Az áremelkedések növelték az agrár-külkereskedelem egyenlegét

Fotó: Huszár Gábor / Kisalföld
Bár a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek importjának értéke erőteljesebben nőtt, mint az exportjuké, az élelmiszer-gazdaság külkereskedelmi egyenlege növekedett az év első három negyedévében.

Szeptember végéig 9,844 milliárd eurót ért el az agrár- és élelmiszeripari termékek idei exportja, 25,4 százalékkal haladva meg az egy évvel korábbi időszakban elért eredményt – derül ki az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) legfrissebb jelentéséből, amelyet a Világgazdaság idézett. Az import értéke eközben ezt meghaladó mértékben, 36,3 százalékkal emelkedett, 6,878 milliárd euróra. Az élelmiszer-gazdasági export és az import is nagyobb mértékben emelkedett, mint a nemzetgazdasági kivitel és behozatal, az utóbbiak ugyanis 19,8, illetve 30 százalékkal bővültek.

Az agrár-külkereskedelem aktívuma 2,966 milliárd euró lett, ami 162,7 millió euróval haladja meg a 2021 első három negyedévében mért értéket. A termékmennyiségben már nem minden mutatott felfelé: az exportvolumen 10,6 százalékkal mérséklődött, az importáruk mennyisége pedig 38,6 százalékkal bővült.

Németország a legfontosabb partner

A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek 24 árucsoportja közül 22 exportértéke emelkedett, kettőé pedig csökkent 2022 első három negyedévében a bázisidőszakhoz viszonyítva. A legnagyobb exportérték-csökkenés a növényi termékek árucsoportban következett be, itt 20,3 millió euróval esett vissza az érték, míg

a legnagyobb exportérték-növekedést az állati és növényi zsír és olaj árucsoportban érték el az exportőrök, a bővülés elérte a 335 millió eurót.

Importoldalon a gabonafélék, valamint az olajos magvak árucsoport értéke nőtt legnagyobb mértékben,
305,5, illetve 297,8 millió euróval. Az egyetlen importérték-csökkenés a dohánytermékeknél következett be: 5,6 millió euró, elsősorban a fogyasztási dohány importértékének 43,9 millió eurós visszaesése miatt.

A magyar agrár-külkereskedelem továbbra is koncentrált, az exportforgalom 95,4 százalékát európai országokkal bonyolítottuk. Az EU-tagországokba exportált termékek értéke 26,9 százalékkal, az import értéke 27,2 százalékkal emelkedett, az egyenleg 2355 millió eurós értéke 26,3 százalékkal magasabb, mint a bázisidőszakban volt. A legfontosabb export- és importpartnerek köre szinte azonos, így a legnagyobb agrár-külkereskedelmi forgalom 2022 első három negyedévében is Németországgal bonyolódott, az agrárexportban további fontos partner volt még Olaszország, Románia, Ausztria, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Horvátország, Hollandia és Franciaország. A felsorolt országok részesedése megközelítette a teljes agrárkivitel 75 százalékát. Az agrártermékek főbb beszállítói szinte megegyeznek az exportpiacokkal, a behozatal 80,3 százalékát biztosították.

A fontosabb árucsoportok közül az élő állatok exportértéke 12,3, importértéke pedig 7 százalékkal nőtt, az egyenleg 27,5 millió euróval, 179,3 millió euróra bővült. Az exportált élő sertések mennyisége 6,4 százalékkal nőtt, az importvolumen pedig 8,1 százalékkal csökkent 2022 első három negyedévében az előző év azonos időszakához képest. Az árak is kedvezőbben alakultak a korábbiaknál, hiszen az export átlagára 22, míg az importé ettől lemaradva, 12 százalékkal emelkedett.

A sertéságazat nettó importőri pozíciója azonban továbbra is markáns: kilenc hónap alatt 25,8 ezer tonna élő sertést vittek ki, és 49,5 ezer tonnát hoztak be.

A húsfélék árucsoport exportjának értéke 11,1 százalékkal, importértéke pedig 40,3 százalékkal haladta meg a 2021 első három negyedévében elértet, így az aktívum 323,2 millió eurós értéke 16,4 százalékkal romlott az egy évvel korábbihoz képest. Sertéshúsból 1,5 százalékkal több, 120,6 ezer tonna volt az export, értéke pedig 296,4 millió euró volt. A behozott mennyiség 119,8 ezer tonnát ért el, ez 20,4 százalékkal magasabb az előző évinél. Értéke 249,9 millió euró volt, 34 százalékkal több, mint 2021 első kilenc hónapjában. A sertéshús külkereskedelmének egyenlege 46,5 millió euró aktívumot mutatott 2022 első három negyedévében.

