Lassacskán indul be a több mint 3 millió embert és a magyar termőföldvagyon közel felét érintő osztatlan közös területek megszüntetése, miközben tavaly, még az inflációs folyamatok ellenére is közel 10 százalékkal drágultak átlagosan a magyar termőföldek. A földnek még mindig megvan az aranyrúd funkciója – többek között erről számolt be az Agrotax Kft. csütörtökön tartott sajtótájékoztatóján. Az osztatlan területek felszámolásának lebonyolítása sokakat elriaszt, hisz a folyamatot nehezíti a bonyolult adminisztráció és a járulékos költségek. Tavaly ennek megfelelően nem változott jelentősen a termőföldpiaci tranzakciók száma, azonban megnőtt a kereslet a digitális termékek irányt. A piaci igényekre reagálva jött létre a már két hete elérhető Agrostat applikáció, amivel az örökösök, földet vásárlók vagy eladók azonnal naprakész termőföld átlagárhoz juthatnak.
Sok az akadály az osztatlan közös tulajdonok felszámolásakor
A vártnál jóval kevesebb eljárás indult el az osztatlan közös területek megszüntetése ügyében – számolt be az eseményen Sáhó Ákos, az Agrotax Kft. ügyvezetője, precíziós-gazdálkodási szakmérnök az elmúlt év piaci tapasztalatairól. A szabályozás lehetőséget ad arra, hogy szántók esetében 1 hektár alatti területnél bekebelezés, 1 hektár fölött viszont kimérés történjen. Kivételes esély ez azoknak is, akik most akarnak termőföldet vásárolni; rendeződhet ugyanis a tulajdoni hányadok sorsa, például olyan tulajdonosok esetében, akik nem voltak azonosíthatók az ingatlan-nyilvántartás alapján, vagy elhaláloztak, de örökösük nem volt, esetleg ismeretlen a lakcímük. Sahó Ákos így nyilatkozott:
Tavaly év elején hatalmas volt a várakozás az akkor induló osztatlan területek felszámolásának elindulása miatt. Azonban nem robbant be ez a folyamat, így a földpiaci környezet a pandémia második évében az előzőhöz hasonló volt, és maradt az elmúlt évtized folyamatos és 10 százalék körüli átlagos áremelkedése.
Az egyik akadályozó tényező, hogy a törvény szerint a tulajdonosi közösségnek egyetlen tagja indíthatja el a megosztást, és az ő felelőssége lesz, hogy a közösség minden tagját bevonva és minden előírásnak eleget téve a teljes adminisztratív folyamatot legfeljebb 90 nap alatt befejezze. Ebből következik, hogy a kezdeményező tulajdonosnak értenie kell a törvényi szabályozásokat és időt kell szánnia az összes, akár kétszáz tagból álló közösség tagjainak elérésére és az esetleges érdekellentéteket is kezelnie kell. Sáhó Ákos elmondta, hogy:
Az elmúlt hónapokban számos olyan tulajdonos keresett meg minket, aki élne a lehetőséggel, de egy tulajdonos számára megterhelőnek tartják a lebonyolítás feszített tempóját. Ez megerősíti azt a tapasztalatot, hogy az osztatlan közös tulajdonok sikeres és tömeges megszüntetéséhez szükséges felkészült, a hivatali és törvényi eljárásokban is jártas szakembereket bevonniuk a tulajdonosoknak.
Bár a folyamat ügyfélkapun keresztül zajlik, a nagyobb, esetleg kevésbé együttműködő osztatlan tulajdonosi körnél jelentős visszatartó erő lehet a 90 napos határidő. További nehézséget jelenthet az is, hogy sokan érzelmi alapon közelítik meg a közös földtulajdon rendezésének kérdését és olyanok is vannak, akiknek egyáltalán nem áll szándékukban változtatni a tulajdonosi szerkezeten. A megosztási folyamathoz kapcsolódó terhek tovább nehezítik az eljárást; ilyenek például a jogok áthelyezésének költségei, az ügyvédi munkadíj, az banki illetékek és a postázás költségei. Ráadásul,
Országos termőföldpiaci körkép, 2021
Közel 2 millió forint volt Magyarországon a termőföldek hektáronkénti piaci átlagára tavaly, ami az előző évihez képest 14 százalékos drágulást jelent. Észak-Magyarországot kivéve az ország valamennyi régiójában másfél millió felett alakultak a hektáronként átlagárak 2021-ben – mutatta be az Agrotax Iránytű eredményeit Dr. Kovács Norbert, közgazdász, a Széchenyi István Egyetem docense. A legmagasabb átlagárat Közép-Magyarországon (2,396 millió forint/ha) kellett megfizetni a vevőknek. Megyéink közül Hajdú-Biharban volt a legdrágább a termőföldek átlagára, a legkevesebbet (1,597 millió forint) Nógrád megyékben fizettek átlagosan egy hektár földért. Dr. Kovács Norbert szerint
A legjobban Közép-Magyarországon emelkedtek az árak 17,5 százalékkal, de a 10 százalékot meghaladta a Nyugat-Dunántúlon is. A szántóföldek átlagára 9,7 százalékkal nőtt az előző évihez. A gyepterületek 1,699 millió forintos hektáronkénti átlagáron keltek el, ami 18,3 százalékos emelkedés egy év alatt. Az erdők 14,2 százalékos drágulást mutatnak a 2020-as 977 ezer forintos hektáronkénti átlagárhoz képest; 2021-ben az átlagár meghaladta az egymillió forintot. Megyék közül a legmagasabb, másfél millió forintot meghaladó átlagár Békés megyében (1,552 millió forint/ha) volt.
Somogyban javában zajlik a cukorrépa betakarítása. Az áruval megpakolt kamionokat a somodori tábláról egymás után indították útnak a kaposvári cukorgyárba, 2021.10.18.
Fotó: Lang Róbert
Gyümölcsösért ezzel szemben átlagosan 2,590 millió forintot kellett fizetni, ami 8,5 százalékos drágulás egy év alatt. A legdrágábban, közel 3 millió forintért hektáronként a Dél-Dunántúlon keltek el a gyümölcsösök, míg legolcsóbban Észak-Magyarországon, 1,906 millió forintért. A tavalyi évben a szőlők országos hektáronkénti átlagára közel két és fél millió forint volt, hasonlóan a gyümölcsösökhöz, itt is a Dél-Dunántúlon alakult ki a legmagasabb átlagár (3,625 millió forint/ha), míg Észak-Magyarországon a legalacsonyabb (1,812 millió forint/ha).
A legdrágábban Tolna megyében (96 054 forint/ha/év) szerződtek a bérlők, de 90 ezer forint felett fizettek Hajdú-Bihar, Bács-Kiskun, Szabolcs-Szatmár-Bereg, valamint Békés megyékben is – tette hozzá Dr. Kovács Norbert.
Most induló digitális termőföldpiaci szolgáltatás
Két hete már lekérhetjük egy applikáció segítségével, hogy adott területi egységben mi a termőföldek átlagára. A termőföldek tekintetében ugyanis nagy a szórás; a szántóföldek árai például párszáz ezerről 4-4,5 millió forintig is terjedhetnek.
A különböző közigazgatási egységek (település, járás, megye, régió) területi statisztikai átlagárát bemutató Agrostat nevű applikációt a pandémia erősítette digitális megoldások iránti igény keltette életre. Egyedülálló módon a naponta frissülő országos gördülő adatbázisból állítja elő az adott körzetre éppen jellemző statisztikai átlagárat. Ez nem helyrajzi számra szól, tehát értékbecslésre nem használható, de naprakész, gyors adathozzáférést kínál.