Tovább drágulnak a termőföldek, döcögősen megy az osztatlan közös tulajdonok megszüntetése

Fotó: Pezzetta Umberto / Zalai Hírlap
Sokan ódzkodnak a termőföldeket érintő osztatlan közös tulajdonok felszámolásától, hisz az eljárás sok akadályt gördít a megvalósítás útjába. Cikkünkből kiderül, milyen tényezők nehezítik a folyamatot és az országos termőföldpiaci helyzetről is beszámolunk.

Lassacskán indul be a több mint 3 millió embert és a magyar termőföldvagyon közel felét érintő osztatlan közös területek megszüntetése, miközben tavaly, még az inflációs folyamatok ellenére is közel 10 százalékkal drágultak átlagosan a magyar termőföldek. A földnek még mindig megvan az aranyrúd funkciója – többek között erről számolt be az Agrotax Kft. csütörtökön tartott sajtótájékoztatóján. Az osztatlan területek felszámolásának lebonyolítása sokakat elriaszt, hisz a folyamatot nehezíti a bonyolult adminisztráció és a járulékos költségek. Tavaly ennek megfelelően nem változott jelentősen a termőföldpiaci tranzakciók száma, azonban megnőtt a kereslet a digitális termékek irányt. A piaci igényekre reagálva jött létre a már két hete elérhető Agrostat applikáció, amivel az örökösök, földet vásárlók vagy eladók azonnal naprakész termőföld átlagárhoz juthatnak.

Sok az akadály az osztatlan közös tulajdonok felszámolásakor

A vártnál jóval kevesebb eljárás indult el az osztatlan közös területek megszüntetése ügyében – számolt be az eseményen Sáhó Ákos, az Agrotax Kft. ügyvezetője, precíziós-gazdálkodási szakmérnök az elmúlt év piaci tapasztalatairól. A szabályozás lehetőséget ad arra, hogy szántók esetében 1 hektár alatti területnél bekebelezés, 1 hektár fölött viszont kimérés történjen. Kivételes esély ez azoknak is, akik most akarnak termőföldet vásárolni; rendeződhet ugyanis a tulajdoni hányadok sorsa, például olyan tulajdonosok esetében, akik nem voltak azonosíthatók az ingatlan-nyilvántartás alapján, vagy elhaláloztak, de örökösük nem volt, esetleg ismeretlen a lakcímük. Sahó Ákos így nyilatkozott:

Tavaly év elején hatalmas volt a várakozás az akkor induló osztatlan területek felszámolásának elindulása miatt. Azonban nem robbant be ez a folyamat, így a földpiaci környezet a pandémia második évében az előzőhöz hasonló volt, és maradt az elmúlt évtized folyamatos és 10 százalék körüli átlagos áremelkedése.

Ugyan az osztatlan közös tulajdonban lévők nagy részét érdekelné a tulajdonrendezés, mégsem kezdeményezik az eljárást. Több szempontból óvatosak, problémás lehet az ügy kezelése.

Az egyik akadályozó tényező, hogy a törvény szerint a tulajdonosi közösségnek egyetlen tagja indíthatja el a megosztást, és az ő felelőssége lesz, hogy a közösség minden tagját bevonva és minden előírásnak eleget téve a teljes adminisztratív folyamatot legfeljebb 90 nap alatt befejezze. Ebből következik, hogy a kezdeményező tulajdonosnak értenie kell a törvényi szabályozásokat és időt kell szánnia az összes, akár kétszáz tagból álló közösség tagjainak elérésére és az esetleges érdekellentéteket is kezelnie kell. Sáhó Ákos elmondta, hogy:

Az elmúlt hónapokban számos olyan tulajdonos keresett meg minket, aki élne a lehetőséggel, de egy tulajdonos számára megterhelőnek tartják a lebonyolítás feszített tempóját. Ez megerősíti azt a tapasztalatot, hogy az osztatlan közös tulajdonok sikeres és tömeges megszüntetéséhez szükséges felkészült, a hivatali és törvényi eljárásokban is jártas szakembereket bevonniuk a tulajdonosoknak.

