Jól teljesített idén a mezőgazdaság, de mi lesz jövőre?

Fotó: Lang Róbert / Somogyi Hírlap
A termelői árak emelkedése növelte a mezőgazdaság kibocsátását, a termények korábban kezdtek drágulni, mint a költségek növekedni, ami jövedelmet hozott a termelőknek. Jövőre másként lesz – írja cikkében Fórián Zoltán, az Erste Agrár Kompetencia Központ vezető agrárszakértője.

A Mezőgazdasági Számlarendszer első előrejelzés eredményei alapján 2021-ben a mezőgazdaság teljes kibocsátásának folyó alapáron számított értéke 13,1 százalékkal haladta meg a 2020. évi eredményt – tette közzé az Agrárközgazdasági Intézet.

A volumen idén is esett

Ez számszerűen azt jelenti, hogy a tavalyi 2950 után idén 3338 milliárd forintot ért a mezőgazdaság kibocsátása folyó alapáron. Mindez nem jöhetett volna létre az árak drasztikus emelkedése nélkül, hiszen 2020 után idén is csökkent a mennyiségi kibocsátás – az előzetes adatok szerint csak azonos mértékben a tavalyival, vagyis 2,3 százalékkal. A visszaesés a növényi termékeknek róható fel, amelyek kibocsátása 6,5 százalékkal maradt el a tavalyitól, és ezt az állati vonal 4,5 százalékos bővülése sem tudta ellensúlyozni. Ehhez jó, ha tudjuk, hogy a mezőgazdasági kibocsátás 60,9 százaléka növényi, 32,5 százaléka állati termékből származik, a többi egyéb.

A fő bűnös a sokat emlegetett kukorica, hiszen termésátlaga 2021-ben 6,63 tonna/hektár, amely 18 százalékkal rosszabb, mint az ötéves átlag és 23 százalékkal gyengébb az előző évinél.

Az ok a tartós aszály, amely különleges módon idén csak nálunk okozott ilyen komoly terméskiesést.

Ettől még ára persze csak időlegesen tud elszakadni a világpiaci trendektől, és ez sem múlik el következmények nélkül, hiszen – szokatlan módon – import érkezik az országba. A kukorica terméskiesése az idei gabonakibocsátást 10,4 százalékkal vetette vissza még úgy is, hogy búzából az elmúlt 10 év csaknem legjobb termésátlaga keletkezett. A tavalyi 5,1 millió tonnához képest 2021-ben az előzetes adatok tanúsága szerint mintegy 5,3 millió tonna termést takarítottak be. A többi gabonaféle betakarított mennyisége eltérő mértékben változott az előző évihez képest: az árpáé 14,5 százalékkal több, a rizsé 20 százalékkal kevesebb volt, mint 2020-ban.

A kibocsátás mennyiségi csökkenésének számításából az alábbi érdekességek emelhetők még ki:

  • A napraforgó termésmennyisége 0,3 százalékkal csökkent;
  • A csemegekukorica volumene közel 13 százalékkal esett;
  • A paprika volumene 3, az őszi vöröshagymáé pedig 15 százalékkal nőtt;
  • A gyümölcstermés (szőlővel együtt) a csemegeszőlő kivételével összességében növekedett, kiváltképp az alma – az előzetes adatok szerint (+131,7 százalék) -, de az őszibarack termésmennyisége több mint 10 százalékkal csökkent az előző évhez képest.
  • Az élő állatok és állati termékek kibocsátásának volumene az első becslés szerint 4,5 százalékkal emelkedett.
  • A szarvasmarha kibocsátásának volumene 5 százalékkal bővült.
  • A sertésé 2 százalékkal, az élő baromfié pedig 8 százalékkal emelkedett.
  • A tejtermelés volumene 5 százalékkal bővült, a tojástermelésé az előző évi szinten maradt.

