját.
• Egyes kereszteződések nincsenek felszerelve gabonaterhelésre, ezért módosítani kell őket. Így a Rava-Rusk – Verkhrat átkelőt kizárólag agyag és szén szállítására használják, és a háború két éve alatt egyetlen tonna gabonát sem kapott. A Románián keresztüli logisztika vonzereje ellenére a hazai mezőgazdasági exportnak csak egytizedét szállítják a Dyakovo – Halmeu átkelőn keresztül.
• Nem minden cég érdekelt azonban a határ menti infrastruktúrába való befektetésben, mivel hosszú távon nem tudják megjósolni annak hatékonyságát. A vállalkozás műszaki adottságain túlmenően figyelembe kell venni azt a gabonamennyiséget, amelyet a tengeri kikötők teljes körű üzembe helyezésekor kell majd kezelni. A kocsik leállásának elkerülése érdekében érdemes figyelembe venni a határ túloldalán lévő infrastruktúra kapacitását is.
• Sok cég felhagyott a határterminálok építésével, mert a szárazföldi logisztikát kevésbé jövedelmezőnek tartják, mint a tengeri logisztikát. A gördülőállomány számának növekedése csökkenti a kikötőkbe történő szállítás költségeit, így a nyugati régiókból (ahol 35-40 százalék vagy 25-30 millió tonna gabonát termesztenek) kifizetődő lesz az EU-ba történő áruszállítás.
• Az Orosz Föderáció továbbra is megpróbálja gátolni a tengeri kikötők működését, ezért szükséges a szárazföldi infrastruktúra fejlesztése, hogy annak hatékonysága versenyképes árakat és előnyt biztosítson.
• Az EU-ba irányuló vasúti szállítás költsége 30-35 euró/tonnárról 70-75 euró/tonnára nőtt, de a tengeri kikötők stabil működése és a határok kiegyensúlyozott szállítása miatt csökkenni fog. Ekkor a határterminálok kereskedési pontokká válnak, ahol kielégíthetik az európai vásárlók igényeit.
• Ma már a legkönnyebb vasúton szállítani a gabonát Románián és Szlovákián keresztül, a legnehezebb – Lengyelországon keresztül. Problémák vannak az EU-ból származó gördülőállomány ellátásával és a határok lengyel sztrájkolók általi blokkolásával.
• Ahogy Ukrajna integrálódik az EU piacaiba, a többi ország gazdálkodóinak ellenállása növekedni fog, és erre fel kell készülniük. A sztrájkok és az export akadályozása még egy ideig folytatódni fog.
• 2023-ban 10 millió tonna mezőgazdasági terméket exportáltak vasúton, 3,2 millió tonnát személygépkocsival, 47 millió tonnát tengeri kikötőkkel. 2024 januárjában 685 ezer tonna mezőgazdasági terméket szállítottak ki vasúton, 140 ezer tonnát személygépkocsin, 5 tengeri kikötőn, 5 millió tonnát. A kukoricát, a búzát, a repcét és a zöldséglisztet többnyire a nyugati határokon keresztül szállították át.

Szerző: Fórián Zoltán vezető agrárszakértő, Erste Agrár Központ