Ki örökölheti meg a termőföldet?

Forrás: Getty Images
A termőföldek öröklésében lényeges változások történtek idén január 1-től. Az új szabályok célja egyértelmű: megakadályozni a földek darabolódását és az osztatlan közös tulajdon kialakulását. Dr. Cseh Tibor András, a Magosz főtitkára cikkében ezúttal a gyakorlati szempontokat járja körül, és bemutatja, ki, hogyan és milyen terhekkel örökli meg a termőföldet.

Ki örökölheti meg a termőföldet törvényes öröklés útján?

Ha az örökhagyó végintézkedés nélkül halt meg, úgy a hagyaték átszállására a törvényes öröklés szabályait kell alkalmazni. Érdemes tudni, hogy a házastárs is törvényes örökösnek minősül, így őt egy gyermekrész illeti meg a hagyatékból (ez alól csak az örökhagyóval közösen lakott lakás a kivétel, melyre „csak” haszonélvezeti joga keletkezik). A törvényes öröklés rendje nem tartozik a Földforgalmi törvény hatálya alá, így aki törvényes örökösnek minősül, ő akkor is megörökölheti a földet, ha nem minősül földművesnek. Ugyanez igaz a 300 hektáros tulajdoni maximumra is: törvényes öröklés esetén ez is túlléphető.

Ki örökölheti meg a földet végintézkedés útján?

A végintézkedés egy gyűjtőfogalom, magában foglalja a végrendeletet, az öröklési szerződést és a halál esetére szóló ajándékozást. Aki tehát végintézkedést tesz, annak a halála után főszabály szerint ez határozza majd meg az öröklés rendjét. A termőföld tekintetében azonban ilyenkor már érvényesülnek a személyi korlátozások: a végrendeleti örökös csak akkor szerezheti meg a föld tulajdonjogát, ha egyben földművesnek is minősül és ezzel nem lépi túl a 300 hektáros maximumot. Fontos viszont azt is megemlíteni, hogy amennyiben a végrendeleti örökös egyben törvényes örökösnek is minősül (vagy a törvényes örökös kiesése esetén az lehetne), akkor hiába a végrendelet, rá már nem kell alkalmazni ezeket a szűkítő feltételeket.

Mikor illetékmentes a termőföld öröklése?

Az egyenesági rokonok, a túlélő házastárs vagy a testvér öröklése esetén nincs illetékfizetési kötelezettség. Nem mentesül viszont az öröklési illeték alól az élettárs, sőt, mivel ő nem minősül törvényes örökösnek, így csak végintézkedés esetén örökölhet. Ilyen esetben 9 százalékos illetéket kell megfizetni a termőföld öröklése után, míg a hagyaték többi vagyontárgya esetén főszabály szerint 18 százalékos illetéket köteles megfizetni. Lényeges, hogy amennyiben a hagyatéki terhek esetleg még a hagyaték értékét is meghaladnák, úgy ilyen esetben az örökös csak a hagyaték tárgyaival és azok hasznaival felel a hitelezők irányába, azon túl már nem (kivétel ez alól például a hagyatéki eljárás költsége, amelyért már a teljes vagyonával felel).

A haszonbérlet öröklése

Amennyiben a haszonbérbeadó meghal, attól még a bérleti szerződés nem szűnik meg, csupán az örökösei lépnek be a bérbeadói pozícióba. Önmagában emiatt még nincs szükség a szerződés módosítására, az változatlan feltételekkel fennmarad, de a jogszerű földhasználat vagy a „volt haszonbérlői” ranghely igazolása szempontjából indokolt a szerződő felek pontosítása.

Ugyanez a helyzet akkor is, ha a bérlő halálozna el. A szerződés ilyenkor változatlan feltételekkel fennmarad, de az előzőektől eltérően, a bérlő örökösei kivételesen dönthetnek úgy, hogy felmondják a szerződést. Azonban ezt a jognyilatkozatot is legkésőbb a jogerős hagyatéki végzéstől számított 30 napon belül tehetik meg.

Mi a helyzet, ha a szerződés aláírása után történik az elhalálozás?

Érdekes jogi helyzet alakul ki akkor, ha a felek az adásvételi vagy haszonbérleti szerződést aláírják, de még a hatósági jóváhagyás előtt valamelyikük elhalálozik. Ilyenkor a tulajdonjog-átruházás vagy a haszonbérlet jog létrejötte ún. várományként kerül be a hagyatékba, tehát önmagában emiatt még nem lehetetlenül el a szerződés.

Mi a helyzet, ha még az aláírás előtt történik az elhalálozás?

Hogy még tovább fokozzuk a dolgot: mi a helyzet akkor, ha még a szerződés aláírása sem történt meg a haláleset előtt? Mit lehet ilyenkor tenni? Hiába szeretnék megkötni a szerződést a tulajdonos örökösei is, de a hagyatéki eljárás még nem zárult le és a tulajdonjoguk bejegyzésére sem került eddig még sor. A megoldás érdekében tudni kell, hogy a hagyaték átszállása már a halál pillanatában megtörténik jogilag, és a tulajdoni lapon való átvezetés már csak deklarálja ezt az új helyzetet. Pont ezért, a felvetett problémára az lehet a megoldás, ha valamennyi örököstárs aláírja a szerződést az eladói vagy bérbeadói oldalon.

Szerző: Dr. Cseh Tibor András, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének főtitkára

Cikk felhasználási feltételek:

Amennyiben a Felhasználó a saját weboldalára, közösségi oldalára tartalmat kíván átvenni a honlapról, azt kizárólag oly módon teheti meg, hogy a cikk címét és tartalmának rövid összefoglalóját (leadet) a képi elemek nélkül, változatlan tartalommal és hiánytalanul átveszi a Honlapról, és a forrást megjelölve a cikk teljes tartalmára mutató hiperhivatkozást (közvetlen linket) helyez el a címben vagy a lead alá. A felhasználási feltételekről itt olvashat.

 

 

Ezek is érdekelhetnek

Ajánlataink