Új sertéspestis-kitörés Lengyelországban

Forrás: Getty Images
Bár egy kisüzemben találták az első idei kitörést, az igen közel van a német és a cseh határhoz. Fórián Zoltán, az Erste Agrár Kompetencia Központ vezető agrárszakértője ugyanakkor több kedvező hírrel is szolgál a sertéspestis elleni küzdelem frontjáról.

Noha a tendencia pozitívnak tűnik, az afrikai sertéspestis (ASP) okozta problémákon Lengyelország még nincs túl – derül ki a pigprogress.net friss híréből. A napokban egy háztáji kisüzemben bukkant fel a fertőzés, és mivel az időjárás egyre kedvezőbb a kórokozó számára, félő, hogy ez egy új kitörési hullám kezdete. Az eset 2023. április 12-én történt Lubań városában, Alsó-Szilézia tartományban, egy viszonylag kis farmon, ahol 16 sertést tartottak. Ez egy város az ország délnyugati részén, légvonalban 20 kilométerre a német, és 13 kilométerre a cseh határtól. Összességében ez a tizenhatodik sertéstelep, amely az ASP vírusával fertőzött Alsó-Szilézia tartományban.

Az eset csattanós válasz arra a rendelettervezetre, amelynek értelmében Lengyelországban enyhülnének az ASP-re vonatkozó állat-egészségügyi szabályok a legfeljebb 10 sertést tartó háztáji gazdaságok esetében. Lengyel cégek egy csoportja nyílt levelet intézett a mezőgazdasági miniszterhez, amelyben a vitatott rendelettervezet elutasítását sürgette.

A lengyel sertésszektor küzdelme az afrikai sertéspestissel Magyarország számára is fontosa. Sikereik és kudarcaik egyaránt befolyással vannak a hazai sertésszektor helyzetére és kilátásaira.

Az, hogy a kisüzemi sertéstartók helyzetén a szaktárca könnyíteni próbál, talán érthető. Ha ezzel újabb veszélyforrásokat hoz létre az egész értéklánc számára, az már elgondolkodtató. Történik ugyanis, hogy a háztáji gazdaságok felmentést kapnak a sertésólak be- és kijáratainál fertőtlenítő szőnyegek elhelyezése alól. A továbbiakban nem kötelező leltárt készíteni sertéseikről, és nyilvántartást vezetni a telepre érkező szállításról és személyekről. A háztáji gazdálkodók régóta támogatják ezeket a változtatásokat. A minisztérium becslése szerint országszerte több ezer termelőn segíthetnének. A szakmai szövetség viszont úgy látja, hogy az elmúlt tíz év ASP elleni küzdelmének sikereit teszik kockára.

A döntés hátterében az is ott lehet, hogy az 1950-es évek óta nem volt ilyen alacsony a lengyel sertésállomány, mint most. Emiatt a kis- és közepes méretű vágóhidak országszerte tömegesen függesztették fel működésüket. A helyzet várhatóan tovább fog romlani. Lengyelországban a napi vágás jelenleg 40 ezer egyed, szemben a tavalyi 75 ezerrel.

Lengyelország sertésállománya 9,62 millió egyed volt 2022 decemberében, ami 6 százalékos csökkenést jelent az előző év azonos időszakához képest. A kocaállomány 9,4 százalékkal (61,4 ezerrel) csökkent 2021 decemberéhez képest, és 592,6 ezerre apadt. Ezen belül a vemhes kocák száma 6,7 százalékkal (29,1 ezerrel) 404,8 ezerre csökkent.

Tavaly január és november között az előzetes adatok szerint Lengyelország élősertés-behozatala 6,39 millió egyedet tett ki, ami 5,7 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában. Ezen belül a malacok behozatala 4,3 százalékkal nőtt.

A vírus már tíz éve jelen van Lengyelországban, ez a 479. kitörés. Kezdetben csak Kelet-Lengyelországban fordultak elő járványok, ahol viszonylag több háztáji üzem található, mint Nyugat-Lengyelországban. A vírus Nyugat-Lengyelországban 2019 novemberében jelent meg, és nyugaton farmjárványok „hullámát” eredményezte. Jelenleg is 55 helyet tartanak nyilván.

Időközben az ország keleti részén a járványok fokozatosan ritkulni látszottak, mintha a vírus eltűnt volna. Az elmúlt hónapokban a csökkenő tendencia a fertőzött vaddisznók alacsonyabb számával párosulva bizakodásra adott okot a lengyel sertéstartók körében.

Regisztrált ASP kitörések Lengyelországban, mérettől függetlenül

A járványkitörések csúcsát a 2021-es év jelentette, amikor 124 járványkitörést regisztráltak a lengyelországi sertéstelepeken. A lengyelországi járványok többsége egyébként kisebb gazdaságokban történt. A 479 fertőzött gazdaságból csak 32-ben volt több mint ezer sertés. Ezzel szemben 367 kitörés fordult elő száznál kevesebb sertést tartó gazdaságokban.

Németország: javuló állapotok

A szomszédos Németországban is mérsékelt optimizmus uralkodik az ASP-vel kapcsolatban. A minap négy körzetben oldották fel a korlátozásokat. A lazítás kiterjesztése még nem indokolt, hiszen március elején ott is találtak egy fertőzött – 11 sertéses – kisüzemet Brandenburg tartományban.

Csehországi helyzet

Csehországban, közvetlenül a határ mentén – Liberec város közelében – találtak 10 ASP-vírussal fertőzött vaddisznót. A vírus 2022 decemberében jelent meg újra, miután vaddisznóban sikeresen kiirtották az országból. Az országot 2019 februárjában nyilvánították mentesnek az ASP-vírustól.

Nálunk is elindult a korlátozások feloldása

A vg.hu számolt be róla, hogy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) nemrég több vármegyét érintően kezdeményezte az afrikai sertéspestis miatt életben lévő korlátozások eltörlését az Európai Bizottságtól. Bács-Kiskun vármegyében öt, Csongrád-Csanád vármegyében pedig az összes, azaz hét magas kockázatú vadgazdálkodási egység esetében javasolták a kockázati besorolás megszüntetését. Emellett Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében hat, Békés vármegyében pedig 14 fertőzött vadgazdálkodási egység kockázati besorolásának enyhítését kérték.

Szerző: Fórián Zoltán vezető agrárszakértő, Erste Agrár Kompetencia Központ

Cikk felhasználási feltételek:

Amennyiben a Felhasználó a saját weboldalára, közösségi oldalára tartalmat kíván átvenni a honlapról, azt kizárólag oly módon teheti meg, hogy a cikk címét és tartalmának rövid összefoglalóját (leadet) a képi elemek nélkül, változatlan tartalommal és hiánytalanul átveszi a Honlapról, és a forrást megjelölve a cikk teljes tartalmára mutató hiperhivatkozást (közvetlen linket) helyez el a címben vagy a lead alá. A felhasználási feltételekről itt olvashat.

 

Ezek is érdekelhetnek

Ajánlataink