Miközben a világpiacot a folyamatos termelésnövekedés és a gyengébb fogyasztás jellemzi, az állategészségügyi helyzet javul. A kedvező irányba változó termelési költségek miatt többlettermelésbe fordul a világ, ez pedig túlkínálatot jelent. A sertéshús fogyasztása a folyamatos inflációs ellenszél ellenére változatlan marad mindaddig amíg a fogyasztók nem profitálnak az alacsonyabb sertéstermelési költségekből. Erre leginkább 2024-ben számítunk. Jövőre mintegy 2 százalékkal élénkülhet emiatt a sertéshús világpiac. E mögött Brazília további térnyerése fog meghúzódni, főként ez EU és az USA rovására.
Az EU-ban az első félévben 3 százalékkal csökkent a sertésállomány, a sertésvágás pedig 8,5 százalékkal esett vissza éves szinten. Ezzel párhuzamosan az első hét hónapban 19 százalékkal kevesebb sertéshús került az EU-n kívüli piacokra. Így zsugorodik az export aránya is. Ezek a trendek jövőre is folytatódni fognak. Az EU-ban a szigorodó szabályok látványosan elbizonytalanították a szektor szereplőit. Visszafogták a beruházásokat, kevesebb a befektetés.
Így érkezünk el Németországba, ahol a minap fogadtak el egy olyan programot, amelynek keretében támogatást adnak azoknak az állattartóknak, akik felhagynak az állattenyésztéssel, és áttérnek innovatív emberi táplálkozási célú fehérjék előállítására. A jövő évtől 47 millió eurós keretből ösztönöznek például a rovarfehérjék gyártására. Az SPD parlamenti képviselőcsoportja szerint a „Hof Esélyprogram” olyan cégeket hivatott támogatni, amelyek az állattenyésztésről az emberi táplálkozásra szánt innovatív fehérjék előállítására és feldolgozására szeretnének áttérni. Ez magában foglalja a fehérjenövények, például a borsó feldolgozását, a rovarok tenyésztését, de a zabitalok előállítását is.
Mindez egy olyan helyzetben, amikor a német sertéstartóknak hamarosan döntéseket kell hozni telepeik átalakításáról: 2029 februárig van ugyanis idejük arra, hogy az előírásoknak megfeleljenek. Ezek az előírások az állatok nagyobb mozgási lehetőségéről, életteréről szólnak. Csoportos kocatartást kell kialakítaniuk. A szinte azonnali kényszert az jelenti, hogy az ezzel kapcsolatos terveiket mér jövőre be kell adniuk.
Németországban 2023 első hat hónapjában 21,6 millió sertést vágtak le, ami 9,2 százalékos, azaz 2,2 milliós csökkenést jelent. A sertéshústermelés 2,1 millió tonnával 9,4 százalékkal, 213 ezer tonnával volt alacsonyabb, mint 2022 első felében. Ez összhangban van az ország sertésállományának csökkenésével. A 2017 óta tartó jelentős visszaesés ellenére továbbra is a sertéshústermelés teszi ki a teljes hústermelés legnagyobb részét – közölte a Német Szövetségi Statisztikai Hivatal. A sertéshús a teljes hústermelés 62 százalékát tette ki, ezt követi a baromfihús (23,3 százalék) és a marhahús (14,5 százalék).
Szerző: Fórián Zoltán vezető agrárszakértő, Erste Agrár Kompetencia Központ
Cikk felhasználási feltételek:
Amennyiben a Felhasználó a saját weboldalára, közösségi oldalára tartalmat kíván átvenni a honlapról, azt kizárólag oly módon teheti meg, hogy a cikk címét és tartalmának rövid összefoglalóját (leadet) a képi elemek nélkül, változatlan tartalommal és hiánytalanul átveszi a Honlapról, és a forrást megjelölve a cikk teljes tartalmára mutató hiperhivatkozást (közvetlen linket) helyez el a címben vagy a lead alá. A felhasználási feltételekről itt olvashat.
