Akár kétmillió hektár osztatlan közös tulajdonú föld rendezésére is sor kerülhet az elkövetkező években – a jogi lehetőség már biztosítva van a gazdák számára. Egy éve lépett ugyanis hatályba az osztatlan közös megszüntetését segítő törvénycsomag, mely a korábbinál jóval gyorsabb és egyszerűbb tulajdonrendezést tesz lehetővé a felek számára. Az új eljárás legfontosabb ismérve, hogy már nincs szükség az elhunyt vagy passzív tulajdonostársak hozzájárulására és az eddigiekkel ellentétben már közös tulajdon sem marad vissza a kimérés végén. Egy év elteltével pedig már tapasztalatokat is érdemes áttekinteni, azokat a jogértelmezési kérdéseket, amelyek felmerültek a tulajdonosok vagy a hivatalok részéről.

Hogyan kezdjünk neki a megosztásnak?

Már a legelején érdemes tisztázni, hogy az osztatlan közös tulajdon megszüntetése nem kötelező. Ha viszont bármelyik tulajdonostárs úgy dönt, hogy elindítja az eljárást, akkor megteheti ezt akár egy aranykorona tulajdonnal is, nem szükséges többségi tulajdonosnak lennie. Időbeli korlát sincs a kezdeményezővel szemben, tehát egy friss tulajdonos is megindíthatja az eljárást (természetesen a bekebelezés kivételével, ahol legalább 3 éve tulajdonostársnak kell lennie a bekebelezőnek). Főszabály szerint két nagy típusa van a közös tulajdon megszüntetésének,

(1) a földek megosztása, és

(2) az egy tulajdonos általi bekebelezés.

Ha a megosztást nézzük, akkor egy földhivatali kérelemmel indíthatjuk meg az eljárást. Ezt követően 90 napunk van a teljes folyamat lefolytatására. Mivel hiánypótlásra csak szűk körben van lehetőség, a 3 hónap alatt pedig bőven van feladata a kezdeményező félnek (például az egyezség és a térképvázlat előkészítése; a tulajdonosok értesítése és az egyezség tető alá hozása), én azt javaslom, hogy már előre, még a földhivatali kérelem benyújtása előtt készítsük elő a dokumentumokat, írjuk meg a leveleket és ha szükséges, állapodjunk meg a tulajdonostársakkal, mindezt azért, hogy még egy kisebb hiba esetén se csússzunk ki a jogvesztő határidőből.

Mire figyeljünk a bekebelezésnél?

Ha a teljes ingatlanban csak egy tulajdonostárs éri el a területi minimumot (például szántónál az 1 hektárt) vagy a tulajdonosok közül mindenki ez alatt marad, akkor a teljes parcellát egy tulajdonostárs szerezheti meg az ún. bekebelezéssel. A megosztástól eltérően, itt nem a földhivatalban kell megindítani az eljárást, hanem rögtön a tulajdonostársak értesítésével. Speciális szabályai vannak ezért annak, hogy mit is kell tartalmaznia ennek az értesítésnek [az értesítés kötelező tartalmát a 647/2020. Kormányrendelet 31. § (2) bekezdésében találhatjuk]. A gazdák részéről visszatérő kérdés az is, hogy milyen címre küldjék meg az értesítést, ha az érintett tulajdonostárs meghalt vagy elköltözött, az ingatlan-nyilvántartásban viszont még továbbra is a régi adatok szerepelnek? Fontos, hogy minden esetben a tulajdoni lapon feltüntetett címre kell postázni az értesítést, hiszen az ingatlan-nyilvántartás közhiteles nyilvántartás, így az abban szereplő adatokat főszabály szerint fennállónak kell tekinteni.

Mekkora is az a területi minimum?

A természetbeni kimérés feltételeként azt írta elő a jogalkotó, hogy a kialakításra kerülő új, 1/1-es ingatlanok területe nem lehet kisebb:

– szántó, rét, legelő, erdő és fásított terület művelés ág esetén 1 hektárnál

– szőlő, kert, gyümölcsös, nádas művelési ág esetén 3000 m2-nél

– zártkert esetén pedig 1500 m2-nél.

Fontos, hogy az erdők esetében nem kell alkalmazni azt a speciális többletkövetelményt, miszerint a kialakítandó földrészlet szélességének el kellene érnie legalább a 30 métert. Erdők esetében viszont speciális szabályai vannak például a bekebelezésnek, ami érthető, hiszen az ellenérték megállapításakor teljesen más szempontokat kell figyelembe venni, mint egy szántó esetében. A terület mérete mellett ugyanis figyelembe kell venni a fatérfogatot és a fatermő képességet is [a szempontokat lásd a 647/2020. Kormányrendelet 3. számú mellékletében].

A cikksorozat következő részében szó lesz például a bekebelezés ellenértékéről, a bekebelezéssel érintett tulajdonostársak lehetőségeiről és arról is, hogy mi a teendőnk, ha jelzálogjog vagy haszonélvezet terheli az ingatlant.

Szerző: Dr. Cseh Tibor András, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének megbízott főtitkára