Az idei első negyedévben a forgalmazók 342 ezer tonna műtrágyát értékesítettek közvetlenül mezőgazdasági termelők részére, 40 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban – derül ki az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) statisztikai jelentéséből, amelyet a Világgazdaság idézett. Ezzel a műtrágya-értékesítés nettó árbevétele 93,8 milliárd forintra csökkent, ami pedig 39 milliárd forinttal kevesebb a 2022 első negyedévében elért bevételnél. A műtrágyaárak ugyanakkor a KSH adatai szerint átlagosan 11,1 százalékkal magasabbak voltak 2023 első negyedévében, mint az előző év azonos időszakában.
Az AKI által közölt adatokból az is látszik, hogy a műtrágyamennyiség 40 százalékos csökkenését némileg meghaladja a hatóanyagok visszaesése: a megvásárolt műtrágya nitrogén-foszfor-kálium (NPK) hatóanyag-tartalma 105 ezer tonnát tett ki, 76 ezer tonnával (41,9 százalékkal) kevesebbet az egy évvel korábbinál.
Az egyes összetevők forgalma ugyanakkor eltérő mértékben csökkent: a nitrogénhatóanyag-tartalom 36,8 százalékkal, a foszfor és a kálium viszont több mint kétharmadával esett vissza a bázisidőszakhoz viszonyítva. Az NPK-hatóanyagok aránya 2023 első negyedévében 90-5-5 volt, az egy évvel korábbihoz (83-9-8) képest a nitrogén aránya 7 százalékponttal nőtt.
A 342 ezer tonna műtrágyából 316 ezer tonna egykomponensű, 26 ezer tonna pedig összetett műtrágya volt. Az utóbbi mennyisége esett vissza nagyobb mértékben, 65,9 százalékkal, míg az egykomponensű nitrogénműtrágyáé 35,4 százalékkal csökkent, ami önmagában 172 ezer tonnával kevesebb kijuttatott mennyiséget jelent.
Az előző évekhez hasonlóan a legnagyobb kereslet a mészammon-salétrom (MAS) iránt jelentkezett 2023 első negyedévében. A teljes műtrágyaforgalom 43 százalékát, az egykomponensű nitrogénműtrágya-értékesítés 47 százalékát a MAS tette ki: 148 ezer tonnát adtak el belőle, 121 ezer tonnával kevesebbet, mint egy évvel korábban.
Éves összehasonlításban vizsgálva a mezőgazdasági termelés során közvetlenül használt összes anyag ára emelkedett, közülük is legkisebb mértékben a műtrágyáké, amelyek 11,1 százalékkal drágultak.
Az energia ára az első negyedévben több mint 60 százalékkal volt magasabb, mint az előző év azonos időszakában. Érdemes rögzíteni, hogy a hivatalos statisztikák szerint éves összevetésben az első negyedévben a mezőgazdasági termelői árak 17,8 lettek magasabbak, a ráfordításoké pedig 27,5 százalékkal nőtt 2023 első negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az agrárárakon belül a növényi termékek termelői ára 6,3, az élő állatoké és állati termékeké 47,9 százalékkal emelkedett a 2022. évi szinthez képest.
A statisztikákból az is kiderül, hogy bár éves alapon drágult,
Az árcsökkenés számottevő mértékű, a kiemelt műtrágyák árai 16–33 százalékkal mérséklődtek az első három hónapban. A legjelentősebben a Nitrosol 30% átlagára (33,1 százalékkal) és az NPK 8-20-30 összetételű tápanyagpótlé esett vissza, ennél 23,9 százalékos árcsökkenést mért az AKI.
Egy tonna Nitrosol 30% műtrágyáért 223 ezer, az NPK (nitrogén, foszfor, kálium) 8-20-30 összetételű műtrágyáért pedig átlagosan 320 ezer forintot fizettek a gazdálkodók, az előbbi ára – egyedüliként – még a 2022 első negyedévében mért árnál is alacsonyabb. A vizsgált többi műtrágyatípus ára 2022 első negyedévéhez képest még mindig 9–58 százalékkal magasabb volt 2023 első három hónapjában.
A mészammon-salétrom ára (MAS) 9 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbi azonos időszakinál. Az NPK 8-20-30, 8-21-21 és a 15-15-15-ös összetett műtrágyákat továbbra is negyedével magasabb áron vásárolhatták meg a végfelhasználók 2023 első három hónapjában.
