Az áremelkedésre vonatkozó kérdés, már csak azért is időszerű, mert a hazai árak jellemzően felette vannak a nemzetközieknek, így nem csoda, hogy egyre jön az import a piacunkra. Ha csak a kukorica helyzetét emelem ki: 2021 első tizenegy hónapjában kukoricából 277 ezer tonna érkezett az országba, ami az egy évvel korábbinak mennyiségben három, értékben négy és félszerese.

A hangulati elemek mindig is a tőzsdei kereskedés velejárói voltak. Ahhoz, hogy jó döntéseket hozzunk, idegrendszer és piaci átlátás kell.

A negatív hírek, a külföldi állampolgárok felszólításai Ukrajna elhagyására nyilván szükséges, óvatossági lépések, de fokozzák a hangulatot.

Az már önmagában is figyelemre méltó, hogy az USDA jelentése milyen kis hatást gyakorolt a piacra. Ez pedig nem csak annak köszönhető, hogy a várakozásoknál kisebbet változtattak korábbi előrejelzéseiken, hanem a figyelem Fekete-tenger felé való terelődésének is. Főként az ukrán kivitel korlát alá kerülésének, hiszen az orosz export már „sínen”, illetve hajón van. Egyébként is nagy a kereslet iránta, amit az is mutat, hogy a gyenge rubelnek köszönhetően öt hete csökkennek az orosz búzaexport árak. Persze a rubelen lévő nyomás is a politikai helyzet következménye. Az orosz búzaexport egyébként 43 százalékkal esett vissza a 2021/22-es marketingszezon július 1-ei kezdete óta a kisebb termés és a február 16-22 között tonnánként 92,8 dolláros exportadó miatt. A képhez tartozik, hogy a vetések állapotát kifejezetten kedvezőnek ítélik Oroszországban. Elegendő a csapadék és kevés a jég, ami a tavalyihoz hasonlóan károsíthatná a vetést.

Azért az USDA-ra érdemes figyelni. Szerintük a dél-amerikai kukorica szállítások szűkülése miatt egyre nagyobb a kereslet a takarmánybúza iránt Kelet-Ázsiában. Dél-Korea például a múlt héten 400 ezer tonna indiai búzát vásárolt, de a Fülöp-szigetek és más ázsiai országok is folyamatosan veszik az ausztrál búzát. Ez azért fontos számunkra, mert egyrészt szűkíti a takarmány- és az étkezési búza közötti diszkontot, másrészt, pedig az olcsó ázsiai és ausztrál kínálat kiszorítja a térségből a többi földrész beszállítóit. Így a fekete-tengeri búzát is.

Ukrajnában a 33 millió tonnás tavalyi búzatermésből akár 24 millió tonnás exportra is lehet számítani, amiből július és január között már 17 millió tonnát ki is szállítottak. Ehhez tudni kell, hogy a kukoricatermés nyomására kényszerülnek is a gyors raktárürítésekre.

Ha a legnagyobb búzaimportőr, Egyiptom szemszögéből nézzük a mai helyzetet, akkor értjük igazán az aggodalmakat. Egyiptom raktáraiban öt havi fogyasztásnak megfelelő állami tartalék van, de még élénken él bennük a legutóbbi ukrán-orosz összecsapás okozta piaci zavar, árugrás emléke. Mivel búza bevitelének fele Oroszországból, harminc százaléka Ukrajnából származik, számára a mai helyzet igen komoly. Évek óta próbálják diverzifikálni az importot. Partnerükké vált Lettország, de a francia, kanadai és az amerikai vásárlásokat is fontolgatják. A magas árak már így is erősen terhelik a költségvetésüket, ezért március végéig készletezési és támogatási stratégiájuk átgondolását ígérik.

Milyen hatással van ránk?

Folyamatában érzékeljük, hogy a terményár emelkedések a pandémia, a szállítási nehézségek, az importőrök felhalmozási tevékenysége, a hangulati tényező erősödése, a kőolaj és földgáz árak miatt immár tartósan magasak. Az orosz-ukrán geopolitikai konfliktus erre erősít rá ezekben a napokban. Ebben a helyzetben kinek-kinek készleteinek szintje és minősége, valamint az import lehetősége miatti piacszűkülés között kell megtalálni az optimumot. Amennyiben a konfliktus eszkalálódik, akkor ezek az árak még akár további emelkedést is mutathatnak, de a magam részéről a korábbi hetekben zajlott gyors korrekcióra számítok inkább.

Szerző: Fórián Zoltán vezető agrárszakértő, Erste Agrár Kompetencia Központ