Tovább nőtt a szántóterület

Fotó: Laczkó Izabella / Dunaújvárosi Hírlap
Egy év alatt 32 ezer hektárral nőtt Magyarországon a szántóterület – derül ki a KSH összesítéséből. Hároméves összevetésben pedig még nagyobb lett a gabonafélék aránya a vetésszerkezetben.

Június 1-jén 5,081 millió hektár volt az ország mezőgazdasági területe, ennek 82 százaléka szántóként hasznosult, míg a gyepek aránya 15, a szőlőké és gyümölcsösökké pedig együtt közel 3 százalék volt. Fólia és üvegház alatt mintegy kétezer hektáron folyt növénytermesztés – közölte éves összefoglalójában a Központi Statisztikai Hivatal. Továbbra is jellemző, hogy a vetésszerkezetben a gabonafélék és az olajos magvú növények a meghatározók

A mezőgazdasági terület nagysága 32 ezer hektárral lett nagyobb az egy évvel korábbinál, amit a KSH a kiöregedett szőlők és a nem művelt konyhakertek kivonásával, valamint a felhagyott vagy éppen feltört gyepterületekkel magyaráz – idézte a jelentést a vg.hu.

Nem változott a korábbi évekhez képest, hogy a június 1-jei adatfelvételkor az ország földterületének 45 százalékát művelték szántóként.

A szántók közel 46 százaléka az idén aszállyal leginkább sújtott alföldi megyékben található.

Az elmúlt három évben a szántó vetésszerkezetében a gabonafélék aránya nőtt, az ipari, a takarmánynövényeké és a zöldségféléké kismértékben csökkent. Legnagyobb arányban a be nem vetett szántónál tapasztalható területcsökkenés, míg üvegházban és fólia alatt az előző évihez hasonló nagyságú területen folyt növénytermesztés.

A szántóterület legnagyobb részén gabonaféléket termesztenek: az idén a vetésterületük közel 2,5 millió hektár volt, a legnagyobb kiterjedésű a kukoricáé (983 ezer hektár) és az őszi búzáé (947 ezer). Ebben az évben két legfontosabb szántóföldi növényünket a teljes szabadföldi szántóterület több mint 46 százalékán termesztették. A kukorica vetésterülete Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (107 ezer hektár), míg a búzáé Békésben (102 ezer) a legnagyobb. A 2022-es aszály ezeket a megyéket is rendkívüli mértékben sújtotta. Az elmúlt három évben folyamatosan nőtt az ipari növények jelentősége, 2022-ben a szántóterület közel negyedén, 1,005 millió hektáron foglalkoztak a termesztésükkel. Az olajos magvú növények közül a repce termesztése az idén visszaszorult: 209 ezer hektáros területe 52 ezerrel kisebb volt az egy esztendővel korábbinál. A repcetermesztés szempontjából legjelentősebbnek számító Vas megyében a vetésterület nagysága egy év alatt az országosnál kisebb mértékben csökkent.

Legfontosabb olajos növényünket, a napraforgót az idén az egy évvel korábbinál 5,8 százalékkal több, mintegy 700 ezer hektáron termesztették, az aszály miatt azonban a napraforgótermés katasztrofálisnak ígérkezik.

A száraz hüvelyesek vetésterülete (10,4 ezer hektár) az utóbbi években nem változott.

A gyökérnövények közül a burgonyának és a cukorrépának egy évtizede csökken a szántóföldi vetésterülete.

Burgonyát az idén 6,5, a cukorrépát 9,9 ezer hektáron, az előző évinél több mint 3 ezer hektárral kisebb területen termesztettek.

A takarmánynövények a szántóföldi vetésterület közel 8 százalékát borítják, termesztésük a nagyobb állatállománnyal büszkélkedő Hajdú-Bihar és Bács-Kiskun megyében a legjellemzőbb. E két megyében található legjelentősebb takarmánynövényünk, a lucerna vetésterületének közel negyede, 50,4 ezer hektár. Míg silókukoricát (57,7 ezer hektár) és vörösherét (2,8 ezer) az előző évinél kisebb területen termesztettek, addig a lucerna (224 ezer) elterjedésének köszönhetően a takarmánynövények kiterjedése – a hároméves trenddel szemben – kismértékben, 2,5 százalékkal nőtt 2021-hez képest.

Aszály mindenütt

Az elmúlt egy évben is rendkívül aszályos volt az időjárás Magyarországon: 2021 júniusa és 2022 júniusa között az Alföldön a szokásos csapadékmennyiségnek alig a fele esett. A csapadékhiány az Alföld középső és tiszántúli részein volt a legjelentősebb, ahol a búza és a kukorica termesztése a meghatározó. A gyümölcsösök fejlődését az aszály mellett a tavaszi és a húsvét utáni fagyok az elmúlt évhez hasonlóan az idén is gátolták. A szőlőültetvényekben a tavaszi fagyos napok, illetve a csapadékhiány kisebb károkat okozott, ugyanakkor az elhúzódó száraz időjárás és a hőséghullámok kedvezőtlenül befolyásolhatják nemcsak a szüretelendő mennyiséget, de a minőséget is.