Teljes bizonyosággal természetesen nem állítható, hogy e felsorolás pontos adatokat tartalmaz, de ezekben a nagyságrendekben azt hiszem, ez nem is lényeges. Sokkal érdekesebb, hogy a hatalmas vagyonok miért áramlanak termőföldbe évről-évre nagyobb értékben, amivel gyorsuló koncentrációt idéznek elő. Az ősi ösztön hajtja e befektetőket is, vagy tényleg a legjobb befektetésről van szó? Nézzünk kicsit utána!

USA, a lehetőségek hazája

Gyakran hallunk arról, hogy a nagy nyugdíjalapok, befektetési alapok milyen zavarokat tudnak okozni a mezőgazdasági tömegcikkek piacain. Ezek a pénzek a legjobb hozamokat keresik a befektetési palettán, és egyre gyakrabban találnak rá az élelmiszerek mellett a földre is. Például: a holland állami nyugdíjalapok a második legnagyobb külföldi befektetők az USA földpiacán. Hogy érzékeljük a nagyságrendeket, a holland nyugdíjrendszer vagyona az ország bruttó hazai termékének 130 százalékának felel meg. Az alapok portfoliójának kedvelt konzervatív elemei az amerikai termőföldek.

Ha már az amerikai földpiacot citáljuk példaként, a hollandokat csak a kanadaiak múlják felül a külföldi befektetők közül. Onnan leggyakrabban a nagy faipari cégek érkeznek az USA-ba, és erdőkbe fektetnek. A harmadik helyen a német földvásárlók állnak, mögöttük pedig egy sor nyugat-európai nemzet. Az európai vagyonok amerikai földbe történő vándorlása elgondolkodtató. Jelenleg hat USA-állam már tiltja a külföldiek földvásárlását, de egyre több fogja követni a példájukat.

Az USDA adatai szerint már mintegy 11,5 millió hektár került külföldi kézbe vagy használatba, 52 milliárd dollár értékben.

Egy, az agrarheute.com-on megjelent elemzés szerint ez megfelel Ohio teljes területének. Ebből a fent említett három dobogós 2,8, 2,0 és 0,8 millió hektárral bír. A folyamat hátterében a már említett befektetési szándék áll az első helyen.

A belföldi földtulajdonosok közül, magánemberként Bill Gates a legnagyobb birtokos, a maga mintegy 109 ezer hektárjával, 18 államban. Ezzel a 49. helyen áll, míg például Jeff Bezons már a 25. helyig jutott, de Ted Turner nevével is találkozhatunk.

A top100-ba kerüléshez legalább 63 ezer hektárral kell rendelkezni.

A listán intézményi befektetők mellett valódi gazdálkodók, állattartók és erdőtulajdonosok is szép számmal akadnak. A 100. helyen az Ellison család áll, több mint 8010 ezer hektár bérelt földdel, míg tulajdonában 63 ezer hektár van.

• Az első helyen pedig 943 ezer hektárral az Emmerson család faipari cégei állnak.
• A második John Melone 891 ezer hektárral, míg
• a harmadik a Reed család 850 ezer hektárral, szintén faipari háttérrel.
• A már emlegetett Ted Turneré a világ legnagyobb, 50 ezres magán bölénycsodája, amihez 810 ezer hektár is dukál.
• Az ötödik helyre a Los Angeles Rams amerikaifutball-csapat tulajdonosa, Stan Kroenke került 659 ezer hektárral.

Világnak világa

A földrészek közül Ausztráliában van a legtöbb óriásbirtok. Ahogy Krokodil Dundee, még sokan bírnak millió hektáros területtel. De a brit a szigetek, az USA, Kanada és Kína sincs híján a hatalmas birtokoknak.

Nos, a világ legnagyobb birtokával a brit királyi család rendelkezik Nagy-Britanniában és Kanadában. Ennek jogi megítélése érdekes, hiszen elméletben az uralkodóé a föld, a vevő csak a használati jogot kap. Persze ma már elképzelhetetlen, hogy a király visszavegye e jogot. Azért vannak valódi, saját földjeik is szép számmal, 250 ezer hektáros nagyságrendben. A világ legnagyobb földbirtokosának címe a katolikus egyházat illeti: a 177 millió hektár azért tekintélyt parancsoló. Mögöttük a kanadai inuit törzsnek van a legnagyobb földterülete, 87,5 millió hektár. A negyedik helyet egy ausztrál hölgy, bizonyos Gina Rinehart foglalja el, 24 millió hektáros „kiskerttel”. Az ötödik pedig szintén egy kanadai indián törzs, 22,5 millió – kormánymegállapodással szentesített – hektárral.

A következőről az Agrokép olvasói már hallottak, hiszen a százezer tehenes kínai tejtermelőfarm, a maga 22,2 millió hektáros birtokával áll a hatodik helyen. A hetedik Ausztrália legrégebbi agrárcége, egy brit főtulajdonossal (17,3 millió hektár). A nyolsadik. egy 1877-ben alapított marhafarm Ausztráliában 14,8 millió hektárral. A kilencedikszintén ausztrál, de gyapjútermelő, 14,2 millió hektár. Ahogy a tizedik is „ausszi”, 13 millió hektárral.

Szerző: Fórián Zoltán vezető agrárszakértő, Erste Agrár Központ