A magyar zöldségtermelőknek is nagy lehetőség az energiaválság

Forrás: Getty Images
Törökország növelte az Európába irányuló paradicsomexportját, ennek egyik oka, hogy az unióban az energiaválság miatt sok üvegház leállította a téli termelést. Magyarország – ahol Törökországhoz hasonlóan szintén termálvízzel fűtik az üvegházakat – szintén profitálhat ebből a helyzetből.

„Hollandiában leállították a gázzal fűtött üvegházakban a termelést, mert jobban megéri nekik eladni a gázt, mint fűtésre használni” – vázolta az alaphelyzetet a VG-nek Nagypéter Sándor, az ötszáz szentesi termelőt tömörítő DélKerTÉSZ elnöke. Ezt és Törökország zöldség-, azon belül is főként paradicsompiaci expanzióját illusztrálja a Hort Daily, amely Fatih Kördemircit, a Kurt Group of Companies munkatársát idézi. Kördemirci elmondja, hogy mivel az EU-nak először a polgárok lakóházainak fűtését kell megoldania, senki sem fog gázt felhasználni a paradicsom- vagy paprikatermelő üvegházak felfűtésére. Szerinte ezért is növekszik a paradicsom exportja Törökországból Európába. Törökországban geotermikus vízzel fűtik az üvegházakat, ami sokkal olcsóbb, mint a gáz – magyarázta. A Kurt öt hektárom folytat üvegházi termelést, de a következő három évben az a céljuk, hogy ezt újabb öt hektárral növeljék, rá két évre pedig már a 15 hektáros területet célozták meg. A gázfűtésnél jóval olcsóbb termálvizes melegítés miatt magától értetődő, hogy

a törökországi üvegházakból kikerülő termékek is olcsóbbak, így versenyképesebbek lesznek a piacon.

A klimatikus viszonyok más előnyöket is rejtegetnek a török termelők számára, például azt is, hogy nem kell mesterséges világítást használniuk.

Mivel a paradicsomot exportpiacra szánják, meg kell felelnie az uniós előírásoknak. Kördemirci szerint nem minden török ​​termelő képes erre. „Csúcstechnológiás üvegházunkkal egyszerűbb maradék nélkül paradicsomot termelni. Antalyában azonban a termelők kemény időjárási körülmények között gazdálkodnak, ezért sok kártevővel küzdenek, és nem tudnak mást tenni, mint permetezni a növényeket” – mondta, hozzátéve, hogy nem minden termelő tudja, hogy az EU megengedi a növények permetezését, és hogy általános tudáshiány van azzal kapcsolatban, hogy milyen termékeket használhatnak, és hány napot kell várniuk a permetezés után.

Az embargóval is nyertek a törökök

A török paradicsom idei piaci szerepléséről az első hírek a háborútól sújtott Ukrajnából érkeztek még októberben, ahová akkor a belföldinél 25 százalékkal olcsóbb paradicsom érkezett, és letörte az árakat. Elemzők már akkor felvetették, hogy az ukrán piacon ez csupán átmeneti jelenség lesz, mert a török paradicsom iránt hamarosan más, jobban fizető, elsősorban európai piacokon is meg fog nőni a kereslet.

A török paradicsomtermelők külpiaci térnyerése Nagypéter Sándor szerint nem is a mostani energiaválsággal kezdődött, hanem az orosz embargóval, amikor a Krím elfoglalása miatti szankcióként az EU-ból nem szállítottak Oroszországba például zöldséget és gyümölcsöt sem. Ekkor a török zöldségek számára jelentős piac keletkezett, ami évek múltán szűnt meg, amikor Oroszország kiemelkedő erőforrásokat mozgósítva hatalmas üvegházakat épített, és gyakorlatilag elérte az önellátottságot. A DélKerTÉSZ elnöke arra is emlékeztetett, hogy ez átalakította az európai zöldség-gyümölcs kereskedelmet, hiszen

a hollandok a beragadt – eredetileg Oroszországban piacot találó – árut, főként a paradicsomot a kelet-európai tagállamokban helyezték el.

A téli hónapokban egyébként a török exportőrök eddig is kihasználták, hogy enyhébb éghajlati körülmények között termelnek, és a tőlük származó áru – ahogyan a marokkói és a tunéziai is – ebben az időszakban megjelent a hazai áruházak polcain is. Télen a hazai kínálat szűkösebb, a kiskereskedelmi láncoknak pedig fontos, hogy mindig tudjanak paradicsomot és paprikát kínálni a vevőknek. Nagypéter Sándor ehhez hozzátette, hogy szerencsére a magyarországi áruházláncok abban tudatosak, hogy ha van elég magyar áru, akkor azt veszik meg.

Törökországnak a például a kevésbé széles fajtaszortiment is előnyt jelent a paradicsomtermesztésben – mondta a DélKerTÉSZ elnöke. Ennek azért van jelentősége, mert az európai gazdálkodók életét sok helyen megkeserítő jordán vírus ellen a rezisztens fajták nyújtják a megoldást. Ezekből pedig a törökök által termesztett konvencionális fajtákkal van kínálat, amivel a vetőmaggyártók el is látták őket.

Itthon is növelhető a termálvízzel fűtött termőfelület

Az említett termálvizes fűtés a jelenlegi időszakban valóban nagy előny a török termelőknek, a geotermikus energia üvegházi felhasználására Magyarországnak is nagyon jók az adottságai. Törökországnak a termelés méretében és a klimatikus adottságokban van versenyelőnye, de a szállítási távolságok miatt a közép-európai régióban és még Németországban is meghatározók lehetnek a magyar termelők, ha Magyarország kihasználja a geotermikus energia adta lehetőségeket – mondta Nagypéter Sándor, hozzátéve, hogy olyanok lehetnénk a piacon, mint a lengyelek az almánál.

Körülbelül 300 hektáron van üvegházi felület, 98-99 százaléka termálvízzel fűtött. A fűtött fóliasátrakkal együtt pedig körülbelül 1000 hektáron folyik termálvízre alapozott zöldségtermelés. Ebben van még jókora növekedési potenciál, piaci alapon is, hiszen például a kaliforniai paprikában Európában óriási lehetőségek vannak – mondta.

Ezek alapján Nagypéter Sándor szerint

reálisan akár 50-100 hektárral is növekedhetne a következő években a geotermikus energiával fűtött üvegházi felület.

(Beleértve azt, hogy a most működő üvegházak ötöde korszerűtlen, amelyeket jó lenne lecserélni.) Az új közös agrárpolitika ehhez kiemelkedő támogatást ad – a termelői szervezeteken keresztül akár 70-75 százalékos támogatási intenzitást is el lehet érni, de néhány feltétel még kellene ahhoz, hogy reális legyen az ilyen mértékű felületnövelés. Egyrészt megfelelő kamatkörnyezetet kell teremteni az önerő biztosításához, és megnyugtató jogszabályi környezetet is kell teremteni, ami hosszú távon biztosítja a termálvíz mezőgazdasági célú hasznosításának lehetőségét.