Versenyképes lett a szerves trágya a műtrágyával szemben

Forrás: Bács-Kiskun Megyei Hírportál
Most, hogy a műtrágyáért már óriási összeget kell fizetni, előtérbe került a szerves trágya nagyobb mértékű hasznosítása, ami nem csak olcsóbb megoldás a növénytermesztőknek, de az állattenyésztőknek is előnyös lehet. A szaktárca támogatja a szerves trágyákat feldolgozó üzemek megvalósítását.

A szervestrágyázás üzemgazdaságilag versenyképes lett a műtrágyázással szemben. Márpedig a trágyázáson nem érdemes spórolni; a talajerő utánpótlása nélkül az elvárható termés 30–50 százalékkal lehet kevesebb. Nagy István tárcavezető nemrég jelentette be, hogy a talajvédelem és a műtrágyák minél nagyobb mértékű kiváltása érdekében a szaktárca támogatja a szerves trágyákat feldolgozó üzemek megvalósítását – írta meg a Bács-Kiskun Megyei Hírportál. Ez pedig nemcsak a növénytermesztőkön, hanem az állattenyésztőkön is segítene.

Az olyan állattenyésztő telepek számára ugyanis, ahol eddig költséges volt a hígtrágya kezelése és szállítása, tápanyag-utánpótlás és talajkondicionálás szempontjából előnyös lehet a fermentált szerves trágyafélék piacosítása.

A tonnánként 70-80 ezer forintos baromfitrágya-granulátum például hektáronkénti 1-2 tonna felhasználásával gazdaságos helyettesíthető lehet.

– mondta Pesti Gábor, a nagykőrösi gazdakör elnöke, aki szerint ennek előállítása kipróbált, van is egy nyírségi baromfitenyésztő cég, ami alomtrágyából készít és értékesít jó minőségű tápanyaghordozót.

A fehérorosz helyzet miatt aggódik a műtrágyafüggő Brazília

Brazília virágzó műtrágyapiacát is aggasztja az Ukrajnát, Oroszországot és Fehéroroszországot érintő nemzetközi geopolitikai válság. A műtrágyaszükségletének 85 százalékát importáló ország számára átírhatja a forgatókönyvet egy esetleges orosz invázió.

 

Miért lehet versenyképes a szervestrágya a műtrágyával szemben?

Hektáronként 100 ezer forintba kerül a szerves trágya kiszórása, de az azt helyettesítő komplex műtrágyákhoz ma ennél többért lehet hozzájutni.

A szántók 30 százalékán juttattak ki istálló-és hígtrágyát a 10 évvel ezelőtti állapothoz képest a KSH adatai alapján. Az országos állatállományt tekintve csökkent ugyan a sertés-, de gyarapodott a szarvasmarha- és stagnált a baromfiállomány. A szántóföldi gazdálkodásban pedig átlagosan hektáronként évi 40–50 tonna istállótrágyát használnak. A mennyiségi összefüggések alapján úgy látszik, központi segítséggel a természetes tápanyag utánpótlókkal csökkenthető az immár gazdaságtalanul drága, és nem mellesleg környezetterhelő műtrágya felhasználása.