Bár a folyamat ügyfélkapun keresztül zajlik, a nagyobb, esetleg kevésbé együttműködő osztatlan tulajdonosi körnél jelentős visszatartó erő lehet a 90 napos határidő. További nehézséget jelenthet az is, hogy sokan érzelmi alapon közelítik meg a közös földtulajdon rendezésének kérdését és olyanok is vannak, akiknek egyáltalán nem áll szándékukban változtatni a tulajdonosi szerkezeten. A megosztási folyamathoz kapcsolódó terhek tovább nehezítik az eljárást; ilyenek például a jogok áthelyezésének költségei, az ügyvédi munkadíj, az banki illetékek és a postázás költségei. Ráadásul,

ha elutasítják a kérelmet, mindent lehet elölről kezdeni és a két eljárás között minimum két hónapot kell tartani. Minden addigi kiadás kárba vész, amely akár több milliós tétel is lehet.

 

Országos termőföldpiaci körkép, 2021

Közel 2 millió forint volt Magyarországon a termőföldek hektáronkénti piaci átlagára tavaly, ami az előző évihez képest 14 százalékos drágulást jelent. Észak-Magyarországot kivéve az ország valamennyi régiójában másfél millió felett alakultak a hektáronként átlagárak 2021-ben – mutatta be az Agrotax Iránytű eredményeit Dr. Kovács Norbert, közgazdász, a Széchenyi István Egyetem docense. A legmagasabb átlagárat Közép-Magyarországon (2,396 millió forint/ha) kellett megfizetni a vevőknek. Megyéink közül Hajdú-Biharban volt a legdrágább a termőföldek átlagára, a legkevesebbet (1,597 millió forint) Nógrád megyékben fizettek átlagosan egy hektár földért. Dr. Kovács Norbert szerint

Az szántók átlagárai minden régióban emelkedtek, tavaly átlépte a 2 millió forintos határt; 2,097 millió forintot hektáronként.

A legjobban Közép-Magyarországon emelkedtek az árak 17,5 százalékkal, de a 10 százalékot meghaladta a Nyugat-Dunántúlon is. A szántóföldek átlagára 9,7 százalékkal nőtt az előző évihez. A gyepterületek 1,699 millió forintos hektáronkénti átlagáron keltek el, ami 18,3 százalékos emelkedés egy év alatt. Az erdők 14,2 százalékos drágulást mutatnak a 2020-as 977 ezer forintos hektáronkénti átlagárhoz képest; 2021-ben az átlagár meghaladta az egymillió forintot. Megyék közül a legmagasabb, másfél millió forintot meghaladó átlagár Békés megyében (1,552 millió forint/ha) volt.

Somogyban javában zajlik a cukorrépa betakarítása. Az áruval megpakolt kamionokat a somodori tábláról egymás után indították útnak a kaposvári cukorgyárba, 2021.10.18.
Fotó: Lang Róbert

Gyümölcsösért ezzel szemben átlagosan 2,590 millió forintot kellett fizetni, ami 8,5 százalékos drágulás egy év alatt. A legdrágábban, közel 3 millió forintért hektáronként a Dél-Dunántúlon keltek el a gyümölcsösök, míg legolcsóbban Észak-Magyarországon, 1,906 millió forintért. A tavalyi évben a szőlők országos hektáronkénti átlagára közel két és fél millió forint volt, hasonlóan a gyümölcsösökhöz, itt is a Dél-Dunántúlon alakult ki a legmagasabb átlagár (3,625 millió forint/ha), míg Észak-Magyarországon a legalacsonyabb (1,812 millió forint/ha).

A szántóföldek éves hektáronkénti haszonbérleti díja 2021-ben átlagosan 81 957 forint volt, ami 9,2 százalékos emelkedés az előző évihez képest (75 003 forint/év/ha).

A legdrágábban Tolna megyében (96 054 forint/ha/év) szerződtek a bérlők, de 90 ezer forint felett fizettek Hajdú-Bihar, Bács-Kiskun, Szabolcs-Szatmár-Bereg, valamint Békés megyékben is – tette hozzá Dr. Kovács Norbert.

 

Most induló digitális termőföldpiaci szolgáltatás

Két hete már lekérhetjük egy applikáció segítségével, hogy adott területi egységben mi a termőföldek átlagára. A termőföldek tekintetében ugyanis nagy a szórás; a szántóföldek árai például párszáz ezerről 4-4,5 millió forintig is terjedhetnek.

A különböző közigazgatási egységek (település, járás, megye, régió) területi statisztikai átlagárát bemutató Agrostat nevű applikációt a pandémia erősítette digitális megoldások iránti igény keltette életre. Egyedülálló módon a naponta frissülő országos gördülő adatbázisból állítja elő az adott körzetre éppen jellemző statisztikai átlagárat. Ez nem helyrajzi számra szól, tehát értékbecslésre nem használható, de naprakész, gyors adathozzáférést kínál.

Ezek is érdekelhetnek

Ajánlataink