A katasztrofális éghajlatváltozás elkerüléséhez több mint ötször intenzívebb szén-dioxid-kibocsátás csökkentésre lenne szükség. Ahhoz ugyanis, hogy a globális szén-dioxid-kibocsátás 2030-ig felére csökkenjen, az évszázad közepére pedig a nettó nulla kibocsátást érjük el, közel 13 százalékos éves dekarbonizációs ráta (a gazdaság tCO2/$mGDP-ben kifejezett széndioxid-intenzitásának a csökkenése) szükséges. Ez az érték a 2020-as ráta több mint ötszöröse, a 21. század során mért globális átlagnak (1,5 százalék) pedig a nyolcszorosa – derül ki a PwC Net Zero Economy Index (nettó nulla kibocsátású gazdaságra vonatkozó index) jelentéséből, amely az energiatermeléssel összefüggő szén-dioxid-kibocsátások dekarbonizációját követi nyomon világszerte.
Annak ellenére, hogy a nemrég befejeződött glasgow-i éghajlatváltozási csúcstalálkozó (COP26) hozott némi előrelépést a klímavállalások terén, a vészjósló trendek miatt továbbra is fennáll a kérdés:
A kérdés mentén a PwC idei év trendjeire vonatkozó elemzésének legfőbb megállapításai:
- A globális összkibocsátás és az energiaszükséglet is csökkent
A globális energiaszükséglet 2020-ban a GDP 3,3 százalékos visszaesése mellett 4 százalékkal csökkent, ez az energiához kapcsolódó kibocsátások több mint 5 százalékos mérséklődését és a globális összkibocsátás visszaesését is magával hozta - A globális dekarbonizáció mértéke elérte a 2,5 százalékot
Ez meghaladja az elmúlt 20 év 1,5 százalékos átlagát, de még mindig messze elmarad a párizsi egyezmény célkitűzésétől - Újból emelkedik az energiaigény
A Covid-19 hatásával egyidejűleg a gazdasági tevékenység fellendülése és az energiaigény újbóli emelkedése tapasztalható. A globális energiakereslet főként a feltörekvő piacokon és a fejlődő gazdaságokban fog növekedni - Tovább emelkedik a szén-dioxid-kibocsátás
Legfőbb eleme a villamosenergia-termelésben a szén iránti növekvő kereslet - A magánszektor szerepe létfontosságú az éghajlatváltozás elleni küzdelemben
Az elmúlt időszakban a magánszektor részéről a nettó nulla kötelezettségvállalások száma minden eddigit felülmúlt.
Bár a Covid-19-hez köthető korlátozások alatt csökkent a globális kibocsátás, idén már sokkal kevésbé jellemzőek a széles körű korlátozások. Emellett, élénkült a gazdasági tevékenység is, ami magával hozta az energiaigény újbóli emelkedését, főként a szén iránti növekvő keresletet. Bár a kormányok próbálják ösztönözni a „zöld fellendülést”, a globális energiakereslet idén mégis közel 5 százalékkal fog növekedni.
– jelentette ki Lengyel András, a PwC Magyarország energetikai és közműszolgáltatási tanácsadás területének vezetője. Mint hozzátette, 2020-hoz képest az EU, illetve a G7 országok a globális átlagnál jobban teljesítettek, Mexikó és Indonézia érte el a legnagyobb mértékű kibocsátáscsökkentést, de vannak országok, ahol kifejezetten nőtt az energiaintenzitás, így például Argentínában, Dél-Afrikában és Szaúd-Arábiában. Ugyanakkor a PwC szakértője szerint
A magánszektornak ugyanis létfontosságú szerepe van a pozitív éghajlat-politikai intézkedések megvalósításában, és az elmúlt másfél évben a magánszektor részéről a nettó nulla kötelezettségvállalások száma minden eddigit felülmúlt. Bár ezt egyedül nem képesek elérni, ehhez egyértelmű és következetes kormányzati jelzésekre is szükség van.
A valaha volt legnagyobb összefogás vállalt kötelezettséget arra, hogy a nettó nulla kibocsátást legkésőbb 2050-ig eléri
– mondja Hatta Anita, a PwC Magyarország könyvvizsgálati üzletágának igazgatója. Immár több mint 3000 vállalkozás vesz részt a Race to Zero kampányban, amelyhez 733 város, 31 régió, 173 nagybefektető és 622 felsőoktatási intézmény csatlakozott.
