A 2021. december 1-jei adatok alapján a szarvasmarhák száma 3,3, a sertéseké 4,4, a pedig juhoké 6,0 százalékkal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban tyúkból viszont az egy évvel korábbinál 11 százalékkal többet tartottak. A felvásárolt vágómarha és vágósertés mennyisége emelkedett, a felvásárlási átlagár a marhák esetében nőtt, a sertéseknél viszont csökkent. Az árak emelkedése mellett a kacsa- és libaállomány, valamint azok felvásárolt vágóállat-mennyisége a 2020. évi mélypont után jelentősen nőtt, a pulykáé viszont kevesebb lett.

A szarvasmarha-állomány az elmúlt évtizedben bekövetkezett folyamatos bővülést követően csökkent: 2021. december 1-jén a szarvasmarha-létszám 902 ezer volt, ez 31 ezerrel kevesebb az egy évvel korábban mértnél. A 420 ezer darabot számláló tehénállomány egy év alatt több mint 6 ezerrel, öt év alatt összességében 38 ezerrel gyarapodott. Az elmúlt évben 59 ezer vágómarhát vásároltak fel, az egy évvel korábbinál 18 százalékkal többet, a kilogrammonkénti 483 forintos felvásárlási átlagár pedig 13 százalékkal volt magasabb az előző évinél.

A tehéntej felvásárolt mennyisége 4,6, felvásárlási átlagára 7,4 százalékkal haladta meg 2021-ben az egy évvel korábbit. A termelőknek literenként átlagosan 114 forintot fizettek a tejért.

Tavaly összesen több mint 115 ezer szarvasmarhát vágtak le a vágóhidakon és az egyéni gazdaságokban, ami 4 ezer darabbal (3,6 százalékkal) volt több, mint 2020-ban.

A levágott borjak és fiatal szarvasmarhák száma ugyanakkor összességében 30 százalékkal nőtt 2020-hoz képest.

November végéig az élőszarvasmarha-export 22 százalékkal, 69,7 ezer tonnára emelkedett tavaly 2020 hasonló időszakához képest. Az élőállat-import viszont 2,7 százalékkal csökkent. A kivitt marhahús mennyisége 2021. január és november között 12, míg a húsimport 18 százalékkal csökkent 2020 első tizenegy hónapjához viszonyítva.

Összességében a növekvő felvásárlás, a nagyobb exportmennyiség és a növekvő vágásszám ahhoz vezetett, hogy a szarvasmarhák száma az elmúlt évtizedben bekövetkezett folyamatos bővülés után csökkent.

Alacsony sertésárak mellé magas költségek

Kevesebb sertést tartottak, a vágósertés felvásárlási átlagára pedig 2018 óta nem volt ilyen alacsony – írja a KSH. A sertések száma ugyanis 2021. december 1-jén 2,7 millió volt, vagyis az állomány a 2020. decemberihez képest 4,4 százalékkal apadt. Ezen belül az anyakocák száma egy év alatt 4,1 százalékkal, 157 ezerre csökkent.

Tavaly a vágósertés felvásárlási átlagára 386 forint volt, ami 12 százalékkal kisebb a 2020. évinél és 2018 óta nem volt ilyen alacsony. Az alacsony átvételi ár ugyanakkor magasabb előállítási költségekkel is párosult, elsősorban a takarmányok és az energia jelentős drágulása következtében. Miután az állattartás és a növénytermesztés egyre inkább elválik egymástól, a termelők egyre kevésbé tudják saját forrásból megoldani a takarmányozást. Az állománycsökkenésben az alacsony jövedelmezőség mellett szerepet játszott, hogy a két nagy állománnyal bíró Hajdú-Bihar és Békés megyében 2021 végéig tartott a PRSS- (sertések reprodukciós és légzőszervi szindrómája) mentesítés.

A felvásárolt vágósertések száma 3,9 millió volt, ez 2020-hoz képest 3,5 százalékkal nőtt. A felvásárolt sertések átlagos tömege 117 kilogramm volt.

Tavaly közel ötmillió sertést vágtak le a vágóhidakon és az egyéni gazdaságokban összesen, ami 195 ezerrel (4,1 százalékkal) nőtt 2020-hoz képest.

Magyarországról 2021. január és november között 30,1 ezer tonna élősertést exportáltak, 8,8 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. A legfontosabb célországok közé továbbra is Románia, Hollandia és Ausztria tartozik, az export 86 százaléka ment ebbe a három országba. Az élőállat-import (66,3 ezer tonna) 3,3 százalékkal csökkent 2020. első tizenegy havi mennyiségéhez képest. Behozatal szempontjából a legfontosabb partnereink Szlovákia, Horvátország és Németország, az import 91 százaléka ebből a három országból érkezett 2021 januárja és novembere között.

A sertéshús kivitele 8,5 százalékkal, 149,4 ezer tonnára nőtt 2021 első tizenegy hónapjában a megelőző év azonos időszakához képest. A legtöbb húst Romániába, Olaszországba és Horvátországba vitték ki az országból, e három országba irányult a kivitel 49%-a. A növekvő export mellett az import is 7,4%-kal emelkedett, 129,9 ezer tonna volt, így a sertéshús esetében továbbra is nettó exportőrök vagyunk. Németországból, Spanyolországból, Lengyelországból és Szlovákiából érkezett a sertéshús háromnegyede.

Több tyúk és víziszárnyas, csökkenő pulykaállomány

A tyúkok száma 2021. december 1-jén 32,1 millió volt, egy év alatt 11 százalékkal emelkedett. A 9,1 milliós tojóállomány lényegében megegyezett a 2020. decemberivel. Tavaly a vágótyúk felvásárlási átlagára az előző évhez képest 13 százalékkal emelkedett, kilogrammonkénti ára elérte a 291 forintot. A vágótyúkok felvásárolt mennyisége (174 millió darab) 5 volt több az egy évvel korábbinál.

