A fekete-tengeri gabonafolyó eddig is hányattatott sorsú volt. Jelenleg éppen július 18-ig van megállapodás a működtetéséről. Ezt május 17-én Ukrajna, Törökország, az ENSZ és az Orosz Föderáció írta alá, de az ENSZ szerint csak részlegesen működik. Oroszország viszont jelezte, hogy neki nem érdeke a további fenntartás. Az üggyel foglalkozó szakértők csaknem teljes bizonyossággal állítják, hogy ezzel a határidővel a megállapodás hatályát veszti.

Mi fog történni, ha Oroszország kilép a gabonaegyezményből? Mivel már csaknem elkészült a saját ammónia-exportterminálja, ami a Toljatti-Odessza ammónia-vezetéket váltja fel, Oroszországnak alig maradt motivációja a folyosó fennmaradásában. Ezen senki sem lepődhet meg a másik három aláíró fél oldalán. A kérdés, hogyan készülnek rá. Ha létezik terv – amire eddig nem sok jel utal – ahhoz Ukrajnának mindenképpen a nemzetközi közösség tényleges támogatására lesz szüksége. A megállapodást tető alá hozó ENSZ és Törökország nélkül nehéz megoldást találni a várható helyzetre.

Az bizonyosnak látszik, hogy a tengeri szállítást végzőket újabb hatalmas veszteség érheti. A kereskedelmi hajózás helyreállításához egy széles nemzetközi megfigyelőcsoport felállítására lesz szükség, amely garantálja Oroszország felé a nem katonai célú szállítást. Egyúttal ezek esetleges megtámadását a terrorizmus és kalózkodás kategóriájába sorolná.

Lássuk be, háborús helyzetben ez elég ingatag ötlet.

Amennyiben kalózkodás elleni fellépés címén nemzetközi haderő avatkozik be a konfliktusba, az egyben a háború kiszélesedését is jelentené. Szóval, így lesz a mezőgazdasági terménykereskedelemből világháborús fenyegetettség.

Ukrajna szorult helyzetét, exportkényszerét támasztja alá, hogy szemben mintegy 18 millió tonnás belföldi igényével, gabonatermése idén 46 millió tonnás lesz. Ez persze még a tavalyinál is 5-7 százalékkal kevesebb, és több mint harmadával kisebb a 2021. évinél, mégis erős nemzetközi kitettséget jelent számunkra. Az ország korábban meghatározó nemzetközi gabonapiaci pozíciói erősen romlanak. Helyét fokozatosan átveszi a többi nagy exportőr, és igen súlyos stratégiai kérdés, hogy lesz-e esély arra valaha, hogy visszaszerezze azokat. E kérdés számunkra is sorsdöntő, hiszen a mögöttünk hagyott hónapokban számos fontos exportpiacunkról szorultunk ki, és a kérdés felénk is feltehető. Milyen stratégiát kell kialakítanunk szántóföldi növénytermesztésünk számára, ha az ukrajnai termés beszorul Európába?

Forrás: USDA

A képhez szorosan hozzátartozik, hogy a rendkívüli nehéz körülmények ellenére is a tengeri csatorna a legfontosabb exportútvonal Ukrajna számára. A búza 55, a kukorica 61 százaléka ezen az úton került piacra az utóbbi hónapokban, miközben a folyami és szárazföldi csatorna egyarát szélesedett. Úgy tűnik, hogy a világpiacon csak a tengeri szállítás révén tud Ukrajna versenyképes maradni. Más kérdés a kontinensen belüli szállítás költségszerkezete. Elsősorban az olyan – tengeri kapcsolattal nem rendelkező – exportőrökkel szemben, mint mi vagyunk, ennek nagy jelentősége van.

Ukrajna terményexport csatornái

A folyami, elsősorban dunai kikötők felé irányuló ukrán terményexport az elmúlt egy évben megháromszorozta az átrakodási mennyiségeket. Idén májusban rekordnak számító 2,2 millió tonna terményt rakodtak át. Ezekben a kikötőkben rohamos fejlesztések történnek. Valójában az ukrán-orosz konfliktus lehelt életet beléjük. A beruházások révén viszont az ukrán dunai kikötők jelentősége tartósan növekedett.

Június 1. és 15. között 886 ezer tonna búzát exportáltak, a szezonban összesen 16,3 millió tonnát, szemben az USDA 16 millió tonnás előrejelzésével, július 1-ig pedig elérheti a 17 millió tonnát a kivitel.

Eközben Románia az aratásra készülve korlátozhatja az ukrán gabona tranzitját a konstancai kikötőbe. A román hatóságok olyan intézkedéseket fontolgatnak, amelyek célja, hogy a helyi gazdálkodóknak elsőbbségi hozzáférést biztosítsanak Konstanca fekete-tengeri kikötőjéhez a betakarítási időszakban, ami korlátozhatja az Ukrajnából érkező gabona áramlását – írja a Reuters. A betakarítás Romániában általában júliusban kezdődik, amikor várhatóan a fekete-tengeri gabonafolyósó leáll, és így extra terhelés helyeződhet Konstanzára is.

Románia egyike annak az öt közép-kelet-európai országnak, amelybe az orosz invázió óta jelentősen megnőtt az Ukrajnából érkező gabonaszállítás. Emiatt az Európai Bizottság ideiglenes korlátozásokat vezetett be az ukrán gabona behozatalára vonatkozóan. A konstancai kikötő kapacitása évente csaknem 25 millió tonna exportgabona feldolgozását teszi lehetővé, az Ukrajnából érkező gabonafolyosó lezárása esetén pedig több mint 20 millió tonna ukrán gabonát tudna kezelni a kikötő.

Szerző: Fórián Zoltán vezető agrárszakértő, Erste Agrár Kompetencia Központ