Nemrégen jártam egyik ügyfelünk tojástelepén. Nem tudom hallották-e már azt a boldog éneklést, amit a tyúkok adnak elő. Aki még mindig azt hiszi, hogy rossz nekik, tegyen kérem látogatást egy tojótelepen! Erről már csak azért is beszélni kell, mert lavinaként söpör végig a közösségben a ketreces tartástól való távolodás. Az ebbéli helyzetet foglalom össze az EU statisztikái alapján.

Induljunk ki abból, hogy a tojásárak lendületesen emelkednek. A fogyasztói árak júliusban 36 százalékkal, a felvásárlási árak májusban 38 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbi szintjüknél. Ettől még az ábrára tekintve jól érzékelhető, hogy a két ár közötti különbség emelkedik.

Forrás: KSH

Eközben az EU-ban folytatódik a tyúkok ketrecmentesítése

Miközben 2021-ben 1 százalékkal nőtt a tojótyúkok száma, az EU-ban folytatódott a tojástermelés arányainak eltolódása a javított ketreces tartás irányából a nem ketreces tartásra. Egy út van előttem, melyiken induljak: A meglévő és az új telepek a jogszabályi nyomás és a közvélemény nyomása miatt folyamatosan áttérnek a nem ketreces rendszerekre. Emlékszünk, az EU várhatóan 2027-től indítja a javított ketrecek kivonását.

Nézzünk néhány tagállami adatot az átállásról!

• Az EU teljes tojótyúk-állománya 2020-hoz képest kis mértékben nőtt. 2021-ben 376 millió tojótyúk élt az EU-ban (2020-ban 372,4 millió), ami 1 százalékos növekedést jelent.

Tojóállomány és tartásmód tagállamonként 2021, millió egyed és %

Forrás: Eurostat

• A tojótyúkok számának növekedése 2020-hoz képest elsősorban Németországban (+1,8 millió) és Lengyelországban (+1 millió) tapasztalható.
• Továbbra is Németország a legnagyobb tojástermelő (58,1 millió tyúk) az EU-ban, ezt követi Lengyelország, Franciaország, Spanyolország és Olaszország, ahol 40-51 millió tojótyúk van.
• A dúsított ketreces tartásról a nem ketreces tartásra való áttérés folytatódik, és 2021-ben megközelítőleg 3,1 százalékot tett ki az aránycsökkenés. Ez a tendencia immár tartós. 2018-ban még a tojók több mint fele (50,4%) ketrecrendszerben volt elhelyezve.
• Az áttérés a dúsított ketrecről (-3,1%) madárház (+1,7%), szabadtartás (+1,1%) és bio (+0,4%) irányába történt. Különösen Hollandiában történt jelentős elmozdulás a feljavított ketrecekről (a 2020-as 15,2%-ról 7,8%-ra 2021-ben) a főként szabadtartásra (+5,0%) és kisebb mértékben az ökológiai tartásra (+ 2,2%). Nyilvánvalóan a holland tojástermelők megragadták a fipronil-válság adta lehetőséget, hogy végrehajtsák ezt a változást.
• Figyelemre méltó a tyúkok számának csökkenése a nem ketreces rendszerekben Olaszországban, amely hagyományosan „ketreces” ország. 2021-re a tojótyúkok 54,5 százalékát már mélyalmos rendszerekben tartották (+5% 2020-hoz képest).
• Köztudott, hogy Európán belül nagy különbségek vannak észak és dél között. Lengyelországban, Spanyolországban, Portugáliában, Magyarországon, Csehországban, Szlovákiában és Bulgáriában és másutt továbbra is a túlnyomórészt ketreces tartás (>50%) jellemző. Ezzel szemben Németországban és Hollandiában már többségben van a mélyalmos technológia (>55%). Németországban dúsított ketreccel már alig találkozunk (5,5%), Hollandiában (7,8%), Dániában (9,9%) és Svédországban (5,5%) csak korlátozottan, Ausztriában pedig már teljesen betiltották.
• Svédország vezet az ökológiai termelésben (a tojótyúkok 14,3%-a), ezt követi Németország (a tojótyúkok 13,6%-a) és Franciaország (11,2%) a főbb termelők között. Míg Dániában ez a tojótyúkállomány 33 százaléka, Ausztriában pedig 12,9 százaléka. Belgiumban az ökológiai szabványokon alapuló termelés évről évre növekszik, és már a teljes tojótyúkállomány 7,4 százalékát képezi.
• A szabadtartás tekintetében Európában (a Brexit után) az éllovas Írország (46,4%), ezt követi Franciaország (23%), Ausztria (28,4%), Németország (22,1%) és Hollandia (22,8%), míg Belgiumban (13,5%-kal) a tojók több mint 10 százaléka szabadtartásos, persze az ökológiai termelést leszámítva.

Ha globálisan nézzük – talán nem véletlenül – a ketreces technológia uralja a szektort: a tojások 84 százaléka hagyományos ketrecből, 12,4 százaléka istállóból és mindössze 3,4 százaléka származik szabadtartásból. Ez a szám még magasabb Latin-Amerikában (91,5%) és Ázsiában (89,5%), de alacsonyabb a kevésbé iparosodott Afrikában (60,7%).

Néhány nemzetközi példa:

• Kínában fogalommeghatározással kezdték el idén év elején a ketreces módszertől eltérő rendszerek bevezetését. Ez bizony nálunk sem ártana! Ettől még a ketreces technológia fejlesztésére helyezik a legnagyobb hangsúlyt.
• Kaliforniában törvény tiltja a ketreces tojások forgalmazását, függetlenül attól, hogy melyik államban állították elő. A törvényt már 2018-ban elfogadták, idén a végrehajtása kezdődött el. Az ellen, hogy egy állam kiterjessze törvényeit a többire, tavaly indított keresetet az Észak-Amerikai Húsintézet. Elutasították.
• Arizona pár hete megtiltotta a ketrecben tartott tyúkok tojásának előállítását és értékesítését, kilenc másik államhoz csatlakozva a tojástojótyúkok állami szintű védelmében: Utah, Colorado, Michigan, Washington, Oregon, Kalifornia, Massachusetts, Rhode Island és Nevada.

Szerző: Fórián Zoltán vezető agrárszakértő, Erste Agrár Kompetencia Központ