Az őstermelők szerepe nem csak gazdasági szempontból jelentős, hanem társadalmi szempontból is meghatározók a vidék életében, nem véletlen tehát, hogy az állam jelenleg is komoly támogatásokat biztosít a működésükhöz. Az őstermelők adózása tehát speciális szabályok szerint történik, melynek legfrissebb változásait foglalom össze a mostani cikkemben.

Tovább nő az őstermelői adókedvezmény mértéke

Az adózási szabályok az őstermelők adózási kedvezményeit a minimálbér mindenkori szintje alapján határozzák meg. Ennek alapján 2025-ben, az idei évre vonatkozó bérmegállapodásnak köszönhetően a 9%-kal növekvő minimálbér szintje miatt kedvezőbben adóznak majd az őstermelők.

Több kategóriát különböztethetünk meg:

• Az az őstermelő, akinek a 2025. évi tevékenységéből származó bevétele nem éri el a 1.744.800 forintot és az átalányadózást választotta, annak nem kell jövedelmet számolnia és adóbevallást sem kell benyújtania majd 2026-ban.
• Az az őstermelő, akinek az éves bevétele meghaladja a 1.744.800 forintot, de nem éri el a 17.448.000 forintot, annak jövedelmet kell számolnia, de nem kell adót fizetnie.
• Akinek az éves bevétele a 17.448.000 forintot meghaladja, de a 34.896.000 forintot nem lépi át, annak jövedelmet kell számolnia, és az éves minimálbér felét meghaladó jövedelem után kell adót fizetnie.
• Még ennél is bővebb kereteket biztosít a családi gazdaságok számára. Ilyenkor a gazdaság tagjai átalányadózást választhatnak, együttesen 139.584.000 forint árbevételig.

Emelkedik az alanyi áfamentesség határa

Az alanyi áfamentesség határértéke 18 millió forintra emelkedik. Ez azoknak az őstermelőknek jelent jó hírt, akik lemondtak a kompenzációs felár rendszerének alkalmazásáról vagy nem jogosultak annak az alkalmazására. A kompenzációs felárról azt kell tudni, hogy ilyen esetben a termelő nem köteles ÁFA-t fizetni (de természetesen nem lesz jogosult a levonásra sem), a felvásárló pedig kompenzációs felárat fizet a termelőnek. A folyamat záró elemeként a felvásárló az általa kifizetett kompenzációs felárat levonható adóként érvényesítheti a fizetendő adójával szemben. Ez a rendszer jelentősen megkönnyíti a termelők adminisztratív terheit és a likviditás terén is komoly előnyökkel jár. Speciális szabály ezen túl még az is, hogy az ŐCSG-ben a tagok külön-külön határozhatják meg, hogy milyen módon fognak az ÁFA-ban adózni.

Rugalmas szabályok jönnek a gazdaságátadásnál is

Rendkívül kedvezményes konstrukció lesz a gazdaságátadási szerződés lehetősége is, mellyel egy szerződéssel, adó-és illetékmentesen lehet átadni egy fiatalabb családtag számára a gazdaságot. Egyik feltétele, hogy az átadónak őstermelőnek vagy egyéni vállalkozónak kell lennie legalább 10 éve, ezzel kapcsolatban azonban kedvező változás lépett hatályba idén januártól, hiszen a 10 év meglétét nem egyvégtében vizsgálják majd, hanem összesen, az adott személy pályafutása alatt. A 10 évbe pedig beleszámít az az időtartam is, amely az átadó jogelődjéhez kapcsolódik (ez annak a személynek jelent majd nagy segítséget, akinek az elhunyt házastársa vezette a gazdaságot, hiszen így ő sem lesz kizárva a gazdaságátadásból).

Mi is az az ŐCSG?

Az ŐCSG egy gazdálkodási forma, melyet egymással hozzátartozói láncolatban álló őstermelők alkotnak. Fontos, hogy az ŐCSG nem egy cég, sőt nem is jogi személy, hanem a gazdálkodók speciális együttműködése, amelyhez adókedvezményt és egyéb könnyítéseket biztosít az állam. Ebből következőleg az ŐCSG jogalanyisággal sem rendelkezik, tehát a megszerzett jogokat (például földtulajdon, földhasználat, gépek és ingóságok tulajdonjoga) sem az ŐCSG szerzi, hanem annak tagjai külön-külön. Az ŐCSG tagjai nem csak a közvetlen hozzátartozók lehetnek, hanem annál jóval bővebb a kör. Erre szolgál a „hozzátartozói láncolat” fogalma, amely kifejezetten a mezőgazdasági jogban került bevezetésre: a hozzátartozókon kívül ebbe már beletartoznak az unokatestvérek, az anyós-após, sőt akár még a távolabbi rokonok is.

+1) Megosztásra kerül-e az ŐCSG „vagyona” a házasság felbontásakor?

Azzal mindenki tisztában van, hogy a házasság megszűnésekor – házassági vagyonjogi szerződés hiányában – vagyonmegosztásra kerül sor. Mivel azonban az ŐCSG nem önálló jogszerző és önálló vagyonnal sem rendelkezik, így a vagyonközösség megszüntetése szempontjából sincs jelentősége az ŐCSG „vagyonának”, mivel az nem az ŐCSG-hez, hanem az egyes tagok vagyonához tartozik (ami nem zárja ki azt, hogy magánszemélyként megtörténjen a vagyonmegosztás).

Szerző: Dr. Cseh Tibor András, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének főtitkára