Az árrobbanás sokat segített

Ahhoz, hogy a mezőgazdasági kibocsátás a mennyiségi csökkenés ellenére is növekedni tudjon, nagyon kellett az árak dinamikus emelkedése. Az egész évre szóló előrejelzés 17 százalékos ugrást tartalmaz, ami a gabonafélék 33 százalékos, az ipari növények 37 százalékos, a zöldségfélék és kertészeti termékek 6,5 százalékos, a gyümölcsfélék (szőlővel együtt) 2,8 százalékos, a burgonya 9,3 százalékos áremelkedéséből állt össze a növényi vonalon. Az állatoknál a termelői ár 2,3 százalékkal, az állati termékeké pedig 8,2 százalékkal nőtt a 2020. évi szinthez képest. A sertés termelői ára 11 százalékkal csökkent, míg a baromfié több mint 11 százalékkal és a szarvasmarháé 5 százalékkal nőtt. A tej termelői ára az előző évi szinthez képest 5,5 százalékkal, a tojás ára 6,9 százalékkal emelkedett.

Fotó: Szendi Péter / Vas Népe

A növénytermesztési és kertészeti termékek termelői árszínvonala 25,9 százalékkal, az élő állatok és az állati termékeké 4,2 százalékkal emelkedett 2021-ben. Ez a kép már önmagában is komoly egyensúlytalanságot mutat. A takarmányárak jóval nagyobb mértékben nőttek, mint az állatoké. A másik idei nehézség a termelési költségek emelkedése, ami összességében 15 százalékos volt. Ez a szám azonban erősen végsúlyos, hiszen az év végéhez közeledve drágultak például a műtrágyák.

2022, te drága

Mindebből előrejelzésem szerint egy nagyon nehéz esztendő képe rajzolódik ki 2022-re. Mivel 2021-ben a mezőgazdasági árak jóval hamarabb kezdtek emelkedni, mint a költségek, kijöhetett egy 10,4 százalékos bruttó hozzáadott érték emelkedés, és egy 11,9 százalékos nettó vállalkozói jövedelem bővülés. Sőt, az egy teljes munkaidős dolgozóra számított mezőgazdasági tevékenységből származó reáljövedelem 2021-ben 6,5 százalékkal magasabb a 2020. évinél.

Nos, ez 2022-ben másként lesz. Mivel a költségek és az árak az első naptól növekedési versenyben lesznek, a jövedelmezőség várhatóan romlani fog. Persze az ágazati átlagok szintjén.

Az év első hónapjaiban ráadásul a gabonaárak korrekciójára is számítunk, miközben a műtrágyaárak emelkedése az egyre-másra újra induló gyárak ellenére sem fog megállni.

A kibocsátás szempontjából döntő lesz, hogy hány gazda fog a műtrágyahasználat visszafogása mellett dönteni. Ez rontja a terméskilátásokat. Remélem, hogy az ünnepek után minden gazda számítgatni kezd. Összeveti adottságait a várható költség és áremelkedésekkel, számba veszi a tápanyaggazdálkodás minden lehetőségét, és ami a lényeg: megismeri talaját, és elkezdenek annak egészségével is törődni, nem csak a növényekével. Ez az idők szava, amit mindannyiunknak meg kell érteni.

Szerző: Fórián Zoltán vezető agrárszakértő, Erste Agrár Kompetencia Központ

Cikk felhasználási feltételek:

Amennyiben a Felhasználó a saját weboldalára, közösségi oldalára tartalmat kíván átvenni a honlapról, azt kizárólag oly módon teheti meg, hogy a cikk címét és tartalmának rövid összefoglalóját (leadet) a képi elemek nélkül, változatlan tartalommal és hiánytalanul átveszi a Honlapról, és a forrást megjelölve a cikk teljes tartalmára mutató hiperhivatkozást (közvetlen linket) helyez el a címben vagy a lead alá. A felhasználási feltételekről itt olvashat.

 

Ezek is érdekelhetnek

Ajánlataink