Nem szabadulunk a madárinfluenzától

Fotó: Bencsik Ádám / Békés Megyei Hírlap
A jelek szerint korántsem vagyunk a hazai madárinfluenza-járvány végén, idén már négy kitörést jegyzett fel a hatóság. A kór egész Európában pusztít, a termeléscsökkenést pedig ukrán és brazil importtal pótolják. 

A múlt héten Békés vármegye madárinfluenzától addig még mentes területén, Battonyán jelent meg a magas patogenitású madárinfluenza-vírus. A mintegy kétezer mulard kacsát tartó gazdaságban az állatok vágóhídra szállítása előtt levett mintákból igazolta a H5N1-vírus jelenlétét a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma, miközben az érintett madarak nem mutattak betegségre utaló tüneteket. A védő- és megfigyelési körzeteket ebben az esetben is kijelölték, Bács-Kiskun, valamint Csongrád-Csanád vármegye mentes területein pedig továbbra is érvényben maradtak a korábban bevezetett korlátozások, valamint a kötelező tamponvizsgálatok. Emellett az ország teljes területén kötelező a tamponvizsgálat a víziszárnyasok technológiai mozgatását megelőzően – írja a Világgazdaság.

Tavaly november 4-e és december 31-e között egyébként 89 kitörést jegyzett fel a Nébih, ezek zömét Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád vármegyében, de találtak fertőzött állományt Hajdú-Biharban és Békésben is. Idén az állategészségügyi hatóság újabb négy kitörésről számolt be: a már említett battonyai mellett a hajdú-bihari Nádudvaron egy jelentős tenyészpulyka-állomány lett a vírus áldozata, míg a Bács-Kiskun vármegyei Császártöltésen egy hízópulyka-állományt kellett felszámolni. A múlt héten a Nébih a Noé Állatotthonban tartott madaraknál szintén igazolta a betegséget, ami az állategészségügyi hatóság szerint újra csak bizonyítja a vadmadarak vírushordozó szerepének jelentőségét, valamint a járványvédelmi intézkedések folyamatos fenntartásának szükségességét.

A baromfitartók reményei és az állategészségügyi hatóság tervei szerint január második felében már feloldanak bizonyos körzeteket – feltéve, ha nem lesznek az adott területet érintő új kitörések. Számukra létkérdés, hogy mielőbb újra tudjanak indulni a telepítésekkel és a termeléssel.

Elsődleges kárként azoknak az állatoknak az értékével kell számolnunk, amelyek elhullanak, illetve – és főként – leölik őket, megakadályozandó a járvány továbbterjedését. A nagyságrendet érzékelteti, hogy az állatérték 3 millió állat elpusztítása esetén – ami körülbelül a tavaly tavaszi járványnak megfelelő mennyiség – mintegy 13-15 milliárd forint, azonban

a szakértők számításai szerint az ágazatot érintő összes kár ennek a duplája.

A közvetett károk közé tartozik például az, hogy az adott területen jó esetben is csak az utolsó fertőzött állomány leölése és a helyének a fertőtlenítése után leghamarabb 30 nappal lehet újra betelepíteni az ólakat. De kárt okoz például az is, hogy alapanyag híján a vágóüzemek is állnak, vagy csökkentett kapacitással dolgoznak.

Az európai helyzet is meglehetősen súlyos: a Nébih által közölt információk szerint szeptember 1-je óta összesen 543 baromfitartó gazdaságban, 215, fogságban tartott madarakat tartó intézményben és 1410 vadmadárban mutatták ki a szakemberek a magas patogenitású madárinfluenza vírusát. A járvány 28 európai országot érint, és súlyos termeléscsökkenéssel jár. A várakozások szerint a kór idén egész évben jelen lesz a kontinensen.

Ez pedig felpörgette az importot, különösen Ukrajnából és Brazíliából.

Miután az Európai Parlament fél éve – azzal az indokkal, hogy Oroszország háborúja miatt Ukrajna nehezen tud kereskedni a világ többi részével – egy évre felfüggesztette az ukrán árukra kivetett uniós importvámokat, a csirkehús és a tojás is akadálytalanul ömlik be az unióba. A hazai termeléscsökkenésről pontos adatok még nincsenek, de az Agrárközgazdasági Intézet legutóbbi adataiból az derül ki, hogy a mérték nem elhanyagolható: a tavalyi 49. hétre az egész csirke feldolgozott mennyisége az előző év ugyanazon hetének 91,7, a csirkemellfiléé a 84,7, a csontos csirkemellé pedig az egy évvel korábbi 76,3 százalékára csökkent.