Az agráröröklés legfontosabb szabályai

Forrás: Shutterstoc
Hogyan osztódik az öröklés jelenlegi szabályai szerint a gazdaság, illetve a föld, kik az örökösök, és milyen szabályok vonatkoznak rájuk – ezt mutatja be cikkében Cseh Tibor András, a Magosz megbízott főtitkára.

A gazdaember életében a bő termések mellett bizony az aszályos, fagykáros évek is gyakran előfordulnak. Hosszú évek munkájával azonban a gazdálkodásból – a sok nehézség ellenére is – egy jövedelmező és a családot eltartó vállalkozást lehet felépíteni. Lehet viszont bármilyen versenyképes is egy gazdaság, a tulajdonos váratlan halála esetén komoly nehézségek léphetnek fel még egy stabilan működő üzem életében is. Ha nincs végrendelet, ha nem történt meg korábban a gazdaságátadás, akkor az örökösöknek azzal kell számolni, hogy minden egyes vagyontárgy az eddigi 1/1 helyett immáron osztatlan közös tulajdonba kerül. A cikkemben ezúttal egy ilyen helyzetet, a törvényes öröklés fontosabb szabályait elemzem.

Ki lesz az örökös?

A legegyszerűbb, ha egy példán keresztül vezetjük le az öröklési sorrendet: Ha az elhunyt személynek 3 gyermeke és házastársa is van, akkor a gyermekek mellett a házastárs is örökösnek minősül, tehát a gazdaság, a földek főszabály szerint 1/4-1/4 tulajdoni hányadban száll át a tulajdonukba. Abban az esetben, ha a gyermekek közül bármelyik kiesett volna korábban (például elhunyt vagy lemondott az örökségről), akkor az ő helyén a kiesett személy gyermekei (tehát az örökhagyó unokái) örökölnek. Rögtön adódik is egy kérdés: örökölhetnek-e az elhunyt személy szülei? A válasz az, hogy a szülők csak akkor válnak örökössé, ha az örökhagyónak nincsenek leszármazói, ilyenkor viszont a házastárs és az örökhagyó szülei fele-fele arányban örökölnek.

Mi van akkor, ha nincs leszármazó, se feleség, és a szülők is meghaltak? Ilyen esetben akár az elhunyt személy testvérei is örökölhetnek, hiszen az úgynevezett parentéláris öröklési rend alapján ilyenkor ők lépnek elő örökössé. Azt fontos még megemlíteni, hogy ha valakinek egyáltalán nincsenek örökösei, akkor végső soron a hagyaték a magyar államra, mint szükségképpeni örökösre száll át.

Mit tehetünk, hogy egyben tartsuk a gazdaságot?

A rövid bevezetés után vizsgáljuk meg, hogy milyen eszközeink vannak a földek és a gazdaság egyben tartására – az örökhagyó halála után. Ahogy említettem, főszabály szerint osztatlan közös tulajdonná darabolódik szét minden vagyontárgy, kivéve, ha a felek osztályos egyezséget kötnek egymással a hagyatéki eljárás során. Az osztályos egyezség az örökösök olyan megállapodása, amelyet a közjegyző előtt tesznek, és amelyben eltérhetnek mind a törvényes öröklés rendjétől, sőt akár a végrendeletben foglaltaktól is! Megegyezhetnek például úgy is, hogy a családi házat az egyik örökös, a gazdaságot a másik örökös szerzi meg, de úgy is, hogy az egyik földterület az egyik örökösé, a másik parcella a másik örökösé lesz. Fontos, hogy osztályos egyezséget csak a hagyatékban részesülők köthetnek, de bárhogyan is állapodjanak meg, az egyezségük után illetékfizetési kötelezettségük nem keletkezik.

Mennyi illetéket kell fizetni egyébként az örökségem után? Nos, tíz esztendővel ezelőtt eltörölték az egyenesági rokonok közötti öröklési illetéket, azaz az úgynevezett haláladót, és 2020 óta a testvérek öröklése is illetékmentessé vált, így öröklési illetéket családon belüli öröklésnél már nem kell fizetni.

A haszonbérlet öröklése

A haszonbérlet egy olyan hosszú távú jogviszony, amely főszabály szerint nem szűnik meg az örökhagyó halálával. Itt két esetkör lehetséges:

  • 1.) Ha az elhunyt személy haszonbérbeadó volt: a haszonbérleti szerződés nem veszíti érvényét az azt megkötő tulajdonos halálával, így a bérleti szerződés változatlanul fennmarad.
  • 2.) Ha az örökhagyó haszonbérlő volt: itt már van lehetőség a mentesülésre, akkor, ha az örökösök a hagyatéki eljárás lezárultát követő 30 napon belül felmondják a szerződést (a gazdasági év végére). Ilyen esetben megszűnik a bérleti szerződés.

A pályázati jogosultságok „öröklése”

A területalapú támogatásoknál egy örökös (az úgynevezett. vélelmezett örökös) jár el mindaddig, amíg le nem zárul a hagyatéki eljárás. A beruházási támogatásoknál viszont már összetettebb a kép, hiszen mindaddig, amíg nincs hagyatékátadó végzés, addig nem teljesíthető a kifizetési kérelem, sőt azt be sem lehet nyújtani a hatóság részére. A gyakorlat sajnos sokszor megmutatta, hogy egy öröklési vita éppen ezért milyen komoly károkat tud okozni egy gazdaság működésében. Ugyanez igaz egy hiteljogviszony öröklésére is, vagyis a hagyatéki eljárás lezárultáig nincs lehetőség a hitelek rendezésére sem.

A bank zárolja a számlákat: miből fizessük a kiadásokat?

Egy személy halálakor a bank zárolja a számlákat, tehát egészen a hagyatékátadó végzésig senki nem férhet hozzá a bankszámlán lévő pénzhez. Örökös számára ugyanis csak jogerős hagyatékátadó végzés alapján teljesíthető kifizetés az ott megjelölt arányban, illetve összegben. Ez alól egy kivétel van, mégpedig ha az örökhagyó – még életében –haláleseti kedvezményezettet jelölt meg a bankszámlája vonatkozásában. A haláleseti rendelkezés egyik legfontosabb előnye, hogy a bankszámla tekintetében nem kell megvárni a hagyatéki eljárás befejezését. A gyakorlat azt mutatja, hogy haláleseti kedvezményezettként legtöbbször maga az örökös kerül kijelölésre, de azt is fontos megemlíteni, hogy akár az örökös, akár mása a kedvezményezett, a számlán lévő összeg már nem számít bele a hagyatékba.

Végezetül még egy lényeges információ: Az örökös főszabály szerint csak a hagyaték tárgyaival és azok hasznaival felel a hagyatéki tartozásokért (például az örökhagyó kölcsönéért), de azon túl további helytállással már nem tartozik.

Szerző: Dr. Cseh Tibor András, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének megbízott főtitkára