Tavaly decemberben az Európai Unióban a sertésállomány 141,566 millió darab volt. Ez az egy évvel korábbihoz képest jelentős, 4,321 millió darabos csökkenést jelent, jelezve az uniós sertéságazat válságos helyzetét, amit főként az afrikai sertéspestis (ASP) és a Covid-19, valamint az elmúlt hónapok drasztikus takarmány- és energiaköltség-növekedése okoz – derül ki az Európai Bizottság a sertéspiac helyzetét bemutató jelentéséből.
Az európai házisertéslétszám összességében mért 3 százalékos csökkenését meghaladó a kocalétszám visszaesése: a Bizottsági jelentés szerint az anyakocáké 4,4, a tenyészkocáké pedig 3,6 százalékos.
Érdekes ugyanakkor, hogy 2021 decemberéhez képest az 50-és 80, illetve a 80 és 110 kilogramm közötti sertések száma a kocákénál is nagyobb arányban – 4,7, illetve 6,2 – százalékkal esett vissza. Szakértők szerint ez alaposabb elemzést igényelne, de legvalószínűbb a bázishatás. A statisztikák szerint ugyanis az árak már 2020 második félévében elkezdtek csökkenni. Ez a már beállított hízók létszámát nem nagyon befolyásolta, viszont a malacokét valószínűleg igen. Vagyis már akkor elkezdett csökkeni a malacok száma, így ott a bázis már alacsonyabb szinten volt 2020 végén, mint a hízóknál, ahol a létszámcsökkenés csak ezt követően indult el.
A bizottsági helyzetkép szerint a magyarországi házisertés-állomány 2021 decemberében 2,726 milliós volt, ami 4,4 százalékkal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál. A jelentősebb sertéstartó tagállamoknál – Spanyolországot kivéve – szintén csökkent a hizlalt sertések száma, Németországban és Lengyelországban például jóval a magyarországinál nagyobb mértékben, 9,4, illetve 12,7 százalékkal.
A magyarországi visszaesés is számottevő, ám hogy alatta marad az uniós sertéslétszám-rangsorban második németeknél és hatodik lengyeleknél tapasztalt csökkenésnek, szakértők szerint annak is köszönhető, hogy az uniós válságtámogatásért másokkal együtt hiába lobbizó magyar kormány extra juttatásokat adott a sertéstartóknak. Az agrártárca legutóbb 4 milliárd forint összegű rendkívüli támogatást hirdetett meg a kocatartók számára. Ez az előzetes kalkulációk szerint kocánként 20 ezer forintot jelentene, de ha valóban ez lesz az egyedenkénti támogatási plafon, akkor nem használják ki teljesen a keretet, mivel decemberben 156,9 ezer anyakocát számolt a KSH, és az EB anyagában is ez a – 157 ezerre kerekített – adat szerepel. A sertéságazat támogatása tavaly is prioritás volt, amit jelez, hogy 2021-ben eredetileg 16,8 milliárd forint állatjóléti támogatási keretet a tárca 4,7 milliárd forinttal megemelte, idén 21,5 milliárd forintot biztosít erre a célra, valamint támogatást hirdetett hatékonyságnövelő beruházásokra az állattartó telepeken, és 100 százalékos kamattámogatást biztosított a hitelekhez, ezek mellett pedig a hazai sertéshús fogyasztását ösztönző kampányokat is finanszírozott.
Időközben a sertés felvásárlási ára ugyan elindult felfelé, a Bizottság a jelentésében 22-27,9 százalékos uniós szintű havi áremelkedésről ír, de például a magyar árakat meghatározó német jegyzés február 10-e és március 16-a között több mint 54 százalékkal emelkedett. Ez a szakértők szerint önmagában nem oldja meg a sertéstartók helyzetét, részben az elmúlt időszakban elszenvedett veszteségek, és amiatt sem, hogy egy ilyen hektikus piacon lehetetlen a tervezés, az magasba szökő élősertésárak pedig most a feldolgozókat hozták nehéz helyzetbe.
