Mintegy háromszáz solymári családnak ad elégtételt a kommunizmus alatt elszenvedett sérelmekért az egykori Rozmaring Mezőgazdasági Termelőszövetkezet működési területén kárpótlásra váró személyek helyzetének rendezéséről szóló törvény, amelyet 141 támogató szavazattal fogadott el a parlament. Az 1970-es években létrejött Rozmaring szövetkezet tulajdonosai az országban egyedüliként nem részesültek földosztásban kárpótlásként. A folyamatot telekspekulációk hátráltatták, valamint az, hogy a főváros környéki területen az állami földterületek jelentős része tájvédelmi körzet, ami nem osztható ki. Az elfogadott jogszabály lehetőséget ad arra, hogy a folyamat még jövőre befejeződhessen. Az érintettek eldönthetik, hogy földet vagy pénzbeli kárpótlást szeretnének, de a jogszabály azt is lehetővé teszi, hogy a kárpótlási jegyeket megfelelő értéken vegyék figyelembe. Az eljárások kérelemre indulhatnak, az érintetteknek jövőre három hónapjuk lesz a kezdeményezésre. A megszerzett földterület hasznosítása öt évig nem változtatható meg és nem idegeníthető el.

Elfogadták az agrárgazdaságok átadásáról szóló törvényt

A generációváltást hivatott segíteni a mezőgazdaságban az agrárgazdaságok átadásáról szóló törvény, amelyet 138 igen szavazattal, egy nem ellenében és egy tartózkodás mellett szavazott meg az Országgyűlés a kormány javaslatára. Ezen gazdaságok átadását nehezíti, hogy rendezni kell a beszállítói, termékértékesítési, vállalkozási szerződésekben a különböző támogatásokhoz kapcsolódó kötelezettségek átvállalását, a jogutódlást és a hatósági engedélyek módosítását, ami tucatnyi átruházási szerződés megkötését teszi szükségessé.

A jogszabály egyik célja ezért az adminisztrációs terhek könnyítése egy gazdaságátadási szerződés által, amely a gazdaságot átadó és az átvevő konszenzusán alapul. Mindez a föld tulajdonjogának, használatának megszerzése, a hatósági engedélyek módosítása, a szerződések átruházása és a pályázatok, támogatások átadása-átvállalása kérdésköre minél gyorsabb rendezését célozza.

Az a gazdálkodó, aki mindezeket a feltételeket nem vállalja, de szeretne felhagyni a gazdálkodással, továbbra is eladhatja a gazdaságát. A gazdaságátadási szerződésnek négy típusa lehet: adásvételi, ajándékozási, tartási és járadéki szerződés. A felek mind a négy típust kiegészíthetik a földek használatával, vagyis megállapodhatnak abban, hogy az eredeti tulajdonos a földeket megtartja, így az számára is bevételt biztosít. A gazdaságátadónak vállalnia kell, hogy nem kezd új gazdálkodó tevékenységbe. A sikeres generációváltás érdekében azonban a törvény lehetőséget ad arra, hogy az eredeti gazdálkodó a nála legalább tíz évvel fiatalabb átvevővel legfeljebb öt évig együttműködhessen a tudás átadása érdekében.

Főszabályként a gazdaság tulajdonjoga az együttműködés végén száll át a gazdaságátvevőre, aki eddig az időpontig teljesíti a feltételeket vagy fizeti meg a teljes vételárat. A gazdaságátvevő a gazdaságátadási szerződéssel minden, a gazdasághoz kapcsolódó polgári jogi kötelemben a gazdaságátadó helyébe lép. A jogszabály 2023. január 1-jén lép hatályba.

Tizenhét jogszabály változik az agrártárgyú törvénycsomagban

Tizenhét jogszabály apróbb korrekcióját tartalmazza az agrártárgyú törvények módosítása, amelyet 138 támogató szavazat és két tartózkodás mellett fogadott el az Országgyűlés. A jövőben speciális adózási szabályok segítik azokat a gazdálkodó egyéni vállalkozókat, akik nem szüntetik meg tevékenységüket, csupán a jövőben őstermelői keretek között folytatják azt.

A megváltozott közigazgatási környezethez igazodva változnak a vadgazdálkodás szabályai. A vadászkamarai törvény a jövőben lehetőséget ad az elektronikus ügyintézés bevezetésére, a kamara egységes tagnyilvántartó rendszerének megújítására, hogy a mintegy 67 ezer magyar hivatásos és sportvadász adatigényeit ki tudja elégíteni. Az erdőtörvény úgy változik, hogy például az erdőtelepítés után járó uniós támogatást akkor se kelljen visszafizetni, ha azt valaki megszűnő megbízási szerződés alapján végezte el.

A Nemzeti Földalapról szóló törvénybe bekerülnek a Tokaji életpálya nevű programhoz szükséges földjuttatás szabályai. A program célja a fiatalok elvándorlásának megállítása a borvidékről. A népegészségügyi termékadóról szóló törvény módosítása mindössze egy technikai pontosítást tartalmaz, míg az agrárkamarai törvénybe tagnyilvántartással kapcsolatos változtatás kerül. A halgazdálkodási törvényben a gazdálkodási jog átadását pontosították.

A földforgalmi törvény részben az új ingatlan-nyilvántartási törvény miatt változik, míg a jövedéki adóról szóló jogszabály módosítását az új bortörvény hatálybalépése indokolja. A szociális hozzájárulási adóról szóló jogszabály módosítása szintén az őstermelői szabályokhoz kapcsolódik, az öntözéses gazdálkodásról szóló módosítását pedig gyakorlati tapasztalatok indokolják.

Ugyancsak változik a részaránykiadási eljárásokat lezáró jogszabály, az osztatlan közös tulajdon felszámolását célzó törvény és a családi gazdaságokról szóló jogszabály.

Kedden szavaztak arról a törvényjavaslatról is, amely a több föld egybefoglalt vételáron történő adásvételének szabályait is módosítja. Ami nem változik: ha több földet egybefoglalt vételáron értékesítenek, azt az elővásárlásra jogosult csak teljes egészében fogadhatja el. A törvényjavaslat alapján egybefoglalt vételár alkalmazására akkor kerülhet sor, ha a földek egymással szomszédosak vagy ha a bejegyzett földhasználója az eladó vagy legalább 3 éve a vevő, további feltétel pedig, hogy a földek azonos vagy szomszédos járás területén legyenek