A napi szintű gépáremelések, az akadozó szállítások és a forint-euró árfolyam ingadozásai folyamatosan nagy kihívás elé állítják a mezőgazdaságigép-piac szereplőit – mondta a Világgazdaság beszámolója szerint egy bajai sajtóeseményen Harsányi Zsolt, a mezőgazdasági gépek forgalmazásával, szervizelésével és raktártechnológiával foglalkozó Axiál Kft. tulajdonos-ügyvezetője. A termelőknek ráadásul meg kellett küzdeniük az aszállyal is, amelynek mértékét jól jellemzi, hogy Hódmezővásárhelyen idén az első nyolc hónapban összesen 100-120 milliméter csapadék hullott, ez pedig félsivatagos körülményeket jelent – nyomatékosította. Ilyen mértékű vízhiányt öntözéssel nem lehet pótolni. Úgy véli, az öntözés csupán a hazai termőterület 8-10 százalékán használható megoldás, és a hektáronkénti legalább 3 millió forintos befektetés is legfeljebb csak a jelenlegi lehetőségeknél hosszabb földbérleti periódus esetén lehet reális.

Az aszállyal kapcsolatban még azt is elmondta, hogy szemléletváltásra van szükség a talajművelésben. Az Axiál – egyébként még az aszálykárok nyilvánvalóvá válása előtt – roadshow-t indított Az alap a talaj címmel, amelyen azt mutatták be a gazdák, hogyan lehet forgatás nélkül művelni a termőföldet.

Az említett bizonytalan helyzetet az is tetézi, hogy

Ugyanakkor a rendelkezésre álló akkumulátorok legfeljebb negyedórás üzemidőt tesznek lehetővé egy-egy nagy teljesítményű traktor esetében.

Bár a piaci nehézségek az Axiált is nagymértékben érintik, de – ahogyan Harsányi Zsolt megjegyezte – „raktárkészleteink miatt eddig jól kijöttünk ebből”. Ezt jelzi az is, hogy a társaság idei árbevétele elérte a 142 milliárd forintot, miközben tavaly 104,46 milliárdos volt az éves forgalom. Adózás utáni eredményként 7,56 milliárd forintot jegyezhettek fel. Az Axiál az országban 19 telephelyet üzemeltet, és 950 munkavállalót foglalkoztat.

A világ gépgyártása is folyamatosan átalakul. Európában például kifejezetten erős trend volt az egyéni igények kiszolgálása, amit Harsányi azzal illusztrált, hogy egy-egy erőgép esetében „mindenki magára akarja szabatni a fülkét”. A gyártók ugyanakkor már nem akarják ezeket az extra igényeket kielégíteni – amelyekhez hasonlók például az amerikai kontinensen fel sem merültek.

Az európai zöldmegállapodásnak, a Green Dealnek a a mezőgazdaságra vonatkozó részéből kiemelte, hogy a fontos feladat a környezeti terhelés csökkentése, a vegyszerhasználat visszafogása, a kevesebb menetszám és az egyebek mellett a hatóanyagok célzott, optimális mennyiségben történő kijuttatását lehetővé tévő digitalizáció révén. A sokszor a célkeresztbe kerülő glifozát használatát is mérsékelni kell, de Harsányi Zsolt szerint a gazdálkodók még egy ideig nem tudnak lemondani róla. „Olyan sokat kell használni belőle, amennyi szükséges, és olyan keveset, amennyi lehetséges.” A dróntechnológia nagy segítség lehet a vegyszerhasználat csökkentésében is, de ebben van még hová fejlődni, „tudás és vegyszer kell hozzá” – mondta . A képzett szakemberek szükségességét külön is kiemelte, mondván, hogy

a mezőgazdaságnak nem több lóerőre, hanem több IQ-ra van szüksége.

Kérdésre válaszolva elmondta, hogy rendelkezésre állnak a finanszírozási források, de „elszoktunk a magas kamatoktól”. A nyugat-magyarországi gazdálkodók jobb helyzetben vannak, mint az aszállyal még inkább sújtott kelet-magyarországi társaik. Ezzel együtt a gépberuházások bővülése is jelzi, hogy a gazdálkodókban megvan az igény a korszerűsítésre, és belátták, hogy versenyképességük növeléséhez nincs más út, mint a fejlesztés, a legmodernebb technikákra és technológiákra történő átállás. Az agrártermelők hozzáállását jelzi, hogy körülbelül egyharmaduk-egynegyedük lépett be a moratóriumba, de jó részük így is törleszt – mondta.