A gázárak az egekben, itt a talajoltó baktériumok kora

Eljött a talajbiológia kora, amiben olyan versenyelőnyeink vannak, amit most, a piaci válságok idején lehet legjobban kiaknázni. Fórián Zoltán, az Erste Agrár Kompetencia Központ vezető agrárszakértője írásában az agrárpiaci mozgások összefüggéseire is.

A megtriplázódott műtrágyaárakra adott reakcióként gondosabban kell a talajélettel foglalkozniuk a gazdálkodóknak. Eljött a talajbiológia kora, amiben olyan versenyelőnyeink vannak, amit most, a piaci válságok idején lehet legjobban kiaknázni. Fórián Zoltán, az Erste Agrár Kompetencia Központ vezető agrárszakértője írásában bemutatja, hogy miként lehet ezt megtenni, és rávilágít azokra az összefüggésekre, amelyekkel megérthetőek napjaink agrárpiacának mozgásai.

Miután a gázárak az egekben, és a műtrágyapiacon eluralkodtak az érzelmek, ideje hideg fejjel végiggondolni közeli és távoli jövőnket. A kigazdálkodhatatlan műtrágyaárakra mindannyiunknak reagálni kell. Az is arra kényszerül, hogy foglalkozzon a talajélettel és számba vegye a tápanyag-utánpótlás alternatíváit is, aki eddig ezt nem vette komolyan. Ezért mondom én, hogy beköszöntött a talajoltó baktériumok kora. Ugyanakkor a helyzet nem függetleníthető a kukoricapiacon kialakult helyzettől, ezért a két szálat rendre össze fogom bogozni.

El kell mennünk a falig, hogy észrevegyük, hogy ott van? Hát, most odaértünk. Miközben a termelők a magas terményárak felett örvendeztek, a termelési költségek szárnyalása szépen kiszívja a zsebünkből a nyereséget. Tenni kellene valamit! Mindenekelőtt informálódni, gondolkodni, majd pedig cselekedni. Régóta zengem a cselekvő ember dicséretét, a panaszkodókkal szemben. Most itt a tetemre hívás ideje.

Dunántúli Napló

Nyilvánvalóvá vált, hogy a piaci informáltság igenis valódi hatalom. Aki számított az inputárak emelkedésére, és időben bevásárolt, most jogosan dörzsöli a tenyerét. Ehhez tájékozottságra, nyitottságra, megfelelő szemléletre, és partnerekre van szükség. Van ilyen ügyfelem, nagyon büszke vagyok rá. Megértette, hogy a jól informáltsággal többet lehet keresni, mint akár a legprecízebb technológiával. Pedig az is mennyire fontos! Most azonban nem a precíziós gazdálkodást szeretném népszerűsíteni, hanem kihirdetni a talajoltó baktériumok korát.

A kukoricapiaci helyzet, a műtrágyaárak kezelhetetlen szintje a vetésszerkezetre is hatással van, illetve lesz. Ha megvonjuk tőle a műtrágya egy részét, és nem pótoljuk mással, a nagy nitrogénigényű kukorica menthetetlenül vissza fog szorulni. Nem csak nálunk, nem csak területében, hanem hozamaiban is. A kereslet azonban tovább emelkedik, így mind a takarmányoknál, mind az ipari feldolgozásban alternatív megoldások fognak előkerülni. Az import már meg is indult, mint ahogy a takarmánynövények, például az árpa felértékelődése is. Bárcsak lenne elég vetőmag!

