Az április 16-i állapotot bemutató jelentés szerint a tavaszi vetésű gabonafélék tervezett vetésterülete 1 millió 102 ezer hektár, közel 10 ezer hektárral több, mint az egy évvel korábban bevetett terület. Ebből a kukorica tervezett vetésterülete 989 ezer hektár, 6,5 ezer hektárral több a tavalyinál, a tavaszi árpa 28,8 ezer hektárnyi területe 4,8 ezer hektárral több a 2019. évinél.
A zab vetésterülete várhatóan 22,4 ezer hektár lesz az idén, a tavalyinál 1,7 ezer hektárral több. A tavaszi búza előirányzott vetésterülete 2,1 ezer hektárral több a 2019. évinél, 7,6 ezer hektárt tesz ki, a hibrid kukoricáé 2,1 ezer hektárral 26,1 ezer hektárra csökkent. A szemes cirok vetését az egy évvel korábbihoz képest 2 ezer hektárral kisebb területen, 22,6 ezer hektáron tervezik az idén – írták.
A jelentések szerint a silókukorica vetésterülete meghaladhatja a 62 ezer hektárt a tavalyi közel 60 ezer hektár után. Tavaszi takarmányborsót 5,9 ezer hektáron, a tavalyinál 2 ezer hektárral nagyobb területen terveznek vetni. A szójavetés tervezett területe pedig közel 2,8 százalékkal kevesebb, idén 57,7 ezer hektár. A lucernatelepítés a tavalyi 57 ezer hektárral szemben 53,7 ezer hektár körül alakul.
A napraforgó vetésterülete 48,9 ezer hektárral nőhet, 610,7 ezer hektárra, míg a cukorrépa területe 12,9 ezer hektár, az előző évi végleges vetésterülethez képest ezer hektárral kevesebb. A burgonya 2020-ban tervezett vetésterülete 9,6 ezer hektár körül alakul.
A zöldségfélék vetésterülete a jelentések szerint egy százalékkal kevesebb a tavalyinál, 56 ezer tonnát tehet ki. 2019-hez képest nagyobb területen terveznek csemegekukorica, vöröshagyma, paradicsom, zöldbab és karfioltermeléssel foglalkozni, ugyanakkor a zöldborsó tervezett területe 2,4 százalékkal, a zöldpaprikáé 2,3 százalékkal és a görögdinnyéé 16,2 százalékkal kisebb az egy évvel korábban bevetettnél. (MTI)
Több mint 2 millió hektáron vethetnek az idén tavaszi vetésű növényeket
Nagyon kínos hibára bukkantak a Tisza párt választási programjában: Magyar Péterék összekeverték a számokat – belezavarodtak a gazdasági adatokba a szakértőik A Tisza Párt programja extrém drágulást mutat.
Valami történik Budapest legendás épületével: nagyon titkolják, de napokon belül megkezdődhet a bontás és az építkezés – megszólalt a tervező Kezdetét veszi az egykori budapesti Tőzsdepalota átépítése. A Gránit Alapkezelő tulajdonában álló ingatlan teljes körű, történelmi értékeit megőrző felújítása a Zoboki Építésziroda tervei alapján indul.
Máris itt a fordulat a szegedi BYD-gyárnál: sokkal többről lehet szó, mint eddig gondoltuk – a kínaiak óriási döntést hozhatnak Magyarországról A BYD szegedi gyára jelentősen bővülhet. A vállalat a magas uniós importvámok miatt erősen érdekelt a helyi termelés növelésében.
Indul Németország legnehezebb autópálya-építése, ezt egész Európa érezni fogja: két alagút és két híd egy nyolc kilométeres szakaszon – videón az A8-Albaufstieg Új alagutak, új hidak, rövidebb útvonal: alapjaiban változik meg az A8-as Alb-emelkedője.
Putyin most nagyon ideges: átállt Amerikához az orosz befolyás alatt álló ország – máris atomot és katonai drónokat vett Washingtontól Örményország és az Egyesült Államok polgári atomenergia-együttműködési megállapodást írt alá Jerevánban, amelynek keretében Washington mintegy 9 milliárd dollár értékben szállít majd kis moduláris reaktorokat.
Európa katonai szégyent vallott, nem lesz szupervadászgépe: egymásnak esett a két uniós nagyhatalom – „Az FCAS halott, csak senki nem meri kimondani” Az FCAS-programot 2017-ben indította el Franciaország és Németország, később Spanyolország is csatlakozott. A cél, hogy 2040-re leváltsák a Rafale és a Eurofighter Typhoon vadászgépeket, de a projekt késlekedik.