Kínában kisebb-nagyobb megtorpanásokkal, de folyamatban van a sertésállomány visszaállítása az afrikai sertéspestis (ASP) előtti termelési szintre, mindezt azonban a korábbiaknál modernebb, hatékonyabb és nagyobb járványvédelmi biztonságot jelentő, sokszor több emeletes (!) állattartó telepek létrehozásával igyekeznek elérni. A termeléskiesés ellensúlyozására hús- és azon belül is sertéshúsimportjuk az elmúlt években mind mennyiségben, mind értékében rekordokat döntögetett. Az óriási kereslet miatt nem csak Kínában, de egy ideig az egész világon példátlanul megemelkedett a sertés ára, még az olyan országokban is, amelyek – például az ASP-érintettség miatt – nem tudtak szállítani erre a jól fizető piacra, így Magyarországon is.

A sertéshús és hústermék exportértékesítés lehetőségei az elmúlt másfél évben – miután az ázsiai piacot az ASP hazai vadállományban történő jelenléte miatt már 2018-ban elvesztettük – tovább szűkültek, különösen miután ősszel Németországban (az EU tavalyi évig legjelentősebb sertéshúsexportőr országában) is megjelent a vaddisznóállományban. A vágósertések ára (hasított kilogrammra vetítve) 2020 év elején még meghaladta a 2 eurót, a koronavírus járvány során meredeken esett, először a sokéves átlagnak megfelelő 1,6 eurós szintre, majd a német vágóüzemek működési problémái következtében nyár közepén 1,47 Euró körüli szintre. Ez az ár több hónapos „ártartás” után, a németországi ASP bejelentés hatására további 20 eurocenttel csökkent.

Kettős szorításban

Az ár 2021 tavaszán tudott visszatérni a „szokásos” 1,6 euró körüli szintre. A Kínába irányuló export nyár végi csökkenésével a „bennragadó” sertéshús ismételten nagy nyomás alá helyezte az EU piacát, a német és a hazai árszint ismét 1,2-1,25 körüli eurószintre csökkent.

Ez a helyzet tavasszal még nem volt látható, ugyanakkor még rövidtávon sem tartható fenn.

Fotó: Fehér Gábor / Fejér Megyei Hírlap

Ha az összefüggéseket – például az ASP miatti világkereskedelmi változásokat, az annak következtében soha nem látott magasságokat elérő európai exportaktivitást és az annak ingadozásai miatt változó – magasságokat és mélységeket megérő, tervezhetetlen felvásárlási árakat, a világszerte (várhatóan tartósan) magas gabona és más inputárakat – is figyelembe vesszük, akkor nem túlzás azt állítani, hogy világszintű problémáról beszélhetünk, melynek következtében a hazai hústermelés több mint harmadát adó magyar sertéstartóknak és az Európai Unió ágazati szereplőinek soha nem látott nehézségekkel kell szembenézniük.

Brüsszeli elutasítás

Az európai sertéságazatot magas és tovább növekvő inputárak és szinte példátlanul alacsony felvásárlási árak határozzák meg és bár a probléma a teljes európai ágazatot érinti, az Európai Bizottság elutasította, hogy azonnali piaci védőintézkedésekre tegyen javaslatot. A segítségnyújtásra a mezőgazdasági válságokra képzett tartalék is alkalmas lenne, ezért a sertéságazat problémáinak kezelése érdekében Magyarország több másik tagállammal együtt kezdeményezte ennek a válságalapnak a felhasználását, amiből gyorssegélyt lehetne nyújtani az ágazat szereplőinek, azonban a Bizottság ennek megnyitására sem tett javaslatot. Brüsszel arra fókuszál, hogy az EU összes sertéshúsexportja hogyan teljesített eddig az idei évben és hogy az jelenleg is magas. Mivel lazán szabályozott, piaci ágazatról van szó, nemzeti szinten korlátozottak az engedélyezett beavatkozási lehetőségek.

Ennél hamarabb csak rendkívüli esemény esetén, például ha az USA-ban vagy Brazíliában is kitörne az ASP és az EU így újra növelni tudná harmadik országokba irányuló exportját.

Az Európai Bizottság 2021 nyarán publikált rövid távú előrevetítésében felfelé korrigálta az idén várható sertéshús-kibocsátás, valamint a sertéshúsexport és -import volumenét a korábban közzétett adatokhoz képest, amelyre a 2020. decemberi állatállomány, azon belül is a hízósertések létszámának bővülése adhat alapot. Az unió sertéshústermelése csaknem 2 százalékkal, sertéshúsexportja 5 százalékkal emelkedhet az idén a 2020. évihez viszonyítva és a fő célpiac továbbra is Kína maradhat. A sertéshús-behozatal, valamint a fogyasztás 1 százalékkal nőhet ugyanekkor.

