Immár Brazília a legnagyobb kukoricaexportőr

Forrás: Getty Images
Mit jelent számunkra az, hogy több mint 50 év után Brazília letaszítja az Egyesült Államokat a kukoricaexportőrük dobogójának tetejéről?  Fórián Zoltán, az Erste Agrár Kompetencia Központ vezető agrárszakértője cikkében ezt elemzi. Szerinte ugyanis valami van a levegőben: Kína erőteljes függetlenedési törekvése az amerikai terményektől több dolgot is jelenthet.

Az augusztus 31-én véget ért 2022/23-as gazdasági évben az USA lecsúszott a kukoricaexport első helyéről, helyét Brazíliának adta át, és lehet, hogy soha nem is szerzi vissza. Az USDA szerint a 2023/24-es szezonban az Egyesült Államok adja majd a globális kukoricaexport mintegy 23 százalékát, ami jóval kevesebb, mint Brazília majdnem 32 százaléka. Az USA az utóbbi évtizedekben csak egyszer szorult a második helyre, a 2013-as pusztító szárazság után. Az amerikai exportőrök azonban kezdenek hozzászokni az ilyen hírekhez, hiszen a szójabab és a búza piacán is leszorultak a dobogó tetejéről. Előbbit szintén Brazília, utóbbit előbb az EU, majd Oroszország vette át tőle.

A világ legnagyobb kukorica -exportőrei, piaci rész, százalék


Forrás: USDA

E folyamatos pozícióvesztés mögött több ok húzódik meg. Első helyen a növekvő termelési költségek, majd a Kínával vívott kereskedelmi konfliktus, valamint az erős dollár. Az Egyesült Államok versenyképességének folyamatos hanyatlása csapás egy olyan országra, amely régóta geopolitikai eszközként kezeli az élelmiszert. A hidegháború tetőpontján az USA nagy készleteit eszközként használta fel a kommunizmus terjedésének megakadályozására a fejlődő országokban, sőt az 1970-es évek eleji terméskiesés után búzájának mintegy negyedét Oroszországba szállította. Módszereit ma Kína és Oroszország alkalmazza sikerrel.

Az UkrAgroConsult elemzése szerint a kukoricaexport változásai nem váratlanok: a szövetségi kormány évek óta ösztönözte a hazai termesztésű kukorica felhasználását etanolgyártásra. Az amerikai kukorica körülbelül 40 százaléka ilyen célra kerül felhasználásra. Középtávon azonban már az elektromos autók terjedése megkérdőjelezi ezt az irányt.

A trónfosztáshoz azonban az is kellett, hogy Brazíliában jó, az USA-ban gyenge termés legyen, és persze a gyenge a brazil deviza is előnyhöz juttatta a brazil exportőröket. A dél-amerikaiak egyszerűbben olcsóbbak.

Ez mennyire lehet tartós? Meglehetősen. A globális színtéren versengő amerikai kukoricaágazat előtt néhány kihívás a 2022/23-as gazdasági éven túl is megmarad. Az Egyesült Államokban magasabbak a munkaerő- és szállítási költségek, különösen azért, mert a Mississippi folyón jelenleg is zajló szárazság lehetetlenné teszi a kukorica exportját Közép-Nyugatról. Brazília modernizálta kikötőit és infrastruktúráját, megszüntetve a korábban meglévő logisztikai hiányosságokat.

A melegebb éghajlatú Brazília évente két kukoricatermést kap egy helyett, ami versenyelőnyt jelent az Egyesült Államokkal szemben.

Amikor a csúcson volt, az USA az éves búzatermelés 78, a szójabab 54 és a kukorica 45 százalékát exportálta; 2024-ben ezek a számok az előrejelzések szerint 40, 43, illetve 14 százalékra csökkennek. Az Egyesült Államok befolyása a globális terménypiacokra rohamosan csökken, annak politikai aspektusaival együtt. Ezt támasztja alá az is, hogy 2022-ben Kína megállapodást írt alá brazil gabona vásárlásáról, hogy csökkentse az Egyesült Államoktól való függőségét, és helyettesítse az orosz invázió által megszakított Ukrajnából származó szállításokat. Az új megállapodás értelmében Brazíliából az első kukoricaszállítmányt 2022 novemberében küldték el. Ettől még Kína továbbra is az Egyesült Államok terményeinek fő vásárlója, több kukoricát és szóját importált, mint bármely más vásárló az elmúlt két naptári évben, de már több millió tonna brazil mezőgazdasági termék kerül Kínába évente. 2023 júliusában például Kína volt a Brazíliából származó kukoricaszállítmányok vezető célországa 902 ezer tonnával, szemben a 2022-es nullával. Ráadásul mindkét fél arra törekszik, hogy ez egy gyönyörű barátság kezdete legyen. A kínai beruházások és tőke már el is indult Brazília felé.

Eközben a világpiaci kukoricaár több mint egy éve csordogál lefelé. A kilátásokhoz még néhány aktuális piaci trend:

  • Szeptember 4-én Erdogan Putyinnal tárgyalt Szocsiban. A témák között előkelő helyen van a gabonafolyosó újranyitása. A megállapodáshoz azonban a harmadik és negyedik fél együttműködésre is szükség lenne.
  • „A katonai kihívások ellenére az odesai exportban pozitív dinamikát regisztrálunk” – mondta O. Kiper, az Odesa OVA vezetője.
  • Janusz Wojciechowski, az Európai Bizottság mezőgazdasági biztosa azt javasolja, hogy az év végéig hosszabbítsák meg az Ukrajnából származó gabonaimportra vonatkozó korlátozásokat öt szomszédos EU-országba, amelyek szeptember 15-én járnak le. Az Európai Bizottság azonban még nem hozott végleges döntést, és a vita folyamatban van.
  • Eközben nálunk elmarad a rekordtermés, de a tavalyinál sokkal jobbak a kilátások a mennyiség és minőség terén. A gond az árakkal van.

Rövid távon nem látunk olyan tényezőt, ami trendfordulót hozhatna a kukorica piacán. Úgy látjuk, a kalászosok piacán hamarabb fog ez bekövetkezni. Persze az időjárás mindig hozhat fordulatot. Figyeljük a negatív híreket! Ha erősödő hullámban érkeznek, akkor jön a változás.


Forrás: USDA *előzetes, ** előrejelzés

Szerző: Fórián Zoltán vezető agrárszakértő, Erste Agrár Kompetencia Központ

Cikk felhasználási feltételek:

Amennyiben a Felhasználó a saját weboldalára, közösségi oldalára tartalmat kíván átvenni a honlapról, azt kizárólag oly módon teheti meg, hogy a cikk címét és tartalmának rövid összefoglalóját (leadet) a képi elemek nélkül, változatlan tartalommal és hiánytalanul átveszi a Honlapról, és a forrást megjelölve a cikk teljes tartalmára mutató hiperhivatkozást (közvetlen linket) helyez el a címben vagy a lead alá. A felhasználási feltételekről itt olvashat.

 

 

Ezek is érdekelhetnek

Ajánlataink