Az április 16-i állapotot bemutató jelentés szerint a tavaszi vetésű gabonafélék tervezett vetésterülete 1 millió 102 ezer hektár, közel 10 ezer hektárral több, mint az egy évvel korábban bevetett terület. Ebből a kukorica tervezett vetésterülete 989 ezer hektár, 6,5 ezer hektárral több a tavalyinál, a tavaszi árpa 28,8 ezer hektárnyi területe 4,8 ezer hektárral több a 2019. évinél.
A zab vetésterülete várhatóan 22,4 ezer hektár lesz az idén, a tavalyinál 1,7 ezer hektárral több. A tavaszi búza előirányzott vetésterülete 2,1 ezer hektárral több a 2019. évinél, 7,6 ezer hektárt tesz ki, a hibrid kukoricáé 2,1 ezer hektárral 26,1 ezer hektárra csökkent. A szemes cirok vetését az egy évvel korábbihoz képest 2 ezer hektárral kisebb területen, 22,6 ezer hektáron tervezik az idén – írták.
A jelentések szerint a silókukorica vetésterülete meghaladhatja a 62 ezer hektárt a tavalyi közel 60 ezer hektár után. Tavaszi takarmányborsót 5,9 ezer hektáron, a tavalyinál 2 ezer hektárral nagyobb területen terveznek vetni. A szójavetés tervezett területe pedig közel 2,8 százalékkal kevesebb, idén 57,7 ezer hektár. A lucernatelepítés a tavalyi 57 ezer hektárral szemben 53,7 ezer hektár körül alakul.
A napraforgó vetésterülete 48,9 ezer hektárral nőhet, 610,7 ezer hektárra, míg a cukorrépa területe 12,9 ezer hektár, az előző évi végleges vetésterülethez képest ezer hektárral kevesebb. A burgonya 2020-ban tervezett vetésterülete 9,6 ezer hektár körül alakul.
A zöldségfélék vetésterülete a jelentések szerint egy százalékkal kevesebb a tavalyinál, 56 ezer tonnát tehet ki. 2019-hez képest nagyobb területen terveznek csemegekukorica, vöröshagyma, paradicsom, zöldbab és karfioltermeléssel foglalkozni, ugyanakkor a zöldborsó tervezett területe 2,4 százalékkal, a zöldpaprikáé 2,3 százalékkal és a görögdinnyéé 16,2 százalékkal kisebb az egy évvel korábban bevetettnél. (MTI)
Több mint 2 millió hektáron vethetnek az idén tavaszi vetésű növényeket
Németország ismét Európa vezetői katonai ereje lehet: félelmetes hadsereg építésébe kezdett A stratégia válasz a megváltozott európai biztonsági architektúrára.
Ez gyors volt, Ukrajna máris megállapodott Magyarországgal: vége Orbán Viktor utolsó büntetésének, Zelenszkij dörzsölheti a tenyerét – kinyiltak a csapok Ukrajna újraindította az üzemanyagimportot Magyarországról és Szlovákiból – jelentette piaci kommentárokra alapozva az ukrán média. Ahogy arról a Világgazdaság korábban beszámolt a két visegrádi ország még februárban függesztette fel az Ukrajnába irányuló üzemanyagexportot, miután Zelenszkij ukrán elnök nem állította helyre a Barátság kőolajvezetéken keresztül zajló olajszállítást.
Vallott az OTP: valóságos vagyont ajándékozott Csányi Sándornak és Csányi Péternek – ehhez képest a Molé csak aprópénz volt Az OTP csúcsvezetői a közelgő osztalékfizetés miatt kétszeresen is jól járnak a részvényjuttatással.
Európát csapkodják a brutális hullámok, hamarosan dőlnek a dominók: százezrek válhatnak munkanélkülivé az energiaválság miatt már az idén Az iráni háború közvetett gazdasági hatásai csökkenő fogyasztást és magas munkanélküliséget generálnak.
Észak-Korea degeszre keresi magát az ukrajnai háborún Deviza és energia fegyverekért és katonákért.
Richter: az erős forint ádáz ellenfél, a Botoxot is lenyomó csúcsgyógyszer hajtóerő lehetett év elején A forint év eleji ralija visszafoghatta a döntően exportőr magyar gyógyszervállalat első negyedéves teljesítményét.