Emelkedik a kínai import

Kína már most is a világ legnagyobb kukorica- és szójabab-importőre, de az ország most arra készül, hogy megelőzze Egyiptomot és Törökországot, mint a legnagyobb búzafelvásárló. Először tehát nekik nézünk a körmükre.

Az alacsony árak ismét növekedési pályára állították Kína búzaimportját. A kínai búzaimport 289 millió dollárra nőtt augusztusban a 2023 júliusi 244 millió dollárról. Ez bíztató, de számolni kell azzal, hogy ez takarmányozási oldalon a kukorica és szójabevitelük lassulásával jár.

Kína búzaimportja a világpiac egyik legnagyobb mozgatója, ezer USD

Forrás: Trade Economics

A kínai import kilátásait illetően szót kell ejtenünk lassuló gazdaságának várható hatásairól. Mivel több évtizedes lendületes növekedése határozottan lelassult, számolni kell ennek mezőgazdasági piacokra gyakorolt hatásaival. Csak, hogy rá tudjunk csodálkozni: a Világbank adatai szerint, Teng Hsziao-ping 11 éves hivatali ideje alatt az egy főre jutó bruttó hazai termék 1989-ben 311 dollárra nőtt az 1978-as 156 dollárról. A későbbi következetes növekedéssel ez a szám 2000-ben 1000 dollárra, 2010-ben 4550 dollárra, tavaly pedig 12720 dollárra nőtt. A mezőgazdasági világpiacon ennek hatása még drasztikusabb volt. Vegyük példaként a szóját! harminc év alatt importjuk évi 3-4 millió tonnáról 100 millió tonnára erősödött, és már a világpiac háromnegyedét képviseli.

Csökkenő készlet

Az IGC legfrisseb előrejelzése szerint 2023/24-ben csökken a világ búzakészlete (-20%), miközben a felhasználás meghaladja a termelést. Ennek azért lesz komoly hatása, mert a legnagyobb exportőröknél lesz a készletcsökkenés a leglátványosabb.

IGC búzamérleg 2023 09. 21., millió tonna

Az előrejelzett termés csökkenése már önmagában is az árak emelkedése felé mutat. A szárazság jelentősen mérsékelte a búzakínálatot Argentínában, Kanadában és Ausztráliában, Ukrajnára még vissza kell térnünk. Az észak-afrikai búzatermés gyenge teljesítménye szintén az import iránti kereslet növekedéséhez vezet, csakúgy, mint India fehér rizs exportjának tilalma. A tilalom az élelmiszerek iránti keresletet a rizsről a búzára helyezi át a főbb importáló régiókban, például Délkelet-Ázsiában és Afrikában.

Ha ehhez hozzátesszük azt – a véleményem szerint – hamis biztonságérzetet, amit az oroszok világpiaci terjeszkedése okoz, és azt a bizonytalanságot, amit a fekete-tengeri szállítások bármelyik pillanatban történő megakadása okozhat, máris nagyobb volatilitásra kell számítanunk. Tegyük hozzá, az orosz exportinvázió mögött a gyenge rubel is ott lapul. Ez – a bevallásuk szerint – rekordterméssel együtt komoly tétel a mostani árszínvonal kialakulásában.

Ukrajna a sötét ló

A két hajó sikeres útja után óvatos, de élénkülő ajánlattételek történnek az ukrán terményekre. A hírek szerint most is rakodik néhány. Áraik továbbra is a térség legalacsonyabbjai, de mivel nagyon kevés hajó áll rendelkezésre, a fuvar drága.

A legfrissebb adatok szerint idén 4,7 millió hektárról 22,2 millió búzát arattak Hozam 4,73 tonna/hektár. Ez annak fényében fontos, hogy az elmúlt két szezonban 33 és 26 millió tonnás termésük volt.

Velük kapcsolatban fontos és friss hír, hogy e hét csütörtökön kerül sor az Ukrajna által javasolt cselekvési terv elfogadására az Ukrajna Gabona Exportját Koordinációs Platform ülésén, amely Ukrajnából, öt szomszédos országból és a „gabonaprobléma” megoldásában érdekelt EU-tagállamokból áll. A javasolt akciótervet Ukrajna dolgozta ki, és legfontosabb elemei az ukrán mezőgazdasági termékek exportja feletti szigorúbb ellenőrzés kialakítása; tájékoztató kampány lebonyolítása az exportőrök számára a szomszédos országok piacainak sebezhetőségének ismertetésére; az ukrán mezőgazdasági termékek végfelhasználóiról szóló információk összefoglalása.

Szerző: Fórián Zoltán vezető agrárszakértő, Erste Agrár Kompetencia Központ