A K&H célja, hogy 2030-ra a hitelezési portfóliójában az agrárüzletág üvegházhatásúgáz-kibocsátását 21 százalékkal csökkentse – ismertette a Világgazdaság tudósítása szerint az agrárium számára kidolgozott szén-dioxid-kalkulátort bemutató sajtótájékoztatón Suba Levente, a bank fenntarthatósági vezetője. A mezőgazdasági termelés fenntarthatóságában és a hazai élővilág gazdagságának megőrzésében a banknak is nagy a felelőssége, amit már 2019-ben érzékelt, amikor a KBC csoport tagjaként vállalta, hogy hitelezési portfóliója az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, az éghajlatváltozással szemben ellenálló gazdaságot ösztönzi.

A K&H-nak 9600 agrárügyfele van, piaci részesedése a mezőgazdaságban 26 százalékos, az élelmiszeripart is beleszámítva pedig 21 százalékos – mondta Demeter Zoltán, a bank agrárüzletágának vezetője. Hozzátette: az idei harmadik negyedévben a gazdálkodók várakozásait tükröző index negatív értéket vett fel – erre utoljára 2015-ben volt példa. A borús hangulatot egyebek mellett a még mindig magas infláció és kamatok, a fogyasztói kereslet csökkenése, a forintárfolyam, valamint az energiaárak volatilitása okozza. Szerinte megfigyelhető a gazdálkodók alkalmazkodása, amelynek a tavalyi aszály után látványos jele volt, hogy az őszi vetésű növények aránya növekedett a tavasziak – elsősorban a kukorica – rovására.

Arról, hogy a fenntarthatósági szempontok mennyire vannak jelen a piaci szereplők életében, a K&H fenntarthatósági indexe ad képet. E szerint a mezőgazdaságban tevékenykedők alapvetően ismerik az EU karbonkibocsátási elvárásait: 90 százalékuk hallott már a célkitűzésekről, 72 százalékuk pedig tisztában is van azok tartalmával, stratégiája azonban ez ügyben csupán 11 százalékuknak van. Még tanulságosabb adat, hogy a saját cég karbonlábnyomát a túlnyomó többség nem számszerűsíti, százból csupán egy gazdálkodó van tisztában ezzel.

Demeter arról is beszélt, hogy a fenntarthatóság ugyanakkor ma már nem csak szabályozói és fogyasztói elvárás, de a magas energiaköltségek miatt a hatékony működés kulcsa is. Ezért készítették el a K&H agrár CO2 kalkulátort, amely az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) által fejlesztett és hitelesített tudományos kritériumoknak megfelelő számításokat végez.

A vevők elvárják immár a beszállítóktól, hogy közöljék, mekkora egy-egy termékük karbonlábnyoma, így annak pontos ismeretére a fogyasztói nyomás miatt is szükségük lesz a termelőknek.

A mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban most jelen van a környezeti megfelelési kényszer és egy pénzügyi kihívás

– jegyezte meg Goda Pál, az AKI ügyvezető igazgatója. Az európai zöldmegállapodás minden iparággal szemben komoly elvárásokat támaszt, emellett pedig egyre erősebb a fogyasztók igénye: lesznek olyanok, akik nem fognak olyan terméket megvásárolni, amelyről nem bizonyítják, hogy csökkentett szén-dioxid-kibocsátással termelték. Ezért drasztikusan változtatni kell termelési módszereiken a gazdálkodóknak, amire egyébként a fogyasztói nyomás mellett az új közös agrárpolitika támogatási feltételei is rákényszerítik őket.