Át kell gondolni a talajerő utánpótlás bevett gyakorlatát. Sajnálatos, de a mostani helyzet tette teljessé az együttállást ahhoz, hogy megértsük: a talajok állapota a legnagyobb akadálya annak, hogy a haszonnövények genetikájában lévő potenciált kihasználjuk. Éppen emiatt hoztuk létre elkötelezett kollégáimmal ebben az évben a Kukorica Kör Egyesületet. Át szeretnénk adni a költséghatékony kukoricatermelés tudásanyagát mindenkinek, aki fogékony rá. Márpedig azt hiszem, a jelenlegi, soha nem látott piaci helyzet sokak szemét nyitja fel. Folyton csörög a telefonom. Gazdálkodók kérnek segítségek a piaci helyzet értelmezésében. Mit tegyek Zoltán, eladjam, tároljam, megvegyem a műtrágyát ennyiért, vagy várjak a jövő év elejéig? Megpróbálom megértetni velük, hogy eljött az igazság órája. Nem halogatható tovább az, hogy a talajba fektessünk, elvégre az a legfontosabb termelőeszközünk. Mégis csak a precíziós gazdálkodás alaptörvényét kell idéznem: ismerd meg a talajodat! Ha megismerted, vedd számba, mit tehetsz javítása érdekében! Rá kell ugyanis ébrednünk, hogy hiába a kiváló genetika, ha kiaknázásában a talaj jelenti a korlátot.

Egyik oldalról persze lehet feszíteni a húrt, raktárban tartani magasabb árak reményében a terményt, de azzal napról-napra több állattartó kerül a csőd szélére, jövőbeni piacunk szűkül, és teret nyitunk az import térnyerésének is. Gyakran hangzik ma el a csak látszólag vicces kérdés:

„Ma mennyiért nem adod el a kukoricád?”

A rendszerben való gondolkodás, saját magunk ebben való elhelyezése, most új értelmet nyer. Mint ahogy az együttműködés már-már közhelyes emlegetése is új megvilágításba kerül. Aki még mindig azt hiszi, hogy nincs szüksége másra, maga is meg tud mindent oldani, már vesztett is. Elmélkedjen az afrikai közmondás értelmén! „Ha gyorsan akarsz menni, menj egyedül! Ha messzire akarsz jutni, menj együtt másokkal!”

Másik oldalról viszont a műtrágyaár kényszerít a gondolkodásra. Ennyiért már nem térül meg, még ilyen extrém magas kukoricaárak mellett sem. Mit tehetünk? Adjunk neki kevesebbet? Akkor a talaj degradációja ugyan lassul, de a hozam kisebb lesz. Vessünk mást? De mi lesz, ha például a napraforgó területe, ami azért szintén keményen igénybe veszi a talajt, tovább növekszik? Sikernövény ide vagy oda, a túlkínálat le fogja nyomni a jelenleg tényleg hihetetlen árakat. Mi lenne, ha más módon, költséghatékonyan, méghozzá a fenntarthatósági elvekkel összhangban pótolnánk a nitrogént, és javítanánk talajaink állapotát baktériumokkal? Amikor a már említett telefonhívások során ezt felvetettem, sokkal nyitottabb fülekre találtam, mint korábban. Úgy érzem, az áttörés küszöbéhez értünk. Eljött a talajbiológia kora. Higgye el, ebben olyan versenyelőnyeink vannak, amit most, a piaci válságok idején lehet legjobban kiaknázni.

Talajaink állapota jobb, mint nyugati versenytársainké, és az elérhető biológiai szerek kínálata is messze jobb az övékénél.

Ne próbát tegyen, hanem alakítsa ki a fenntartható gazdálkodás alapjait. Ezzel nem csak a támogatási és piaci kihívásoknak felel meg, hanem gyermekeitől kölcsönkapott földjével is el tud majd számolni. Ismétlem, okos, megalapozott döntést csak talajaink állapotának ismeretében tudunk hozni. Ehhez mérni kell. Méghozzá a kötelezően előírtnál alaposabban.

A fent emlegetett együttállásban a Zöld Megállapodás elvárásai is igen fontos szempontok. Az 50 százalékos műtrágya- és növényvédőszerfelhasználás-csökkentésre való felkészülésnek is lökést ad a jelenlegi kényszerhelyzet.

Erste Agrár Előrejelzések:

Rendkívüli időket élünk. A műtrágyaárak emelkedése olyan mértékű, ami önmagában képes a szántóföldi kultúrák, főként a szokásosnál gyengébb színvonalú kukoricatermés jövedelmét elvinni. A helyzet annak ellenére nem rövid távú jelenség, hogy a tőzsdei földgáz árak a múlt heti orosz bejelentésekre elkezdtek korrigálni. Az emelkedések legtöbb oka ugyanis továbbra is fenn áll.

