A múlt héten írtam arról e lap hasábjain, hogy mi fog történni, ha Oroszország kilép a fekete-tengeri gabonafolyósóról szóló megállapodásból. Az ügyben új fejlemény történt. A Financial Times beszámolója szerint az Európai Unió azt fontolgatja, hogy egy orosz szankcióval sújtott bank létrehozhat egy olyan leányvállalatot, amely ismét csatlakozhat a SWIFT nemzetközi bankközi rendszerhez információtovábbítás és fizetési műveletek céljából. A lap forrásai szerint egy ilyen lépés a Kreml ultimátumai miatt veszélybe került fekete-tengeri „gabona-megállapodás” védelmét célozza. Ez lehetővé teszi Ukrajnának, hogy élelmiszereket exportáljon a világpiacokra.

„A Moszkva által az ENSZ által közvetített tárgyalások során javasolt terv lehetővé tenné az orosz mezőgazdasági bank számára, hogy leányvállalatot hozzon létre a gabonaexporttal kapcsolatos kifizetések teljesítésére” – áll a jelentésben névtelen forrásokra hivatkozva.

A leányvállalat használhatja a globális Swift-rendszert, amelyet az ukrajnai orosz invázió után a legnagyobb orosz bankok elől bezártak.

Korábbi elnöke, Dmitro Patrusev a jelenlegi mezőgazdasági miniszter, Mikola Patrusev, Putyin helyettese és az orosz Biztonsági Tanács titkárának fia, aki fontos szerepet játszott az Ukrajna elleni háború előmozdításában.

Megjegyzendő, hogy a Kreml nem volt hajlandó kommentálni az uniós javaslatot, csakúgy, mint az Európai Bizottság. „Az EU illetékesei azonban hangsúlyozták, hogy az európai szankciók nem a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek, köztük a gabonafélék és a műtrágyák harmadik országok és Oroszország közötti kereskedelmét célozzák” – írta az újság.

Az mindenesetre valószínű, hogy a háttérben folynak tárgyalások a gabonafolyósó fenntartása érdekében, és ezeken valamilyen engedményre lesz szükség Oroszország szerződésben tartása érdekében.

Érdekes fényt vet e tárgyalásokra, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete Közös Koordinációs Központja által közzétett információk szerint Kína a fekete-tengeri gabonakezdeményezés legnagyobb kedvezményezettje, vásárlója. Június 20-ig 32,1 millió tonna élelmiszert, takarmánygabonát és olajos magot szállítottak ki a folyosón, ebből 7,7 millió tonna, vagyis 24 százalék Kínába került. Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumának Külügyi Szolgálatának (FAS) jelentése szerint ez 5,6 millió tonna kukoricát, 1,8 millió tonna napraforgómaglisztet, 370 ezer tonna napraforgóolajat és 340 ezer tonna árpát jelent.

A második legtöbb terményt Spanyolország kapta 5,9 millió tonnával, 18 százalékkal, ezt követi Törökország 3,2 millió tonnával, 10 százalékkal.

Szerző: Fórián Zoltán vezető agrárszakértő, Erste Agrár Kompetencia Központ