A Mezőgazdasági és Halászati Tanács november 15-i ülésén újabb tagállamok csatlakoztak a korábbiakhoz, így már Belgium, Németország, Franciaország, Lengyelország, Írország, Szlovákia, Csehország, Románia, Bulgária, Litvánia, Lettország, Észtország, Horvátország, Luxemburg, Görögország, Finnország, Ciprus, Ausztria és Magyarország is rendkívüli uniós piaci válságkezelési intézkedések bevezetését kérte az Európai Bizottságtól a sertéságazatban kialakult krízishelyzet kezelésére – tudatta az Agrárminisztérium. A Bizottság elutasította a tagállamok kérését és jelezte, hogy a már eddig is alkalmazott támogatási formák elegendő lehetőséget biztosítanak a sertéstartóknak a válsághelyzet átvészelésére.

Nagy István az ülés után tarthatatlannak nevezte a kialakult helyzetet és értetlenségét fejezte ki a Bizottság hozzáállása miatt, hiszen a Közös Agrárpolitika szabályrendszere lehetőséget biztosít rendkívüli piaci intézkedések bevezetésére, ahogyan az az orosz embargó vagy a 2015-ös tejválság esetében is történt.

Nagy István leszögezte, hogy a rendkívüli piaci intézkedések bevezetésére kizárólag a Bizottság jogosult.

Az agrárminiszter emlékeztetett, hogy a magyar kormány az elmúlt időszakban minden rendelkezésre álló lehetséges eszközzel támogatta az állattartókat és azon belül a sertéstartókat is. Az idei állatjóléti támogatások keretét 4 milliárd forinttal megemelte, támogatott hitelt nyújt a sertéstartóknak, és az Európában elsőként elindított mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszer is elérhető már a sertéstartók számára is. Emellett szigorított ellenőrzésnek vetik alá az EU belső piacáról Magyarországra érkező hízó-alapanyagot, a minőségi hazai állomány állategészségügyi szintjének és versenyképességének megőrzése, javítása érdekében. A miniszter szerint azonban olyan fokú válsághelyzetbe került az ágazat, amit nemzeti tagállami lehetőségekkel már nem lehet kezelni.