Jönnek az uniós javaslatok a KAP Stratégiai tervhez

Fotó: Kallus György / VG
Június végére hagyják jóvá a tagországok KAP Stratégiai terveit, előtte azonban néhány héten belül észrevételi listát küldenek minden tagállamnak – mondta Janusz Wojciechowski, uniós agrárbiztos.

Ennek a drámai helyzetnek mindenképpen lesz hatása az élelmiszeripari szektorra, de közvetlen veszélyt nem érzek – mondta a nemrég Magyarországon járt Janusz Wojciechowski, az Európai Bizottság mezőgazdaságért felelős biztosa az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban a Portfoliónak. A sertés- és a baromfiágazatra az import-takarmányalapanyagok révén azonban nyilvánvaló a hatás – tette hozzá.

Mint kifejtette: nem szabad engedni, hogy túltermelés alakuljon ki, és érdemes megerősíteni a kis- és közepes gazdaságokat is. Bár csökken a gazdaságok száma, de még most is 430 ezer gazdaság van Magyarországon, köztük sok családi gazdaság, amelyben van potenciál. Sokan úgy gondolták, hogy akkor van ereje ezeknek a gazdaságoknak, ha méretben növekednek, de a kisebb és közepes szereplők is nagy erővel rendelkeznek, akár a zöldség-gyümölcs termesztésben, akár az állattenyésztésben, de akár a gabonatermesztésben is nagyon nagy potenciált jelentenek Magyarország számára.

A biztos a Magyarország által a Közös Agrárpolitikához benyújtott nemzeti KAP Stratégiai tervről – amelyet az agrártárca nyilvánosságra hozott – elmondta, hogy Magyarország határidőn belül elküldte a tervét, amely nem minden országnak sikerült. A következő lépés az lesz, hogy a Bizottság egy észrevételi listát küld minden tagállam részére, ezt néhány héten belül mindenki megkapja. „Nincs tökéletes terv, mindegyiket kell egy kicsit csiszolni, javítani, ebben a levélben megírjuk majd a javaslatainkat” – jelentette ki, hozzátéve, hogy június végére tervezik jóváhagyni az összes tervet.

Minden államra elvárás, hogy fenntartható legyen a mezőgazdaság, amely ellenáll mind a klímaváltozásnak, mind a különféle környezeti tényezőknek. Azt gondolom, hogy Magyarországnak ezt könnyebb lesz elérni, mert a CO2-kibocsátás, a peszticidek használati szintje, a műtrágyahasználat átlag alatti. Talán az állattenyésztésben az antibiotikumok használata kicsit magasabb, de a többivel kapcsolatban jól áll Magyarország – fogalmazott.

A magyar kormány tervéről, amely szerint az uniós agrártámogatás második pillérének 36 százalékát fordítaná zöldberuházásokra, elmondta, hogy az elvárt szint 35 százalék, ebben Magyarország benne van a 36 százalékkal. Azt viszont meg kell nézni, hogy ezeknek a beruházási terveknek mennyire van meg a zöld vonatkozása, ezt minden tagállamnál ellenőriznünk kell.

A Green dealen kívül a digitalizáció az egyik kiemelt prioritás az Európai Unióban, és ebben a tekintetben a vidéki területeken nagy lemaradásokat kell pótolni – fejtette ki. Azt fogja javasolni minden tagállamnak, hogy egy olyan megoldásban gondolkodjanak, hogy az ökológiai alapprogramon belül valósítja meg a precíziós fejlesztéseit a gazda, viszont a második pillérből finanszírozzák a szükséges beszerzéseket. Így lehetne a két program összekapcsolását megvalósítani.