Forr a levegő a világ búzakereskedelmének mintegy harminc százalékát képviselő két hatalmas ország, Oroszország és Ukrajna között.

A két nemzet összesen mintegy 60 millió tonna búzát exportál, aminek megakadása komoly gondok forrása lehet.

Az elmúlt két év egyik legnagyobb tanulsága az élelmiszerpiacon is a hangulati tényezők előtérbe kerülése. Ez pedig aktiválja az importőrök oldalán a felhalmozási ösztönöket. Így van ez most is. Jordánia és Irán máris jelentős tendereket írt ki búza vásárlására. A helyzet komolyságát támasztja alá a Brent olaj árának hét éves csúcsra ugrása is, hiszen Oroszország jelentős olaj- és gázexportőr is egyben.

A térség enélkül is puskaporos hordó, hiszen Kazahsztánban politikai válság, tüntetések és katonai csapatmozgások történtek. Pedig ez az ország a térség harmadik legnagyobb búzaexportőre. Miután pedig Oroszország az követelte, hogy a NATO vonja ki csapatait a szövetséghez a NATO-orosz alapokmány 1997. májusi aláírása után csatlakozott országokból (főként Bulgáriából és Romániából), Spanyolország és Hollandia átvette a NATO-tag Bulgária légtere egy részének ellenőrzését.

A fekete-tengeri válsággóc mellett a búzapiacra az USDA decemberi jelentése volt hatással. Ebben a világ búzatermési előrejelzését – az ausztrál rekordtermésnek köszönhetően – 2,6 millióval 777,9 millió tonnára emelték (+0,3 százalék év/év). A fogyasztási oldalon – a megnövekedett takarmányigény okán – a becsült felhasználást 1,9 millióval 789,4 millió tonnára emelték (+0,9 százalék év/év). Így a zárókészletek ugyan az előző előrejelzéshez képest 2,4 millióval 278,2 millió tonnára emelkedtek (-4,0 százalék év/év), de ez így is az elmúlt öt év legalacsonyabb értékét mutatják. A készletek 60,8 százaléka egyébként Kínában és Indiában található. A kép akkor lehet teljesebb, ha hozzátesszük, hogy az USA vetéseinek állapota, a hóhiány és az alacsony hőmérséklet miatti aggodalmak is felfelé mozdítottak az árakon. Az áremelkedést azonban lassítja Argentína rekord búzatermése.

A jelentés napvilágra kerülése lejtőre helyezte a tőzsdei búzaárakat, aminek a háborús készülődés keltette félelem vetett véget. A bizonytalanságot már a dél-amerikai szárazság is fokozza.

Tekintettel a bizonytalan időjárásra, az inflációs félelmekre és a geopolitikai feszültségekre, úgy tűnik, hogy a hedge fundok, a gabonakereskedők és más befektetők egyelőre készen állnak arra, hogy fenntartsák, sőt még növeljék is hosszú pozícióikat (az árak további emelkedése miatt) a határidős piacokon.

A legközelebbi lejáratra vonatkozó búzaárak Chicagói Árutőzsdén az elmúlt egy hónapban, USc/véka

Fotó: ft.com

Erste Agrár következtetés:

A piaci bizonytalanságokat nem lehet megszokni. Az egyetlen, amit tehetünk, hogy próbálunk folyamatosan képben maradni, és felkészülni a változásokra. Ennek biztos jele, hogy jelenleg a hazai, tavalyi termés jelentős része még a gazdák raktáraiban ül, várva a még jobb árakat. Úgy néz ki, hogy ezek meg is fognak jönni, illetve nem múlnak el. Magam is arra számítottam, hogy a korrekciós szakasz hosszabb lesz, és a szűkülő globális készletek miatti alsó támaszt jobban megközelítjük. Az AKI adatai szerint a múlt héten benézett 100 ezer forint alá a búzaár, de ennek tartósságára ma már nem fogadnék.

Szerző: Fórián Zoltán vezető agrárszakértő, Erste Agrár Kompetencia Központ