Óriási drágulás volt a gyümölcs- és szőlőültetvényekben

Fotó: Németh András Péter / Szabad Föld
A korábbi évekhez hasonló mértékben, 11 százalékkal drágult 2022-ben a termőföld hektáronkénti átlagára, és átlépte a 2 millió forintos lélektani határt, a szőlő- és a gyümölcsültetvények pedig több mint másfélszeresükre drágultak.

A termőföldek átlagosan 2 millió forint felett, 2,186 millió forint hektáronkénti áron cseréltek gazdát, míg az elmúlt évben ez az érték 1,969 millió forint volt – derül ki az Agrotax Kft. éves földpiaci elemzéséből. A legmagasabb átlagár továbbra is Közép-Magyarországon volt 2,8 millió hektárral, de 2 millió forint feletti átlagárak jellemezték az Alföldet, valamint Közép-Dunántúlt is. Észak-Magyarországon 1,683 millió forintos átlagár alakult ki, ezzel ebben a régióban volt legolcsóbb a termőföld. A tranzakciók több mint kétharmada szántó művelési ágú területet érintett, ezek 14 ezer hektár adásvételét jelentették. A második legnagyobb forgalma – mind nagyságban, mind tranzakciószámban – az erdőnek volt, és ezt követte a gyep-rét-legelő, majd a gyümölcsösök és szőlők

Több mint másfészeresére drágultak egy év alatt a szőlőültetvényekFotó: George Rose.„Nem volt meglepő, hogy a termőföldek átlagára tavaly átlépte a kétmillió forintos újabb lélektani határt, ugyanis a legkelendőbb művelési ág, a szántóföld hektáronkénti ára már 2021-ben átlépte ezt. Ugyanakkor szembeötlő, hogy a piaci forgalom visszaesett, amire magyarázat lehet az egyre szűkülő kínálat, a növekvő, relatív magas földárak, de az is, hogy a földforgalom részben áthelyeződött az osztatlan közös tulajdonú földek megosztására” – értékelte az adatokat Sáhó László, az Agrotax Kft. ügyvezetője.

A szántóföldek hektáronkénti átlagára elérte a 2,33 millió forintot, ami az előző évihez képest 11,1 százalékos növekedés. A legmagasabb átlagos árnövekedés az előző évhez képest ismét Közép-Magyarországon alakult ki, itt 15,9 százalékkal emelkedtek az árak, Észak-Magyarországon 14,5 százalékkal, míg a Nyugat-Dunántúlon volt a legkisebb drágulás, 6,9 százalékos.

A gyepterületek átlagosan 1,86 millió forintos hektáronkénti áron cseréltek gazdát, ami 9,45 százalékos növekedés az előző évi átlagértékhez képest, míg az erdők átlagosan 1,235 forintért keltek el, ami 10,6 százalékos drágulás az előző évihez képest.

Drasztikus volt a drágulás a gyümölcsöknél: a 3,965 millió forintos hektáronkénti átlagár 53 százalékos drágulás az előző évihez képest.

A Közép-Dunántúlon egyenesen az egekbe emelkedett az átlagár: a 8,573 millió forint értékeléséhez azonban hozzá kell tenni, hogy nagyon alacsony volt az éves forgalom, mindössze 11 piaci tranzakció adatai ismertek, míg 2021-ben 426 piaci tranzakció született, összesen 686 hektárnyi területre.

A szőlők országos hektáronkénti átlagárára 4,205 millió forint volt, ez pedig még a gyümölcsösökét is meghaladó, 68 százalékos drágulást jelent az előző évihez képest.

A legmagasabb átlagárakkal Közép-Magyarországon találkozhatunk, a 9,324 millió forint 7 tranzakció alapján alakult ki, a Közép-Dunántúlon mért 9,132 millió forint pedig 28 tranzakció eredménye. Ezeknél lényegesen olcsóbb, 2,519 millió forint volt egy hektár szőlő Észak-Magyarországon, a Dél-Alföldön pedig 2,963 millió forintos áron lehetett egy hektár szőlőt venni.

Emelkedett a bérleti dj is, bár mérsékeltebb ütemben: tavaly a szántókra kötött forint alapú éves, hektáronkénti haszonbérleti díj átlagos értéke 86 564 forint volt, ami 5,6 százalékkal volt magasabb, mint az előző évben.

Ezek is érdekelhetnek

Ajánlataink