Elkerülhetetlennek látja a borok átadási árának emelését a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT). A szakmaközi szervezet a koronavírus-járványt, valamint a háborús-inflációs környezetet is felidézve arra emlékeztet, hogy a kereslet visszaesésére a kereskedelmi láncok a beszállítói árak emelésének mérsékelt befogadásával reagáltak, miközben egyes hálózatok egyoldalúan növelték a fogyasztói árakat. Ennek következtében a borászat volt talán az egyetlen olyan mezőgazdasági ágazat, amelyik az elmúlt években alig tudta érvényesíteni a termelési költségek növekedését.
Utóbbiak az ágazat minden szereplőjét érintették, ráadásul idén a szokatlanul csapadékos, meleg időjárás miatt megszaporodott növényvédelmi munkák jelentősen gyarapították a szőlőtermelők ráfordításait. A HNT adatai szerint ezt a borszőlő felvásárlási árának emelkedése sem minden borvidéken tudta teljes mértékben kompenzálni, mivel a termés mennyisége a legtöbb borvidéken elmaradt az előző évek átlagától. A csökkenés helyenként akár a 30-35 százalékot is eléri.
A jelenlegi gazdasági körülmények között a szőlő- és bortermelés sok borvidéken nem gazdaságos, ami már rövid- vagy középtávon a borkészítés megszűnéséhez, illetve a szőlőterületek kivágásához vezethet
– mutatott rá Frittmann János, a HNT elnöke. Frittmann szerint a termelői költségek csökkentésére a jelenlegi helyzetben nincs lehetőség, így valamennyi költségnövekedést érvényesíteniük kell a kereskedelmi átadási árakban. Ez alól az új uniós hulladékgazdálkodási szabályokkal együtt járó költségek sem kivételek. Az EU körforgásos gazdaságra vonatkozó szigorú szabályrendszerének alkalmazása annak ellenére is a termelési költségek növekedését eredményezi, hogy a kormány a kiterjesztett gyártó felelősségi (EPR) rendszer bevezetése során általánydíjakon alapuló egyszerűsített bevallási rendszert vezetett be a korlátlanul újrahasznosítható üveg borospalackokra.
A 2024-ben induló kötelező visszaváltási rendszer (DRS) borászatokat érintő szabályai ügyében ugyanakkor az Energiaügyi Minisztériummal zajló szakmai egyeztetések mielőbbi folytatását, és a vonatkozó jogszabályok soron kívüli módosítását kéri a HNT. A szakmaközi szervezet kérését azzal indokolja, hogy a kereskedelmi láncokkal az ártárgyalások a hetekben megkezdődnek.
Az üveg borospalackokra vonatkozó DRS-díjak mértékét és az újragondolt termékregisztrációs és bevallási folyamatokat a borászok egyelőre nem ismerik, valós költségeiket pedig ezek nélkül nem tudják meghatározni. A HNT bízik abban a korábbi ígéretben, miszerint az új hulladékgazdálkodási szabályok (EPR és DRS) nem eredményezhetnek a korábbi környezetvédelmi termékdíjnál nagyobb költségeket a borászatok számára.
A szakmaközi szervezet a DRS-szabályozás ügyében a kormánnyal zajló folyamatos tárgyalások eredményeire tekintettel bizakodik abban, hogy a borászatokat közvetlenül terhelő DRS kiépítési és üzemeltetési költségeire nem határoznak meg az EPR-nél magasabb díjtételt – hangsúlyozta Frittmann János. Mivel a kereskedelmi ártárgyalások a hetekben megkezdődnek, az ágazat jövedelmezőségi viszonyainak pontos felmérése érdekében mielőbb szükséges megismerni a hulladékgazdálkodási szabályok módosításának részletszabályait – tette hozzá. Ha a borászatok a megnövekedett költségeiket nem tudják az áraikba beépíteni, akkor a következő szüretben várhatóan nem lesznek képesek emelni a felvásárlási áraikat.
A szőlőtermelés viszont még a borkészítésnél is alacsonyabb jövedelmezőséget mutat, elsősorban a nehezen művelhető területeken vagy a különleges termesztési igényű fajták esetén. Ezek eltűnése növelheti ugyan az ágazatban a gazdaságosságot, de valójában a magyar bortermelés sokszínűségének és egyediségének elvesztéséhez vezetne, és jelentősen csökkentené a magyar vidék turisztikai értékét – állítja a HNT elnöke.