Az EU sertéshús önellátásának mértéke jelenleg jóval meghaladja a 100 százalékot, (körülbelül 120 százalék) ezért belső piaci viszonyai erősen függenek a harmadik országokba történő exportjától, amelyet pedig a több országban (különösen Németországban) is jelenlévő ASP, valamint Kína csökkenő behozatali volumene és csökkenő árai is hátráltatnak. Az exportpiacokon nem értékesíthető sertéshúsok pedig a belső piacot terhelik, különösen a nagy üzletből kieső Németország termékei. Azt is látnunk kell ebben, hogy most isszuk meg a levét annak, hogy több európai ország is mindent feltett az exporttal elérhető extra jövedelemre.

Önköltség alatt

Tekintettel arra, hogy az ASP miatt 70 százalékban importra szoruló Románia felől folyamatos kereslet van a magyar sertésre, valamint arra, hogy a hamarosan befejeződő PRRS mentesítés miatt a hazai élőállatmennyiség is alacsonyabb a jelen időszakban, a hazai szabadpiaci felvásárlási árak az elmúlt hónapokban néhány centtel (a korábban mértékadó) ZMP ár felett tudtak maradni, de így is jóval az önköltségi szint alatt vannak.

Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) adatai szerint a hazai termelésből származó vágósertés termelői ára a 48. héten 359,17 Ft/kg (E kategória, élősúly) volt és ez az ár semmiképp sem elegendő az önköltség (mely a jelenlegi takarmányárakat is figyelembevéve átlagban 450 Ft/kg felett van) fedezésére, a jelenlegi takarmányárakat tekintve pedig különösen nem. Jelenleg a leghatékonyabb hazai sertéstartók is önköltség alatt kénytelenek értékesíteni.

A várható tendencia – nemcsak a takarmányalapanyagok ára, de az energiaár, a munkabér, a szállítási költségek tekintetében is – további növekedést mutat. Magyarország jelenleg is nettó importőr sertéshús tekintetében, ha tovább zsugorodik az ágazat, akkor teljesen ki leszünk szolgáltatva az importnak, amelynek hatásait, következményeit más ágazatok esetében már tapasztaltuk.

Az állattartói oldalon növekvő likviditási gondok és a jövőt illető bizonytalanság tapasztalható a piac és a kereslet-kínálat egyensúlytalanságai, az önköltség alatti értékesítési ár, az előreláthatóan is tartósan magas takarmányárak, a vaddisznóállományban továbbra is jelenlévő ASP, továbbá az extrém módon megemelkedett építési és beruházási költségek és az emiatt „elértéktelenedő” beruházási támogatások miatt.

Támogatások itthonról

A szakmai szervezetek – a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Sertéstenyésztők- és Sertéstartók Szövetsége – több fórumon és formában is jelezték az AM vezetése felé, hogy az ágazat segítségre szorul és konkrét intézkedésekre is javaslatokat tettek. A szakigazgatás pedig kéréseiket figyelembevéve láthatóan törekszik a rendelkezésre álló eszközökkel támogatni a sertéstartókat.

Ilyen például, hogy megemelték az idei állatjóléti támogatások keretét és előre hozták a kifizetéseket is: a sertéságazat támogatására a sertéshízó és tenyészkoca állatjóléti intézkedésekre 2021-ben eredetileg 16,8 milliárd forint állt rendelkezésre. Első körben az AM a sertéshízó állatjóléti támogatás keretösszegét 1,2 milliárd forinttal, újabb döntéssel pedig további 2 milliárd forinttaltal emelte. (hogy ne legyen szükség visszaosztásra). Ezen felül – a tavalyi évtől eltérően – a 2021/2022. támogatási év II. negyedévi kérelmei esetében – az átmeneti támogatás keretében működő állatjóléti támogatás 800 millió forint értékben még az idén kifizetésre kerül. A tenyészkoca állatjóléti támogatás esetében a tárca a 2021. támogatási év III. negyedévi kérelmeinek tárgyévi kifizetésének megkezdését is tervezi. Mindezek következtében idén rekordösszegű, 20,8 milliárd forint állatjóléti támogatás segíti az ágazatot.

A sertéságazat megsegítése érdekében egy új hitelkonstrukció kidolgozása is megkezdődött. Az Agrár Széchenyi Kártya Folyószámlahitelhez és az MFB Agrár Forgóeszköz Hitelprogram 2020-hoz kapcsolódóan kiemelt, 100 százalékos kamat-, kezességi díj-, és költségtámogatás nyújtását tervezi a szakigazgatás, kifejezetten a sertéságazat részére. A kiemelt támogatással az Agrár Széchenyi Kártya Folyószámlahitel esetében a KKV minősítésnek megfelelő vállalkozások maximum 200 millió forint összegű, 3 éves lejáratú, míg az MFB Agrár Forgóeszköz Hitelprogram 2020 esetében a nagyvállalatok és a KKV-k maximum 150 millió forint összegű, 6 éves futamidejű, azokon belül 3 éves türelmi idejű kamat és költségmentes forgóeszköz hitelhez juthatnak. A kedvezményes hitelösszeg a termelő sertésállományával lehet majd arányos mértékű.