A baromfihús részaránya a húsfélék exportárbevételéből 51 százalék, a teljes agrárexport árbevételéből 4,3 százalék volt, így a hatodik legnagyobb árbevételt biztosító termék az állati takarmány, a napraforgómag, a kukorica, az etilalkohol és a búza után. Az exportált baromfihús mennyisége – összhangban a madárinfluenza miatti állománycsökkenéssel – 16,1 százalékkal, 153,7 ezer tonnára esett vissza, míg az áremelkedések az export értékét 5,7 százalékkal, 421,5 millió euróra emelték. A baromfihús-behozatal az idei első kilenc hónapban 65,2 ezer tonna volt, a behozott áru értéke 56,9 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál, és 141,8 millió eurót tett ki. A baromfihús-külkereskedelem 279,7 millió eurós aktívuma 28,5 millió euróval volt kevesebb az egy évvel korábbinál.

Hasít a burgonyaimport

A zöldségfélék exportértéke 5,7 százalékkal, importértéke 16,5 százalékkal növekedett, így az egyenleg 36,6 millió euró passzívumot mutatott. Az exportált paradicsom mennyisége 12,9, értéke pedig 29,1 százalékkal emelkedett. Az uborka kivitt mennyisége 7,3 százalékkal, a hüvelyes zöldségeké pedig több mint nyolcszorosával nőtt 2021 első három negyedévéhez képest. A paradicsom, a hagymafélék, a káposztafélék, a saláta és az uborka behozott mennyisége az egy évvel korábbinál 12–20 százalékkal alacsonyabb volt, importértékük a hagymafélék és az uborka esetében csökkent. A burgonya behozatali értéke 45,8 százalékkal, importvolumene ugyanakkor 39,7 százalékkal emelkedett.

Gabonafélékből 29,6 százalékot exportáltak az idei első kilenc hónapban, az export értéke viszont 6,7 százalékkal emelkedett. A gabonaimport mennyiségben és értékben is háromszorosára nőtt, külkereskedelmének aktívuma 19,4 százalékkal, 910,4 millió euróra esett vissza az egy évvel korábbi 1130 millió euróról. Ezzel együtt a gabonafélék exportértéke és egyenlege volt a legmagasabb a 24 élelmiszeripari termék közül 2022 első három negyedévében is. Az árucsoport exportárbevételének aránya a teljes agrárexportból 13,9 százalékot, míg egy évvel korábban 16,3 százalékot tett ki.

A vizsgált időszakban összesen 4 millió tonna gabona értékesült a külpiacokon, amelyből 1,8 millió tonna kukorica, 1,6 millió tonna búza és 482,9 ezer tonna árpa volt. Az exportált kukorica mennyisége 38,2 százalékkal csökkent 2022 első három negyedévében, de a búza kivitt mennyisége is 15,8 százalékkal esett vissza az egy évvel ezelőttihez képest. Az árpaexport volumene 32,5 százalékkal mérséklődött, azonban értéke szinte nem változott. A kukorica exportátlagára 56, a búzáé 51 százalékkal emelkedett 2022 első három negyedévében a bázisidőszakhoz képest.

Az olajos magvak kivitele 35,1 százalékkal, 605 millió euróra bővült, behozatala több mint kétszeresével, 568,3 millió euróra nőtt 2022 első három negyedévében. Ennek eredményeként az árucsoport aktívuma közel 80 százalékkal, 36,7 millió euróra esett.

A második legnagyobb exportértéket – 165 millió euróval növekedve, és 742,7 millió eurót elérve – az élelmiszeripari melléktermékek, elkészített állati takarmányok árucsoport érte el, aktívuma pedig a harmadik legnagyobbat. Az árucsoport külkereskedelmi mérlege 438,2 millió euró volt, 79 millió euróval emelkedett a bázisidőszakhoz képest. Ezen belül a takarmányexport 742,7 millió eurót tett ki 2022 első három negyedévében, 165 millió euróval többet, mint egy évvel korábban.

Ezek is érdekelhetnek

Ajánlataink