Közel huszonöt éve már, hogy bevezetésre került az őstermelői kategória, de a célok azóta sem változtak, adópolitikai eszközökkel is támogatva a családi gazdaságok tevékenységét. A szabályok természetesen sok tekintetben átalakultak az elmúlt évtizedekben, a kedvezmények is tovább bővültek, különösen az utóbbi években, így mostanra már elmondható, hogy európai szinten is kiemelkedő lehetőségeket garantálnak az őstermelői adózás keretei. Az őstermelők családi gazdasága (ŐCSG) is ezek közé tartozik, jelentős kedvezményeket biztosítva a gazdálkodó család tevékenységéhez. Ezek a kedvezmények már széles körben ismertek, most érdemes sorba venni olyan kérdéseket is, melyek az ŐCSG működését érintik.

Mi is az az ŐCSG?

A törvény azt mondja, hogy az ŐCSG egy családi alapon szervezett termelői közösség, hozzátéve azonban, hogy az ŐCSG önálló jogalanyisággal és a tagok vagyonától elkülönült vagyonnal nem rendelkezik. Ebből következik, hogy az ŐCSG nem jogi személy, nem cég, jogokat és kötelezettségeket saját nevében nem szerezhet, így saját vagyonnal sem rendelkezhet. Az ŐCSG tehát elsősorban adójogi kategóriaként értelmezhető, hiszen a kedvezmények is főként az adózás terén biztosítottak számára.

[2020. évi CXXIII. törvény 6. §]

Lehet-e földje az ŐCSG-nek?

Mivel jogalanyisága nincs az ŐCSG-nek, így jogi értelemben földhasználó sem lehet. A haszonbérlő vagy a szívességi földhasználó ilyen esetben tehát nem az ŐCSG, hanem annak a tagja lesz, a saját nevében. Annak ellenére igaz ez, hogy a törvény a földek „rendelkezésre bocsátását” írja elő az ŐCSG szerződésben. Ez a rendelkezésre bocsátás viszont nem földforgalmi értelemben történik, nem változik meg a földhasználó személye és a használat jogcíme sem. Arra természetesen van lehetőség, hogy a területalapú támogatásokat az ŐCSG képviselője igényelje a tagok nevében is, ezt a törvény is lehetővé teszi [2007. évi XVII. törvény 44. § (7) bekezdés b) pont].

Hitelt felvehet-e az ŐCSG?

Az agrárhiteleknél általában figyelembe veszik az ŐCSG-státuszt. Az Agrár Széchenyi Kártyánál például ŐCSG esetén csak a képviselő jogosult a hiteligénylést benyújtani, de a hitelbírálatnál már az ŐCSG teljes bevételét figyelembe veszik. Fontos viszont, hogy a szerződést nem az ŐCSG köti (hiszen nem rendelkezik jogalanyisággal), hanem az ŐCSG képviselője a saját nevében. További feltétel, hogy valamennyi nagykorú ŐCSG tag kezességvállalása szükséges a hiteljogviszony létrejöttéhez.

További részletek az Agrár Széchenyi Kártya üzletszabályzatában.

Kilépés az ŐCSG-ből: hogyan kell elszámolni egymással?

Az ŐCSG önálló vagyonnal nem rendelkezhet, így nem is keletkezhet olyan vagyon, melyet fel kellene osztani egy tag kilépése esetén. Ahogy a földek és egyéb termelési eszközök is a tagok tulajdonában és használatában maradnak, úgy az ŐCSG fennállása alatt szerzett vagyont sem lehet megosztani, hiszen azt nem az ŐCSG szerzi, hanem az egyes tagok. Ez igaz az elnyert támogatásokra is (hiszen a kedvezményezett ott is a tag, nem pedig az ŐCSG). Az ŐCSG által megtermelt nyereség felosztásáról vagy a veszteség viseléséről az ŐCSG szerződésben állapodhatnak meg a tagok, ha viszont erre nem térnek ki a szerződésben, úgy az egyenlő arányban illeti meg őket. Érdemes megemlíteni azt az esetet is, ha a képviselő lép ki az ŐCSG-ből: ilyenkor a kilépés agrárkamarai bejelentésével egyidejűleg meg kell jelölni az új képviselő személyét is. Fontos viszont, hogy az új képviselő tekintetében is meglegyen a hozzátartozói láncolat!

[2020. évi CXXIII. törvény 9-10. §]

Szerző: Dr. Cseh Tibor András, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének főtitkára