Magyarországon tavaly 180 hektáron termelték málnát, az éves termés 460–540 tonna között alakult az elmúlt években – írta az Eurostat adataira hivatkozva az Agrárközgazdasági Intézet (AKI). Ez újabb 30 hektáros csökkenés az uniós adatszolgáltató szerint, ugyanis 2022-ben még 210 hektárról számolt be az Eurostat. A hazai statisztika ettől némileg eltér, és még rosszabb képet mutat: a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet szerint 2022-ben csak 101 hektáros volt a hazai málnatermő terület. A drámai visszaesést még jobban érzékelteti, ha kicsit visszamegyünk az időben: az 1980-as években ugyanis még közel hétezer hektáron termeltek málnát Magyarországon, évi 25-30 ezer tonna mennyiségben, ez pedig az ezredfordulóra mintegy 1500 hektárra és 10-15 ezer tonnára esett.
A málnatermesztés nagy kézimunkaigényű, így a jelenleg a mezőgazdaságban általánosnak mondható munkaerőhiány komoly problémát jelent. A szakértők szerint a gazdaságos termesztés alapfeltétele a megfelelő termőhely. A málna a hűvösebb, kiegyenlítettebb klímát igényli, az egyenletes vízellátást és a fagymentes környezetet. A málnának megfelelő termőhelyi adottságok ma Magyarországon főként a nógrádi, a vas-zalai, a somogyi és az észak-magyarországi régiókban vannak meg. Ezeken felül nagyon fontos, hogy
Friss málnából így értelemszerűen importra szorul Magyarország. Az elsősorban Spanyolországból érkező gyümölcs behozatala a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint tavaly 13 százalékkal, 340,5 tonnára csökkent, miközben az export elhanyagolható mennyiségű. Az idei év első öt hónapjában a friss málna beszállítása 116 százalékkal 322,5 tonnára nőtt az előző év azonos időszakához képest.
A KSH adatai alapján a fagyasztott málna behozatala 14 százalékkal 1,48 ezer tonnára, a kivitele 12 százalékkal 544,3 tonnára esett 2023-ban az előző évihez képest. Az idei év első öt hónapjában a fagyasztott málna importja 6 százalékkal 710,7 tonnára, a kivitele 43 százalékkal 146,4 tonnára csökkent az előző év hasonló időszakához képest.
Ahogyan Magyarországra is Spanyolország szállítja a legtöbb málnát, az Európai Unió belső piacán is a spanyolok a legnagyobb frissmálna-exportőrök. Az ország legnagyobb málnatermelő régiójában, Huelvában ugyanakkor idén a málnatermés 15 százalékkal volt kisebb, mint az előző szezonban. Spanyolország pedig 7 százalékkal kevesebb, 27 ezer tonna málnát értékesített az EU belső piacán az idei év első öt hónapjában az előző év azonos periódusához viszonyítva.
