A Világbank szerint a gazdag országoknak csökkenteniük kell az állattenyésztési ágazatnak felajánlott pénzügyi támogatást, hogy segítsenek csökkenteni a vörös húsok és tejtermékek fogyasztása által okozott környezeti szennyezést – állítja a Világbank a Bloomberg cikke szerint .
A Bloomberg szeirnt, a Világban azt állítja, hogy a környezetvédelmi és egészségügyi költségeknek az intenzív szén-dioxid-kibocsátással járó állati eredetű élelmiszerek áraiba történő beépítése a fogyasztói kereslet csökkenéséhez vezetne ezen termékek iránt. Emellett a támogatásokat az állattenyésztési ágazatból olyan alacsonyabb károsanyag-kibocsátású ágazatokba irányítanákk át, mint a baromfitenyésztés, a gyümölcs- és zöldségtermesztés – derül ki a Világbank élelmiszerszektor éghajlati lábnyomának csökkentéséről szóló jelentéséből.
Nem azt mondjuk, hogy csökkenteni kellene a mezőgazdaság állami támogatását. Azt mondjuk, hogy hatékonyabb módon kellene használni, ami valóban hozzájárul az egészségesebb étrendhez és egy egészségesebb bolygóhoz
– közölte Bill Sutton, a jelentés szerzője a Világban kiadványát össszefoglaló közlemény szerint.
A jelentés szerint, az élelmiszerrendszerek felelősek a globális üvegházhatású gázok kibocsátásának csaknem egyharmadáért. Az állattenyésztés az üvegházhatású gázok kibocsátásának egyik fő forrása, és a magas jövedelmű országok a legnagyobb fogyasztók közé tartoznak. Ha nem sikerül megoldani az élelmiszerek éghajlatra gyakorolt hatását, a bolygó nem éri el éghajlati céljait – figyelmeztet a Világbank kissé megtévesztően, mert a az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) által vezetett új tanulmányból konkrétan az derül ki, hogy mikor az élelmiszerrendeszekről besézlünk, akkor az élelmiszer-ipar, logisztika és kereskedelemről van szó. Az élelmiszer-ellátási lánc ugyanis e jelentés szerint már számos országban megelőzi a gazdálkodást és a földhasználatot, mint az agrár-élelmiszerrendszerből származó üvegházhatású gázok (ÜHG) legnagyobb kibocsátója. Ennek oka az élelmiszer-feldolgozás, a csomagolás, a szállítás, a kiskereskedelem, a hulladékártalmatlanítás, a műtrágyagyártás és a háztartási fogyasztás által vezérelt gyors növekedés – derül ki az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) által vezetett új tanulmányból.
Az agráriumot képviselők rámutattak már korábban is, hogy az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adatai szerint az Európai Unióban az üvegházhatású gázok kibocsátásának mindössze 9,6 százaléka köthető a mezőgazdasághoz, az állattenyésztéshez pedig csak alig 6 százalék. Eközben az egyéb, agráriumon kívüli szektorokból származó kibocsátás meghaladja a teljes emisszió 90 százalékát.
A Világbanki jelentés készítői szerint az éves beruházásokat 18-szorosára, akár 260 milliárd dollárra kell növelni, hogy 2030-ra felére csökkenjen az agrár-élelmiszer-ágazat kibocsátása, és segítsük a bolygót elérni a kitűzött célt, azaz 2050-re nulla kibocsátást elérni, vagyis szerintük az eredmény haszna messze meghaladja a költségeket.
Évente nagyjából 46 milliárd köbméter gázt lőnek ki a légkörbe világszerte az olaj és gázvállalatok, biztonsági szempontból vagy épp azért mert ez egyszerűbb, mint kezdeni vele valamit az olajtermelés során.
A Világbank szakértői becslése szerint az állati eredetű élelmiszerek árába beszámítva az összes költséget az alacsonyabb károsanyag-kibocsátású lehetőségek versenyképesebbé válnának, a húsalapú termékeké pedig 20-60 százalékkal többe kerülne.
Szabadon elérhető kalkulátorral számolható ki a gazdaságok karbonlábnyoma