A gázárcsúcs kialakulásában

  • az orosz gázszállítások szűk keresztmetszetei is szerepet játszottak,
  • mint ahogy a koronavírus-járvány enyhülésével elindult újranyitás (a maga növekvő energiaigényével, kereslet-emelkedésével),
  • Európa széntől való távolodása,
  • az Északi-tenger szélhiányai,
  • a közelgő tél,
  • és a felhalmozási törekvések is.

A felhalmozás nem csak a pandémia miatt kialakult természetes reflex, hanem az előző tél során igen lecsökkent gázkészletek miatt is szükséges. Az európai gáztározókban évtizedek óta nem volt olyan kevés készlet, mint most, miközben Oroszországból jóval kevesebb gáz érkezett, mint szokott. A folyékony gázkészleteket pedig elszívja az ázsiai piac. Nekünk, európaiaknak tehát egy korán jövő kemény tél nagyon sokba fog kerülni.

A tovaguruló hatások üzemenként eltérő hatással lesznek. Vannak nyertesek, akik időben beszerezték inputigényüket, és vannak vesztesek, akiknek az áremelkedések elviszik a jövedelmüket. A gazdák fogják a fejüket és a készleteiket. A helyzet bebizonyította, mekkora hatalom az informáltság, a piaclátás, az előrejelzések ismerete. E téren mindannyiunknak van hová előre lépni. A precíziós gazdálkodás fogalmába bizony az aratás utáni műveletek (többek között raktározás, értékesítés) is bele kell, hogy tartozzanak.

A magas műtrágyaárak miatti felhasználás-visszafogás leginkább a globális kukoricapiacon lesz érzékelhető, de a talajok állapotának romlását is felgyorsítja majd.

Hangsúlyozom, a jelenség nem hazai, hanem globális. Ha nem lesz gyors visszarendeződés, amire azért az orosz lépés ellenére sem szabad fogadásokat kötni, a nitrogén-hatóanyag kínálatának szűkülését, további műtrágyaár emelkedéséket vetítek előre. Ez csökkenő kijuttatást és kisebb termést jelent. Ehhez a kukoricaterület csökkenése is keményen hozzá fog járulni. Helyére kisebb nitrogén igényű növények, vagy éppen más takarmánynövények kerülnek, hiszen a dráguló kukorica egyre nagyobb teret nyit nem csak az importnak, hanem például az árpának is. A kisebb kukoricatermés nemzetközi lesz, ami a tartósan magas ár felé mutat. Ezeken az árakon a feldolgozók, a felhasználók mozgástere beszűkül. Ez rendre koncentrálódást szokott maga után vonni. Pedig az állattartókat az ág is húzza. Ezt a pandémia okozta keresleti és szállítási zavarok, az állatjárványok, a szigorodó tartási szabályok, a helyettesítő termékek, és a sertéseknél például a csökkenő felvásárlási árak is okozzák, az emelkedő költségek és a munkaerőgondok mellett. Végső soron az emelkedő input és terményárak tovább kell, hogy guruljanak az értéklánc vége, a fogyasztó felé. A továbbhárításban az agrárium gyenge, de az infláció további gerjesztője maradhat.

Meggyőződésem, hogy elértünk a fordulóponthoz. A talajbaktériumok piaca a napokban fogja elérni azt a várva várt áttörést, amit megérdemel. Az elmúlt években is fejlődött, de elért egy küszöbhöz, amit nem tudott átlépni. Hát, most fogja ezt megtenni. Miért is jó ez? (1) Azért, mert gazdaságos alternatívája a nitrogén műtrágyának, miközben (2) annál sokkal többet ad a talajnak. Hatásai a talajszerkezetre, a vízmegtartó-képességre, a szervesanyag-tartalom folyamatos növelésének képességére, a biokontroll-hatás csak néhány, amit érdemes a hosszú távú hatások közül kiemelni.

Nem az én ötletem, de mélyen egyet értek azzal, hogy a területalapú támogatást a talaj minősége és nem a földterület mérete alapján kellene osztani. Ezzel ösztönöznénk a talajerő megőrzését.

Fórián Zoltán/Erste Agrár Kompetencia Központ