Lengyelország, Spanyolország, Németország, Franciaország és Olaszország az öt legnagyobb baromfi-előállító a közösségben. Együtt mintegy kétharmados arányt képviselnek, és járulnak hozzá a 108 százalékos önellátási szinthez. E szint azonban csökken, amiben az ukrajnai beszállítások fontos szerepet játszanak. A tavalyi első három negyedévében az EU kétharmaddal több ukrajnai csirkehúst importált, mint egy évvel korábban. Gyakorlatilag ez okozta az EU importjának 7,5 százalékos bővülését, miközben egyelőre Ukrajna Brazília mögött csak a második a beszállítók sorában.

A képhez azért az is hozzátartozik, hogy az EU is – bár csak az import harmadának megfelelő mennyiségben – szállít baromfihúst, főként belsőséget, és olcsó húsrészeket az ukrajnai piacra, de évről-évre kisebb mennyiségben.

A Grain Trade portál szerint, 2023-ban Ukrajna 425 ezer tonna csirkehúst exportált, összesen 800 millió dollár értékben. Ez mennyiségben 3 százalékos emelkedés, de értékben 6 százalékos zsugorodás az árcsökkenések miatt. Az előzetes adatok szerint csak 2023 decemberében 35,9 ezer tonna baromfihúst exportáltak, ami csaknem megfelel a 2023-as havi átlagos mutatónak, míg 2022 decemberében a csirkehús kivitele 37,7 ezer tonnás volt.

A 2022-es év első felében az ukrán csirke átlagos exportára 2,2 dollár/kilogramm volt, 2023 elején 1,7 dollár/kilogrammra csökkent, 2023 második felében pedig 1,9 dollár/kilogrammrara tért vissza.

Ha az ukrajnai csirke kerül szóba, akkor az egészen elképesztő koncentráltságra kell gondolnunk.

Öt közepes méretű vállalat a piac 2-6 százalékát ellenőrzi, és a fennmaradó részesedés megoszlik sok nagyon kis termelő között. A legtöbb gyártó vertikálisan integrált. A legtöbben saját maguk termesztik a takarmányt, termelik és dolgozzák fel a csirkét. Az igen erős integráltság nagyban meghatározza az ukrajnai baromfiszektor ellenálló képességét.

Ukrajna csirkehús mérlege, ezer tonna

Forrás: USDA

A 2022-es visszaesés után az ukrajnai baromfihús-termelés tavaly ismét emelkedni kezdett. A háború jellemzően elkerüli azokat a térségeket, ahol e tevékenység folyik, de az ipar növekvő termelési költségekkel, energiahiánnyal, a hazai fogyasztás csökkenésével néz szembe, persze a menekültválság és az export logisztikai problémái mellett. A csökkenő takarmányköltségek képezik ennek ellensúlyát.

A csirkehús továbbra is a legolcsóbb fehérjeforrás Ukrajnában is, a belföldi kereslet tartja magát. Ukrajna baromfitermelésének mintegy egyharmadát exportálja, az export pedig továbbra is jelentős marad és a termelés fellendülésével növekszik. A kereskedelmi rendszer folyamatos liberalizációja miatt az EU Ukrajna fő exportpiaca.

Ukrajna a világ hetedik legnagyobb csirkehús-exportőre, és várhatóan 2024-ben is megtartja helyét. Az export továbbra is a két fő piacara, az EU-ra és a Közel-Keletre összpontosul. Mindkét piac magas importkövetelményeket támaszt mind az élelmiszerbiztonság, mind az exportált csirkehús és -termékek minőségével szemben. Míg 2022-ben még a közel-keleti piac volt a legfontosabb, 2023-ban már az EU piaca vett lendületet. Bár folynak az exportkorlátozási tárgyalások, az Európai Bizottság 2023 júniusában újabb egy évvel meghosszabbította Ukrajna piacra jutási kiváltságait. Ez a helyzet várhatóan nem fog változni 2024-ben sem. Ukrajna korlátozott mértékben képes növelni a termelést, és nem valószínű, hogy olyan mértékben megingatná az EU piacát, amely kereskedelmet korlátozó intézkedéseket váltana ki közösségi szinten.

Szerző: Fórián Zoltán vezető agrárszakértő, Erste Agrár Központ