Meghosszabíthatják a falusi CSOK-ot

Forrás: Vas Népe
Fotó: Szendi Péter
Egyre többen választják a vidéki életet, miközben háromszor annyi a vidékfejlesztési forrás, mint korábban – hangzott el a Vidék konferencián, ahol kiderült: a kormány szándéka, hogy a falusi CSOK-ot 2022 után is igénybe lehessen venni.

A fővárosból tavaly több mint 16 ezren költöztek el, miközben a községekben élők száma 19 ezerrel nőtt. Az adatok jól mutatják, hogy egyre többen választják a vidéki életet, látják benne a boldogulás lehetőségét – mondta Nagy István agrárminiszter a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. által szervezett Vidék Konferencia 2021 című rendezvényen. A miniszter arról is beszélt, hogy a kormány a közös agrárpolitika nemzeti társfinanszírozásának korábbi 17,5 százalékos intenzitását maximális mértékűre egészíti ki. Vagyis

háromszor több forrás, pontosan 4265 milliárd forint jut vidékfejlesztésre az elkövetkező években, mint a megelőző időszakban.

Ez azt is jelenti, hogy immár egy év alatt lehet annyit költeni a vidékre, mint az előző hét évben összesen. Ez pedig olyan léptékű fejlesztést tesz lehetővé, ami életminőségi változást hozhat minden vidéki ember számára. Nagy István úgy fogalmazott, hogy

ezzel fordulóponthoz érkezett a magyar vidék ügye.

Fotó: Mohai Balázs / MTI

Az éppen generációváltás időszakában lévő magyar vidék számára nagyon fontos, hogy a helyi gazdaság meghatározó erőforrása legyen az agráriumnak, hiszen a magyar gazdaság exporttöbbletének 60-70 százalékát az élelmiszergazdaság teszi ki. A változásokra pedig megújulással, új technológiával tudunk válaszolni. A legfontosabb vidékfejlesztési feladat tehát, hogy képesek legyünk megújulni – tette hozzá az agrárminiszter.

A Magyar Falu Program reményt hozott falvaink életébe – így fogalmazott Gyopáros Alpár, a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos. Az egyszerű és rugalmas programban ugyanis a falvak által definiált kihívásokra reflektáló pályázati kiírások jelennek meg; a támogatási rendszer kapcsán már több mint 300 helyszínen 10 ezer szereplővel konzultáltak.

Arra is van szándék a kormány részéről, hogy a falusi CSOK-ot ne csak 2022-ig lehessen igényelni, hisz beváltotta a hozzá fűzött reményeket

– nyilatkozta a kormánybiztos. A program indulása óta 858 olyan településen nőtt a népességszám, ahol korábban sokéves csökkenés volt tapasztalható, és a lakatlan ingatlanok száma is rohamosan csökken.

Az észak-dunántúli régió versenyképességi célú támogatására hívta fel a figyelmet Navracsics Tibor, Északnyugat-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztos. Véleménye szerint ugyanis a régió fejlesztése az ország versenyképessége szempontjából nagyon fontos feladat. Létkérdés, hogy az Észak-Dunántúl fel tud-e zárkózni a szomszéd régiókhoz.

A magyar vidéket vizsgáló kutatást készített tavaly a Századvég Konjunktúrakutató Zrt., amelynek eredményeit Pillók Péter, a kutatást készítő szervezet Társadalomtudományi Kutatócsoportjának igazgatója ismertette. A 60 ezer főt vizsgáló döntéselőkészítő tanulmány kérdőívek és fókuszcsoportos interjúk által rávilágított többek közt arra, hogy a

magyar emberek számára a legfontosabb költözési hajtóerő a jobb megélhetés és a munkavállalás.

(Egy korábbi cikkünkben az angol fiatalok körében végzett kutatás kapcsán foglalkoztunk a vidékről való elvándorlás témájával). Ugyanakkor, a magyarok többsége nem foglalkozik a költözés gondolatával. A felmérés szerint a városból faluba költözők aránya 19 százalék, míg a faluból városba költözőké 17, amely arány visszaköszön a Nagy István által említett magyar költözési tendenciákban is.

Az eseményen a magyar vidék 15 évre szóló jövője is szóba került. A kerekasztal-beszélgetés főbb gondolatai az agrobiznisz, a humántőke fejlesztés, a helyi identitás és a helyi vezetés fontossága, a kisvárosi alközpontok, a településközi kooperáció, a cigányság perspektívái, az infrastrukturális fejlesztések, valamint a szubszidiaritás kérdésköre körül forogtak.

Fotó: Kovács Tamás/MTI

Feldman Zsolt, mezőgazdaságért felelős államtitkár kifejtette, hogy a jól fizető munkahelyek kérdésköre kikerülhetetlen a vidék fejlesztésekor, amelyhez Póser Zoltán, a Debrecen Város- és gazdaságfejlesztési Központ ügyvezető igazgatója is kapcsolódott. A hajdú-bihari helyzetet hozta példaként, ahol – Debrecen kivételével – a bevétel 60 százaléka az agrobizniszből származik. Így tehát, „masszív” iparosításra vagy infrastruktúra fejlesztésre lenne szükség.

Szerző: Bakonyi-Kiss Adrienn