Tovább folytatódott a gyorsulás 2022-ben a termőföldárak emelkedésében. A KSH adatai szerint ugyanis a mező- és erdőgazdasági területek ára átlagosan 12 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, míg 2020-ban 8,2, egy évvel később pedig 9,6 százalékos volt a drágulás. Az áremelkedés mértéke minden művelési ágban meghaladta az előző évit. A szántó átlagára 9,7 százalékkal emelkedett, és elérte a 2,1 millió forintot. A legnagyobb mértékben a gyümölcsösök drágultak, 22 százalékkal, míg az erdő átlagára 18, a gyepé 16, a szőlőé 15 százalékkal volt magasabb. A legdrágább művelési ágak, a szőlő és a gyümölcsös egy-egy hektárjáért 3-3 millió forintot kellett fizetni, de a gyep és az erdő hektáronkénti átlagára is meghaladta az egymillió forintot 2022-ben.
A forgalomra ugyanakkor rányomta a bélyegét a válság, hiszen 2022-ben az értékesített termőföldek területe 18 százalékkal csökkent az előző évhez képest. Így az ország mező- és erdőgazdasági hasznosítású területeinek csupán 0,9 százaléka, összesen 59 ezer hektár cserélt gazdát. Az összes értékesített terület legnagyobb hányadát (62 százalékát) szokásos módon a szántó tette ki, részesedése azonban évek óta csökken. Az erdő 21, a gyep 13, a szőlő és gyümölcsös 3,7 százalékos arányt képviselt a forgalomból. Szántóból 24, szőlőből és gyümölcsösből 38, gyepből 17 százalékkal kisebb, míg erdőből 21 százalékkal nagyobb területen volt tulajdonosváltás 2021-hez képest.
A legtöbb szántót Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében adták el (3700 hektárt), erdőből 1700 hektárral Szabolcs-Szatmár-Bereg, 1100-1100 hektár gyeppel Bács-Kiskun és Borsod-Abaúj-Zemplén, szőlőből 300 hektárral Bács-Kiskun, gyümölcsösből pedig 500 hektárral Szabolcs-Szatmár-Bereg a listavezető. A szőlőterületekről érdemes megjegyezni, hogy talán nem véletlenül ezeknek növekedett legkisebb mértékben az átlagára, hiszen a szakmabeliek már évek óta figyelmeztetnek, hogy a szőlő alacsony átvételi ára miatt sokan felhagyhatnak a szőlőműveléssel.
Az értékesített szántók átlagára 2022-ben Tolna, Békés és Hajdú-Bihar vármegyében volt a legmagasabb hektáronként 2,5–2,7 millió forintos árral, míg Nógrádban, Zalában és Hevesben a legalacsonyabb, itt 1,2–1,5 millió forint közötti árakat mértek. A föld minőségétől és egyéb tényezőktől függően nemcsak a vármegyék között, hanem a vármegyéken belül is nagyok az árkülönbségek. Az elemzésből az adatok feldolgozottságának alacsony foka miatt kimaradó Pest vármegyét figyelmen kívül hagyva a járási szántóátlagárak Hajdú-Bihar, Békés és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében szóródtak a leginkább, Zalában, Nógrádban és Somogyban a legkevésbé.
A bankok mást mértek
A NAV adatait feldolgozó OTP Jelzálogbank júliusi összefoglalója a korábbi évekénél szerényebb, 3,2 százalékos áremelkedésről számolt be, és arról, hogy a 2021. évi 1,932 millió forintról tavaly 1,994 millióra emelkedett az eladott termőföldek átlagos hektárára. Az OTP júniusban kiadott elemzése szerint a legnagyobb mértékben az erdő- és szántóterületek drágultak, mindkettő 7,3 százalékkal. A piacszűkülés ugyanakkor itt is hangsúlyos elem: a 2021-es 50,6 ezerről 2022-ben 40,8 ezerre, mintegy 19 százalékkal csökkent az adásvételek száma. Az MBH Jelzálogbank egy hónappal később kiadott termőföldpiaci értékelésében több mint 9 százalékos átlagos termőfölddrágulásról számolt be, ami a 2021-es 8,5 és a 2020-as 6,6 százalék után a KSH adataihoz hasonlóan gyorsulást mutat. Eszerint a szántók fajlagos ára 7,4 százalékkal emelkedett 2021-hez képest, a növekedés üteme meghaladta a 2019 és 2021 között mért 6-7 százalékot. Az MBH átlagosan 1,94 millió forintos hektáronkénti szántóátlagárról számolt be, míg 2021-ben még 1,81 millió forintról. E szerint az elemzés szerint a legtöbbet a gyümölcsösök hektárjáért kellett fizetni, átlagosan 2,21 millió forintot, míg a második legdrágábbnak a szőlők bizonyultak 2,05 millió forinttal.
A gyep átlagára átlagosan 1,1 millió forint volt tavaly, ami 16 százalékos drágulás 2021-hez képest. Közép-Magyarország nélkül a gyepátlagár 2022-ben a Közép-Dunántúlon volt a legmagasabb 1,4 millió forintos hektárárral, és Észak-Magyarországon volt a legalacsonyabb, ahol 898 ezer forint volt. Kiugró mértékben drágult a gyep Közép-Dunántúlon és Nyugat-Dunántúlon, 31, illetve 30 százalékos volt az áremelkedés.
A KSH mérése szerint kismértékben lassult a bérleti díjak emelkedése. Művelési áganként vizsgálva a bérelt területek aránya a szántónál a legmagasabb, 53 százalék, míg a gyepek 40, a szőlőültetvények 21 és a gyümölcsösök 22 százalékát használják bérlők. A szántók éves bérleti díja – az előző évi 13 százalékos növekedés után – tavaly átlagosan 12 százalékkal volt magasabb a 2021. évinél. Országosan egy hektár szántó átlagos éves bérleti díja 81,6 ezer forint volt, de a legdrágább vármegyékben (Hajdú-Biharban és Tolnában) elérte a hektáronkénti 100 ezer forintot, míg Nógrádban ez az érték 48,7 ezer forint volt.
Az EU-ban is emelkedő pályán az árak
Az Európai Unió tagállamaiban is általános a szántóár‐emelkedés, bár maguk az árak jócskán eltérnek az egyes tagállamokban. A termőföld árát ugyanis sok tényező befolyásolja, mint például a természeti adottságok és az éghajlat, a lokális termelési tényezők – vagyis a talajminőség, a csatornázás, a melioráció –, a nemzeti szabályozás, valamint a kereslet és a kínálat. A nemzeti szabályozásban különösen fontos elem, hogy van-e a külföldieknek tulajdonszerzési joguk. A rendelkezésre álló adatok szerint 2021 és 2022 között a legnagyobb mértékben Észtországban (31 százalékkal), Bulgáriában (22 százalékkal), Csehországban (22 százalékkal) és Szlovákiában (20 százalékkal) emelkedett a szántó ára. A tagállamok nagy részében 10 százaléknál kisebb mértékű volt a drágulás.