Az érdekképviseletek szigorított ellenőrzést szorgalmaznak az EU belső piacáról Magyarországra érkező hízó alapanyag, hús és hústermékek esetében és további intézkedésekről is folynak tárgyalások.

A fogyasztókon a világ szeme

A fogyasztói kereslet marketingeszközökkel történő ösztönzése segítséget jelenthet, ez szintén elindult néhány hete. Ez különösen jókor, hiszen a sertéshúskereslet szempontjából fontos év végi csúcsidőszak épp csak elindult. Az ünnepekkel járó keresletemelkedés egyébként kismértékben máris érezteti hatását, hiszen többek között Németországban, Franciaországban és Olaszországban kismértékben máris emelkedett a felvásárlási ár és Spanyolországban is megállt a nyár közepe óta tartó árcsökkenés.

Sokan teszik fel a kérdést, hogy eltűnhet-e a magyar sertés a boltokból? Ha sokan hagynak fel a tevékenységgel az ágazatban, akkor részben el, de ezt aligha vennék észre azok a fogyasztók, akiket vásárláskor eddig sem a hús származása vagy minősége érdekelt, hanem költségközpontú döntést hoztak, megvásárolva nyugati konkurenseink dömping áron ideáramló – egyes kiskereskedelmi láncok által szívesen fogadott – az EU-n kívüli értékesítésből visszamaradt feleslegeit.

Enyhítheti a helyzetet és az ágazat alapvető érdeke ezért a hazai húsfeldolgozói szektor piaci helyzetének megerősítése is, melynek érdekében a belföldi kiskereskedelmi láncokkal folyamatos az egyeztetés.

Kijelenthető, hogy mind hazánkban, mind a többi uniós országokban további intézkedésekre és komoly változtatásokra lesz szükség, hogy ez az ágazat a jövőben is sikeres legyen és sokaknak biztosíthasson stabil megélhetést.

Fontos azt is tisztán látnunk, hogy a problémák egy része (például a hatékonysági és finanszírozási problémák, telepi járványügyi hiányosságok, hosszútávú kapcsolatok hiánya) nem idén kezdődtek, de a mostani helyzet rávilágított és felnagyította a sertéságazat minden hibáját.

Sokan ragaszkodnak a sertéstartáshoz, olyanok is, akik nem produkálnak kiemelkedő eredményeket. Nemcsak mert „belenőttek” vagy egyszerűbb lenne sertést tartani, mint más állatot, hanem– ezt ritkán mondjuk ki és talán kevesen is értik – mert „Sertést tartani, sertésekkel foglalkozni jó!” Most ez kevés lesz a folytatáshoz.

A jelenlegi helyzetből valódi kiút csak azoknak van (lesz), akik túl tudják élni az előttünk álló fél-egy évet (mert jelenleg 2022 sem ígérkezik sétagaloppnak) és tudnak/mernek fejlődni, előrelépni.

Új stratégia kell

A jövő attól függ, tudjuk-e a jelenleginél jobban és szervezettebben csinálni a sertéstartást? Képesek leszünk-e nagyobb biztonságot, járványvédelmet, telepi higiéniát, magasabb szakmaiságot letenni az asztalra? Tudunk-e hatékonyabban takarmányozni vagy magasabb bevételek érdekében megkülönböztethető minőséget előállítani? Szorosabbra tudjuk-e fűzni a partnerkapcsolatainkat vagy tovább ringatjuk magunkat abban, hogy egyedül biztosabb?

A túléléshez most (újra!) stratégiát kell felállítanunk. Ágazati szinten is és a cégek, cégcsoportok szintjén is. Dönteni kell: költséghatékonyságban vagy megkülönböztetett minőség előállításában kell úgy szintet lépni, hogy magasabb inputárak mellett is jövedelmező legyen a tevékenység. Ha sem egyik, sem másik nem teremthető meg, félő, hogy a továbbiakban is csak az életben maradásért folytatott küzdelem megy tovább.

Azt gondolom, hogy a karácsonyi ünnepek körüli időszak alkalmas arra, hogy sertéstartóként – de a hazai sertéstartók lététől szorosan függő hazai feldolgozókként is – átgondoljuk, hogy a megváltozott környezetben és az előttünk álló feladatok ismeretében milyen lépeseket teszünk a folytatásért és kik lesznek ebben a társaink.

„Orrával előre túrja a szerencsét” – ezért az újévi menü kötelező fogása a malac. Őszintén remélem, hogy jövőre az ideinél „jobbak akarunk lenni Fortunánál” és 2022-ben a most borús kilátások ellenére is pozitív fordulat következik be a sertéstartásban és sertéshúsfogyasztásban egyaránt.

Szerző: Dúl Udó, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakértője