Miközben a teljes baromfitermelés és -felvásárlás növekedett az elmúlt húsz évben, azon belül a pulykáé jelentősen visszaesett: a 2002-es 127,35 ezer tonnáról 2022-re 80,92 ezer tonnára – érzékeltette a pulykaágazat visszaszorulását Horváth Lajos, a Magyar Pulykaszövetség elnöke, a szakmai szervezet konferenciáján. Ezzel a pulyka részesesdése a baromfivágásokból 27,11-ről 12,68 százalékra esett. Csökkent a pulykatartók száma és az általuk használt ólterület is: utóbb 2021-ben még 1,758 millió négyzetméter volt, az idén április adatok szerint pedig már csak 1,276 millió négyzetméter. Ezek után nem meglepő, hogy a felvásárolt pulyka mennyisége is lejtőn van, a 2021-es 6,528 millió az előrejelzések szerint
idén már csak 5,1 millió lesz. Ennél több, körülbelül 7-7,5 millió az itthon elállított éves pulykamennyiség, de jelentős az élőpulyka-export, főként a lengyelországi vágóhidakra.
A takarmányárak augusztus–szeptember környékétől kezdtek csökkenni a magyar piacon, de a felvásárlási árak esésének üteme intenzívebb volt annál, mint ami a tápárak mérséklődésének üteméből következne. Az elmúlt évben ugyanakkor gyakorlatilag lineárisan követték a termelői árak a takarmánydrágulást a belpiacon, sőt, az exportra kerülő pulykák esetében azt meg is haladták. A 2021-es 405–410 forintos kilónkénti élőpulykaárak 2022-ben 740 forintra emelkedtek, míg a külföldi vágóhidakra került pulykáknál ez az ár – a forint árfolyamától függően – megközelítette, sőt, elérte a 800 forintot is. Idén fordult a kocka: mostanra a takarmányárak csökkenése belföldön 610-620 forint körüli árakat eredményezett, míg az exportár 40-50 forinttal ezalatt maradt – számszerűsítette az elmondottakat. Az energiaárak is mérséklődtek, ami csupán azt jelenti, hogy a korábbi tízszeres helyett már „csak” háromszor drágábbak, mint az árrobbanás előtt, míg a munkabérköltséget folyamatosan emelniük kell. Ennek ellenére az utóbbi hetekben azt figyelték meg, hogy az export nem csökkent, sőt, enyhén emelkedésnek indult.ó
A baromfiágazaton belüli arányeltolódásokról Horváth elmondta: a brojler lett a világ népkonyhája, nincs „vallásos betegsége”, vagyis nem tiltott egyik vallás követői számára sem, a csirke rövid termelési ciklusú, így gyorsan pörög, míg a pulyka inkább prémium termék. Viszont utóbbi szintén rendkívül perspektivikus táplálék lehet, nem csupán az alacsony koleszterintartalma és zsírszázaléka miatt, hanem azért is, mert 20 hét alatt eléri a születési súlyának 400-450-szereesét, ami kuriózum a haszonállatok között.
Ezen tulajdonságai ellenére
A baromfi- és a juhvágások száma emelkedett, sertésből és szarvasmarhából ugyanakkor az egy évvel korábbinál kevesebb került a vágóhidakra az idei első fél évben.
A cél tehát a fogyasztás növelése, amit a marketingen és a termékfejlesztésen kívül a pulykatartás és a feldolgozás versenyképeségének növelésével lehetne elérni. Nagy hiányossága a pulykavágóhidaknak, hogy a darabolást még mindig nem tudják géppel jól megoldani, míg a csirkénél ez már működik. A konferencián az is kiderült, hogy a pulyka bizonyos tulajdonságokra – például a takarmányhasznosítási képességre – történő szelektálása jóval később kezdődött, mint a csirkénél, így ebben van lehetőség a javulásra, ami egyben az ágazat zöld elvásároknak való megfelelését is segíti.
Mivel a pulykahús nagy része szállodákban, éttermekben, illetve a közétkeztetésben fogy, a Covid rendkívül érzékenyen érintette az ágazatot, ahogyan természetesen a madárinfluenza is nagy károkat okozott. Most már mindenki odafigyel a járványvédelemre, ezt az óvatosságot pedig muszáj fenntartani – mondta előadásában Richard Hutchinson, az Aviagen Group marketing és értékesítési igazgatója. Amerikában, ahol a húsfogyasztás amúgy is nagyon magas, hálaadáskor 40 millió pulykát esznek meg egy nap alatt – ami a teljes idei magyar termelés nyolcszorosa – ezen felül pedig karácsonykor ugrik meg a pulykahús-fogyasztás, egyébként pedig feldolgozott formában fogyasztják, meglehetősen gyakran.
Ausztriában nagyon szigorú az állatjóléti szabályozás: a tartást például azzal korlátozzák, hogy egy négyzetméteren csak 40 kiló pulykát lehet előállítani, ami jóval kevesebb, mint például Németországban, ahol 52, illetve 58 kiló ez a határérték – ismertette az osztrák körülményeket Wolfgang Miko, Ausztria egyetlen pulykakeltetőjének tulajdonosa. „Ez olyan, mintha összekötött cipőfűzővel futnának maratont, esélytelenek vagyunk a hatékonysági versenyben” – fogalmazta meg. A higiéniai, járványvédelmi szempontok miatt olyan részletekre is oda kell figyelnünk mint az alkalmazottak zuhanyzása – nekem például az is feladatom, hogy erre megtanítsam a dolgozókat – mondta.
amioből a pulykánál eddig talán kevesebb csapódott le, de a napos korban végzett csőrkurtításról komoly vita várható. Miko szerint, ha ezt betiltanák, az nem az állatjólét fejlődéséhez vezetne, ugyanis csőrkurtítás nélkül a pulykák nagyon ritka egyedsűrűség esetén is komoly sebeket ejtenek egymáson.