Tavaly a baromfikeltető állomások által jelentett, keltetésre berakott tojások száma a hús- és kettős hasznosítású tyúkféléknél 5,3 százalékkal, 295 millió darabra csökkent az előző évihez képest. Ugyanebben az időszakban a naposbaromfi-hasznosítás volumene a tyúkféléknél nem változott, 269 millió volt.

Az étkezési tyúktojás darabonkénti 21 forintos felvásárlási ára 5,2%-kal magasabb volt a 2020. évinél.

A kacsaállomány 43 százalékkal, 4,2 millióra, a lúdállomány 19 százalékkal, 952 ezerre emelkedett a 2020. évi mélypont után. A pulykaállomány 2,6 millió volt, ami 3,8 százalékos csökkenést jelent 2020 decemberéhez viszonyítva.

Tavaly a keltetésre berakott tojások száma a kacsáknál 56,7 millió, a ludaknál 7,2 millió, a pulykáknál 9,0 millió volt, ami 18, 8,9, illetve 11 százalékkal emelkedett 2020-hoz képest.

Az állomány további növekedését vetíti előre, hogy a tyúk kivételével valamennyi baromfifaj esetében növekedett a kikelt tojások száma: 2021-ben a kacsánál 38,6 millió, a ludaknál 4,1 millió, a pulykánál 6,8 millió darab volt, ami egy év alatt 29, 6,0, és 5,3 százalékos növekedést jelent.

A vágókacsa felvásárlási átlagára kilogrammonként 352, a vágólúdé 728, a vágópulykáé 414 forintot ért el, ami 10, 16, és 9,0 százalékkal emelkedett az előző évhez képest. Ugyanekkor vágókacsából 5,8 millióval (38 százalékkal), vágólúdból 274 ezerrel (14 százalékkal) többet, vágópulykából 447 ezerrel (7,6 százalékkal) kevesebbet vásároltak fel, mint egy évvel korábban.

Folytatódott a juhállomány csökkenése

A juhállomány 887 ezer, az anyajuhok száma 720 ezer volt tavaly december 1-jén, előbbieké 6,0, utóbbiaké 4,4 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Ezzel a juhállomány több éve tartó csökkenése tovább folytatódott.

2021-ben a vágójuh kilogrammonkénti 1159 forintos felvásárlási átlagára 21, míg a felvásárolt mennyisége (258 ezer darab), 3,8 százalékkal magasabb volt az előző évinél.

Az ország kecskeállománya egy év alatt 2 ezerrel csökkent, számuk 46 ezret tett ki.

Az 1,2 milliós házinyúlállomány 20 ezerrel nőtt az egy évvel korábbihoz képest.

Emelkedtek a takarmányárak

Az állatállomány 2021-es alakulásában nagy szerepet játszott az állatok takarmányozásához használt gabonák áraiban bekövetkezett jelentős emelkedés: 2021-ben a takarmánykukorica felvásárlási ára 47, a takarmányárpáé 33, és a takarmánybúzáé 32 százalékkal emelkedett 2020-hoz viszonyítva.

A takarmányárak mellett jelentős volt az állattartók szempontjából fontos egyéb inputok árának emelkedése is.

Csökkent az unió szarvasmarha- és sertésállománya is

Az elmúlt év végén az Európai Unió tagállamaiban tartott szarvasmarhák száma 75,7 millió volt, amely 844 ezerrel (1,1 százalékkal) volt kevesebb az egy évvel korábbinál. Az állomány 2016 óta csökken, a 2000-es években ez a legalacsonyabb összlétszám. A 27 tagállam közül hatban tartottak több mint 6 millió szarvasmarhát, és ezen országok adják az unió állományának 71 százalékát. Szarvasmarhatartás szempontjából kiemelkedik Franciaország a 17,3 milliós állományával, de Németországban is 10 milliónál több állatot tartanak. Előbbiben 2,7, utóbbiban 2,3 százalékkal kisebb volt az állomány, mint egy évvel korábban.

Tavaly decemberben az Európai Unió sertéslétszáma 141,6 millió volt, ami 4,3 millióval (3,0 százalékkal) kevesebb az egy évvel korábbinál.

A kínai exportlehetőségek visszaszorulása, a rendkívül alacsony átvételi árak következményeként hat tagállam kivételével mindenhol kevesebb sertést tartottak, mint egy évvel korábban. A mostani csökkenés nagyobb lett volna, ha a legnagyobb szarvasmarhatartó Spanyolországban nem következik be 1,7 milliós (5,1 százalékos) állománybővülés. A spanyol sertéstartás bővülése nemcsak az elmúlt egy, hanem a legutóbbi tíz évben is figyelemre méltó volt: 2011 óta 34%-kal, 8,8 millióval lett nagyobb az állatlétszám.

Az uniós szinten bekövetkezett csökkenés oka, hogy a további nagy sertéstartó országok közül Németországban 2,5 millióval (9,4 százalékkal), Lengyelországban 1,5 millióval (13 százalékkal), míg Hollandiában 669 ezerrel (5,8 százalékkal) kevesebb volt a sertések száma, mint 2020. év végén. Az éllovas országok sorrendje az elmúlt évben némileg változott: Spanyolország hetedik éve tartja vezető helyét Németország előtt, utánuk viszont Dánia és Franciaország helyet cserélt egymással, miután előbbiben kisebb mértékű volt a csökkenés, mint az utóbbiban.